Lajkó Félix szerint ritkán találkozhat a közönség ennyire színes és karakteres irányvonalakkal, mint amilyenekkel október 1-jén fog a Művészetek Palotájában. Hazánk egyik legismertebb hegedűművésze – akinek Mező című albuma már két hónapja vezeti a World Music Chart Europe világzenei toplistát – is fellép a Zene Világnapján megrendezésre kerülő hegedűgálán, tisztelegve a kezdeményezés megálmodója, Lord Yehudi Menuhin emléke előtt. Az esemény nemes célt szolgál, bevételét ugyanis az amerikai származású hegedűművész által létrehozott, a hátrányos helyzetű fiatalok művészettel való nevelését célzó program, Musique Europe (MUS-E) hazai szervezete kapja.
Lajkó Félix – Fotó: Mihály László
– A négy húron pendülünk hegedűgálán négy eltérő műfaj képviselője lép majd színpadra, melletted ugyanis Kelemen Barnabás, Kathy Horváth Lajos és Somogyi Barnabás is játszani fog. Szerinted miért lesz különleges a közönség találkozása Veletek?
– Ez egy műfaji egyveleg lesz, amely éppen ezért érdekes, hiszen ritkán találkozhat a közönség ennyire színes és karakteres irányvonalakkal. Hogy miért különleges, azt majd eldönti a közönség a koncert után.
– A fellépő művészek képviselte műfajok közül melyik áll hozzád közelebb?
– Mind és egyik sem. Számomra nem fontosak a műfajok; a lényeg a zene. Ha különböző műfajban otthonos, remek muzsikusok játszanak együtt, ott megszülethet a zene.
– A koncerttel a MUS-E, hátrányos helyzetű gyerekek művészeti-nevelési programját támogatják. Mi alapján döntöttél úgy, hogy elvállalod a fellépést?
– Szép elképzelésnek tartom, hogy hátrányos helyzetben lévő tehetséges embereknek gyűjtsünk és adjunk. A zene, a művészet sokat tud segíteni abban, hogy a nehéz helyzetben levő fiatalok élete teljesebb legyen. Mi ezt az ügyet zenekarom kis koncertjével tudjuk most segíteni!
– Mit gondolsz a programról? Miért tartod fontosnak a művészetre nevelést, illetve a művészettel nevelést?
– Minden ember, de legfőképp a gyerekek lelkét szépíti meg és teljesíti ki a művészet. Sok későbbi probléma megelőzhető egy gyerek életében azzal, ha ki tudja fejezni magát dalban, zenében vagy más művészi formában. Ki nem mondott, vagy ki nem mondható dolgok dolgozhatóak fel a művészet által. Aki ezt megtanulja, egész életére fontos képességet visz magával, még akkor is, ha nem ez lesz a hivatása később.
– Számodra miben lesz más ez a fellépés?
– Abban, hogy tehetséges gyerekeken segíthetek és talán egy szép es örömteljes napot szerzek nekik.
– Első, csak citerás albumod, a Mező a World Music Chart Europe világzenei toplista élén van második hónapja. Számítottál ekkora sikerre?
– Nem, de nagyon örülök, hogy így történt! Ezt a listát olyanok állítják össze – rádiós zenei szakemberek – akik nagyon sok zenét ismernek, és örülök, hogy pont a Mező tetszett meg nekik. Úgy tudom, régóta nem volt magyar lemez az első helyen, – ami persze nem azt jelenti, hogy ne született volna erre méltó hazai album. Talán ez a siker több figyelmet hoz majd a közép-európai zenékre, ellensúlyozva a világzenében uralkodó afrikai fölényt.
– Az első hangszered is a citera volt, de később édesanyád beszélt rá, hogy maradj inkább a hegedűnél, amely világraszóló sikereket hozott neked. Hogyan döntötted el, hogy visszatérve a gyökerekhez egy egész albumot áldozol a citerának?
– Régi terv vált valóra ezzel, köszönve menedzseremnek, Horváth Lacinak és a Fonónak, a kiadónak. Korábban is elővettem egy-egy szám erejéig a citerát koncerteken, de tudatosan a 2012-es Womexre készültünk a hangszerrel. Azóta viszont állandóan használom, minden koncerten játszom hegedűn és citerán is! A citerás album elkészítése nagy kihívás volt, amit rendkívül élveztem. Ezen a hangszeren behatároltak a lehetőségek, ugyanis egy hangnemben lehet csak rajta játszani – ebből szerettem volna kihozni, amit lehet.
– Egyszer úgy fogalmaztál, hogy nem játszol semmilyen új stílusú muzsikát, csak járod a magad útját, improvizálsz és zenét komponálsz. Mi az, ami inspirál ezen az úton?
– Az önkifejezés inspirál. Az improvizáció pedig ezen az úton nagyon fontos számomra, mint ahogy sok más klasszikus mester számára is az volt egykor.
– Az egész világ ismeri a nevedet, játszottál az összes jelentős zenei színpadon, muzsikáltál a legjobbakkal. Mi az, amit még el szeretnél érni ezen a pályán?
– Sok olyan helyen nem jártam még a világban, ahová szívesen elmennék. Rengeteg zenei gondolat foglalkoztat, ami még bőven ad feladatot számomra.