Egy nemzeti szimfonikus zenekartól és a vele szimbiózisban élő vegyeskartól azt várja el a közvélemény, hogy olyan műsorkínálatot nyújtson, amely a teljesség élményét kínálja a közönségnek. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar műsorpolitikáját régóta ez a törekvés jellemzi. A 2024/2025-ös évad koncertjei a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is bejárják a hangversenyrepertoár valamennyi fejezetét, tallózva régi és új között. Megszólaltatunk nagy oratórikus alkotásokat és szimfonikus zenekari opusokat, szimfóniát és divertimentót, szvitet és szimfonikus költeményt, versenyműveket és operákat, kóruskompozíciókat és kamarazenét. Figyelemmel fordulunk az alaprepertoár mindennapi kenyérnek számító kincsei felé, ám a ritkaságok között is felfedező kedvvel válogatunk. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az ideális arányt a klasszikus és modern külhoni komponisták termése, valamint a hazai zeneszerzés régi és új, ismert és kevésbé ismert értékei között.
A Nemzeti Filharmonikusok közönségét hosszú ideje segítik a tájékozódásban a bérletek, a maguk markánsan kirajzolódó tematikus profiljaival. A zenekar és a kórus ebben az évadban is hat bérletbe csoportosítva kínálja koncertjeit az érdeklődőknek. Szép hagyomány, hogy a bérletek elnevezése őrzi a zenekar és a kórus történetének emlékét, az együttesek élén egykor munkálkodott nagy művészek – Ferencsik János, Pászti Miklós, Lukács Ervin, Kocsis Zoltán – hagyatékára is utalva.
A Kocsis és a Lukács bérlet a repertoár gazdag sokszínűségével a zeneirodalom csillapíthatatlan étvágyú mindenevőit látja el értékes szellemi táplálékkal, a Ferencsik bérlet izgalmas specialitása a bécsi klasszika újrafelfedezése, az Opera bérlet a zenés színpad szerelmeseit hívja a koncertterembe, hogy torokszorító drámák tanúi lehessenek és gyönyörű énekhangokat hallgathassanak a repertoár közkedvelt slágerműveivel, vagy éppen megismerésre méltó ritkaságokkal találkozva. A Pászti bérlet a kórusmuzsika értékeit ápolja, a Próbatermi bérlet a maga fesztelen légkört teremtő helyszínével és közvetlen beszélgetős műfajával leghűségesebb barátainkat kívánja megajándékozni a hangszeres és vokális kamarazene élményével. Ez a bérlet azért is fontos, mert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar tagjai számára az egyéni kibontakozás, s ily módon a művészi megújulás nélkülözhetetlen lehetőségét nyújtja.
Végül, de nem utolsósorban ebben az évadban is rendezünk bérleten kívüli koncerteket. Ilyen a hagyományos évadnyitó hangverseny; ilyen lesz 2024 decemberében egy nagyszabású mai oratorikus alkotás, a skót kortárs zeneszerző, James MacMillan (1959) 2021-ben keletkezett Karácsonyi oratóriumának magyarországi bemutatója a zeneszerző vezényletével, és bérleten kívüli eseményként valósul meg május 30-án, Kocsis Zoltán születésének évfordulóján néhány éve megkezdett új hagyományunk folytatásaként A magyar klasszikus zene napja, amely ez alkalommal Gyöngyösi Levente, Bartók, Weiner és Kodály műveit kínálja Balázs János zongoraművész közreműködésével és Keller András vezényletével.
Az alaprepertoár aranytartalékához ragaszkodók találkozhatnak ebben az évadban Beethoven III., Eroica-szimfóniájával, Schubert VI., C-dúr szimfóniájával, Brahms Akadémiai ünnepi nyitányával, Hegedűversenyével és Változatok egy Haydn-témára című művével, Wagner operája, a Trisztán és Izolda két közkedvelt zenekari részletével, az Előjátékkal és Izolda szerelmi halálával. Megízlelhetik Dvořák VIII. szimfóniájának cseh népies zamatait, megcsodálhatják Richard Strauss Négy utolsó énekének alkonyi fénysugarait, és élvezhetik Debussy Kis szvitjében Henri Büsser hangszerelésének áttetsző kecsességét.
A Ferencsik bérlet, mint korábban, ezúttal is a bécsi klasszika felségterülete. Újdonság azonban, hogy a stílus legnagyobbjai, Haydn és Mozart (104., D-dúr, „London” szimfónia; 39., g-moll szimfónia; 100., G-dúr, „Katona” szimfónia; 82., C-dúr, „Medve” szimfónia; G-dúr szimfónia, K. 318; D-dúr, „Haffner” szimfónia, K. 385; G-dúr hegedűverseny, K. 216; D-dúr, „Párizsi” szimfónia, K. 297) mellett ebben az évadban a korszak ritkábban játszott szerzői szerepelnek: hallhatjuk Asioli és Viotti, Cherubini, Rigel és Gossec, Humel és Krommer műveit. Sőt, a bérlet harmadik hangversenyén, január 20-án Mozart B-dúr szerenádja (K. 361), a nevezetes „Gran partita” társaságában olyan művek szólalnak meg, mint Massenet A szűz (Le Vierge) című oratóriumának egy zenekari tétele, A Szűz utolsó álma, és Schönberg Megdicsőült éj című opusának vonószenekari változata. A kulcsfogalmak, amelyek e tematikus koncert műsorszámait összekapcsolják: az éjszaka és az átszellemültség.
Már Kocsis Zoltán művészeti vezetése alatt fontos szerepet játszott a Nemzeti Filharmonikusok műsorpolitikájában az opera műfaja. Ez a koncepció a közelmúltban Kossuth-díjjal kitüntetett Vashegyi György főzeneigazgatói tevékenysége idején is érvényesül. A 2024/2025-ös évad ismét három operaprodukciót kínál, 2:1 arányban a felfedezésre méltó, izgalmas ritkaságokat részesítve előnyben, ám egy népszerű slágert is bemutatva. Mindhárom est jellemzője, hogy a Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje az operák bemutatását nemzetközi szereposztással, világhírű énekesek szerződtetésével kívánja megvalósítani. Hallhatjuk november 6-án Bellini A kalóz, február 12-én Thomas Psyché, május 15-én Puccini Turandot című alkotását. A külföldi sztárénekesek közönségvonzó jelenléte A kalóz és a Turandot esetében is meghatározó, a Psyché produkciója azonban teljes egészében rájuk épül. Ez a koncertszerű operaelőadás egyszersmind a mű magyarországi bemutatója is, amely a Nemzeti Filharmonikusok és a Palazzetto Bru Zane koprodukciójában valósul meg. A Psyché immár a negyedik olyan mű, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok a Palazzetto Bru Zane-nal folytatott együttműködés keretében mutatnak be, Félicien David Herculanum, Jules Massanet Werther és Éduard Lalo Ys királya című alkotásai után. A koncerthez lemezfelvétel csatlakozik a „Francia opera” sorozat részeként, a Bru Zane Label kiadásában. A mű partitúráját a Palazzetto Bru Zane szerkesztette.
A Nemzeti Filharmonikusok intézményi keretei között a Somos Csaba karigazgató vezetésével dolgozó Nemzeti Énekkar részben a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral együttműködve, oratorikus alkotások közös előadására felkészülve végzi művészi munkáját, részben a zenekartól függetlenül hoz létre önálló produkciókat. A 2024/2025-ös évad Pászti bérlete mindkét modellre kínál példát.
A Pesti Vigadó dísztermében, november 9-ére tervezett esten Ima és fohász címmel kizárólag a cappella kompozíciók szólalnak meg: zsoltárok és más vallásos szövegek megzenésítései – köztük ritkaságok is – olyan szerzők műhelyéből, mint Heinrich Schütz, Andreas Hammerschmidt, Johann Michael Bach, Schubert vagy Rachmaninov. E koncert különlegessége, hogy a produkciókra a kórus kiválasztott tagjai készítik fel az énekkart úgy, hogy a különböző műsorrészek kidolgozásának művészeti vezetését más és más muzsikusok kapják. A Pászti bérlet két további hangversenye nagy oratorikus művek megszólaltatását ígéri: március 10-én Haydn A teremtés című oratóriuma hangzik fel Vashegyi György vezényletével, világklasszis külföldi énekesek közreműködésével, április 10-én pedig egy estén két francia különlegességet ismerhet meg a közönség Somos Csaba vezényletével: Maurice Duruflé Requiemjét és Debussy Szent Sebestyén vértanúsága című kísérőzenéjét. E ponton érdemes megjegyezni, hogy a teljes 2024/2025-ös évad koncepciójában erőteljesen érvényesül a repertoár megismerésre méltó, értékes és izgalmas ritkaságokkal, zenetörténeti csemegékkel való frissítésének igénye.
A Próbatermi vendégség bérletének mindhárom eseménye tematikus hangverseny: az első délutánon Telemann, Bach és Händel zenéje szólal meg A német barokk csúcsai címmel, a másodikon Maurice Ravel kamaraművei kerülnek terítékre abból az alkalomból, hogy a nagy francia impresszionista 150 éve született, míg a harmadik alkalommal az elmúlt negyedszázad magyar kamaraműveiből hangzik fel válogatás.
Ha már magyar zeneszerzőkről esett szó: a Nemzeti Filharmonikusok 2024/2025-ös évadjának hangversenyein jelentős hangsúllyal szerepel a magyar zene: a múlt nagy alkotóinak klasszikus remekművei éppúgy megszólalnak, mint a legutóbbi évtizedek új kompozíciói. Hallhatjuk Bartók alkotásait (Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Concerto, III. zongoraverseny, Divertimento), felhangzanak Kodály népszerű darabjai (Galántai táncok, Fölszállott a páva), meghallgathatjuk Dohnányi sziporkázóan szellemes tételsorát, a Szimfonikus perceket és Weiner Leó zongorára és zenekarra fogalmazott Concertinóját. Ugyanakkor az újabb magyar művek sem hiányoznak a Nemzeti Filharmonikusok műsortervéről: az Ima és fohász válogatás programján Horváth Márton Levente, Csemiczky Miklós és Orbán György kórusművei is felcsendülnek, más koncerteken megismerhetjük a fiatal Kecskés D. Balázs Brácsaversenyét, a középgenerációt Kovács Zoltán Álomtáncok című klarinétversenye és Gyöngyösi Levente III. divertimentója, az idősebb korosztályt Vajda János Titanic című szimfonikus költeménye képviseli.
Karmester nélkül persze nincs szimfonikus zenekari koncert. Ünnepnek ígérkezik a Nemzeti Filharmonikusoknál már többször nagy sikerrel vendégszerepelt, élvonalbeli amerikai dirigens, Lawrence Foster visszatérése, számítunk a nagyszerű Carlo Montanaro szenvedélyére és szuggesztivitására Puccini Turandotjában. Az I Barocchisti együttes nagy tapasztalatú régizenész karmestere, Diego Fasolis érdeklődéséhez illő klasszikus műsort vezényel, ugyanezt teszi a hegedűsként is kiváló (és szintén a historizmus világából érkező) Julien Chauvin is, amikor Mozart és Haydn zenéje mellett a bécsi klasszikusok francia kortársainak műveit ismerteti meg a közönséggel – mindkét minőségében. A zenekar régi barátja, François Leleux Mozart, Krommer, Hummel és Haydn muzsikáját tolmácsolva nemcsak a karmesteri pálcát veszi majd kezébe, de oboáját is, amelynek páratlan virtuóza. És a magyar karmesterek? A főzeneigazgató, Vashegyi György számos koncerten vezényli zenekarát szimfonikus és oratorikus programokban egyaránt, rajta kívül pedig Dinyés Dániel, Somos Csaba, Rajna Martin, Kovács János, Szabó Sipos Máté és Keller András áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elé a hazai karmestertársadalom értékeinek sokféleségét képviselve.
A vonós szólisták között ott találjuk a hegedűvirtuóz Baráti Kristófot és bolgár pályatársát, Liya Petrovát, valamint a Barátihoz hasonlóan világklasszis brácsás Szűcs Mátét. Impozáns a zongoraművészek névsora: fellép a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjein Berecz Mihály, Denis Kozhukhin, Jean-Efflam Bavouzet és Balázs János. A fúvós művészek között a zenekar tagjai is feltűnnek: Varga Gábor (klarinét), Szabó Anita (fuvola), Horváth Béla (oboa). A legnagyobb gazdagságot a szólisták területén alighanem a külföldi és magyar vokális közreműködők névsora kínálja. Itt nem is vállalkozhatunk teljesség igényű felsorolásra, csupán a bőség érzékeltetése kedvéért említünk néhány nevet. A kalóz produkciójában többek közt Kolonits Klára, Paolo Fanale és Alexey Bogdanchikov lép pódiumra, a Psyché parádés énekesgárdája Hélène Guilmette, Michèle Losier, Tassis Christoyannis, Mercedes Arcuri, Antoinette Dennefeld, Artavazd Sargsyan, Philippe Estèphe és Christian Helmer közreműködésével büszkélkedhet. A Turandot címszereplője az ukrán szoprán, Oksana Dyka, Kalafot a dél-koreai tenor, Alfred Kim, Liut az olasz szoprán, Selene Zanetti kelti életre. Ernest Chausson Poème de l’amour et de la mer (A szerelem és a tenger költeménye) című dalciklusának előadója a nagyszerű német szoprán, Marlis Petersen lesz. A teremtés márciusi megszólaltatásának három énekese három világklasszis: a francia szoprán, Melissa Petit, az osztrák tenor, Bernhard Berchtold és a német bariton, Thomas E. Bauer. Sir James MacMillan Karácsonyi oratóriumában a szólókat két nagyszerű brit énekes, a szoprán Mary Bevan és a bariton Leigh Melrose tolmácsolja. De a magyar vokális kultúrát is sokszínűen jeleníti meg a Nemzeti Filharmonikusok 2024/2025-ös évada: Schöck Atalától Megyesi Zoltánig, Haja Zsolttól Pasztircsák Polináig, Láng Dorottyától Kálnay Zsófiáig, Gábor Gézától Kelemen Zoltánig a hazai énekestársadalom számos képviselője járul hozzá művészi teljesítményének többletével a produkciók maradandó élményéhez.
Egy nagy zenekar és kórus életében a hazai fellépések mellett a külföldi koncertek és hangversenykörutak is fontosak. Kiemelt jelentőségű zenei intézményként a Nemzeti Filharmonikusok a magyar zenekultúra nagykövete, ilyen minőségében pedig nemcsak a hazai zenekultúra felvirágoztatása tartozik feladatai közé, de az is hivatása, hogy külföldön öregbítse a magyar muzsika és zenei előadóművészet jóhírét. A Nemzeti Filharmonikusok és elődje, az Állami Hangversenyzenekar fennállásának több mint száz esztendeje alatt Európától Amerikán át a Távol-Keletig számtalan nagy sikerű külföldi vendégszereplésen adott számot tudásáról. Nem sokkal a 2024/2025-ös évad kezdete után a teljes hangszeres és vokális együttes Bécsbe utazik, hogy Elisabet Strid, Láng Dorottya, Bogdan Talos, Johannes Kammler és Nagy Zoltán, valamint a Bécsi Staatsoper Gyermekkórusának közreműködésével, Vashegyi György vezényletével október 8-án megszólaltassa Liszt Ferenc egyik legjelentősebb művét, a nagyszabású és ritkán hallható Szent Erzsébet legendáját. A fellépés zenetörténeti jelentőségű helyszíne a legendás Musikverein patinás Aranyterme lesz. Négy nappal később, október 12-én az oratóriumot változatlan előadógárdával egy másik nagy presztízsű európai hangversenyterem, az amszterdami Concertgebouw közönsége is meghallgathatja. Az októberi bécsi látogatást az évad folyamán még két további vendégszereplés követi a Musikverein falai között: két nappal a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében megvalósuló magyarországi bemutató után, február 14-én a Psyché előadógárdája Bécsben szólaltatja meg Ambroise Thomas operáját. Hasonlóképpen a március 2-án, a Müpában felhangzó Wagner–Chausson–Bartók-műsor (Előjáték és Izolda szerelmi halála a Trisztán és Izolda című operából, A szerelem és a tenger költeménye, Concerto) is Bécsbe utazik az est szólistájával, a világhírű német szopránnal, Marlis Petersennel. Akárcsak Budapesten, Bécsben is mindkét estén Vashegyi György áll a karmesteri pulpitusra. Szintén Vashegyi György, valamint Somos Csaba vezényletével tervez a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncerteket október 22-én és 23-án Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron – e fellépések végleges műsoráról a későbbiekben születik döntés.