Sharon Kam klarinétművész a Nemzeti Filharmonikusokkal ad hangversenyt a Zeneakadémián

2020. január 24., péntek, 19:30 – Zeneakadémia
mozART

Mozart: g-moll szimfónia, K. 183
Weber: II. (Esz-dúr) klarinétverseny, op. 74
Mozart: Requiem, K. 626
Km.: Sharon Kam klarinét, Schnöller Szabina szoprán, Wiedemann Bernadett alt, Ninh Duc Hoang Long tenor, Cser Krisztián basszus, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt karmester

Sharon Kam @ Maike Helbig

Sharon Kam, a világ egyik vezető klarinétművésze lép fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral január 24-én a Zeneakadémián. Az est során Weber II. (Esz-dúr) klarinétversenyét adja elő, Hamar Zsolt vezényletével. A koncert Mozart g-moll szimfóniájával kezdődik, melyet a szerző tizennyolc évesen komponált szülővárosában, Salzburgban. A programot a szerző egyik remekműve, a Requiem zárja. Közreműködik Schnöller Szabina szoprán, Wiedemann Bernadett alt, Ninh Duc Hoang Long tenor, Cser Krisztián basszus, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Tudjuk, Mozart torzóként hagyta ránk a Requiemet. A Lacrimosa-tételből csak nyolc ütemet írt meg, papírra vetett egy fúgatémát a tétel zárásához, illetve az Offertorium ezután következő két tételét még felvázolta, a továbbiakból viszont semmit. Miután a művet egy nevét elhallgató főúr rendelte meg jó pénzért, az özvegy segítségért folyamodott. Többen visszautasították, maradt Franz Xaver Süssmayr, a szerény tehetségű barát. Ő mentette a menthetőt. A fúgatémát mellőzte, mert nem tudott fúgát írni. A mű így vált közismertté. A 20. században ugyan számos kísérlet történt jobb, stílusosabb kiegészítésre, de egyik sem terjedt el. Süssmayr változatát megszerette az utókor. Csoda történt? A Jóisten megsokszorozta egy jelentéktelen muzsikus képességeit? Nem, mondja egy Alon Schmuckler nevű, nagy fantáziával megáldott zenetörténész. A magyarázat egyszerű. Mozart maga fejezte be a darabot. Mert a halálát 1791 decemberében csak eljátszotta, hogy elkerülje a kínos adósságokat. A színlelt temetés után Budára költözött, özvegy Tamássynénál vett ki szobát, és még sok kaland várt rá. Konstanze természetesen be volt avatva. Gyönyörű történet. A közönség eldöntheti, a csodában hisz-e inkább vagy a színes mesében. Esetleg egyikben sem, és legszívesebben új befejezést kreálna. A koncert első részében elhangzó, úgynevezett „kis” g-moll szimfónia, illetve Weber II. klarinétversenye nem vet fel ilyen kérdéseket. Sok is lenne belőlük egy estére.

A hangversenyre minden jegy elkelt, kérjük szíves megértésüket!

Következő hangversenyünk:

2020. február 5., szerda, 19.30 óra – Müpa
SZÍNE-FONÁKJA

Daniel Schnyder: The Revelation of St. John (János jelenései) – magyarországi bemutató
Johannes Brahms: Német requiem, op. 45

Km.:
Rost Andrea szoprán, Szalai Ágnes szoprán, Fülep Máté bariton, Kálmándy Mihály bariton, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Sebastian Weigle

Versenymű vonószenekarra és pipára (nem arra, amelyre Petőfi rágyújtott: ez egy kínai pengetős hangszer), nagyzenekarra és havasi kürtre, Afrikai szimfónia, művek híres jazz-zenészeknek, operák – a svájci születésű, ma New Yorkban élő negyvennyolc éves szaxofonos és komponista oeuvre-je elképesztően tágas és színes. A Jelenések könyve alapján 2000-ben komponált oratóriumán (angol címe The Revelation of St. John) szintén sokféle hatás érződik. A világ számos városában aratott már nagy közönségsikert ez a kompozíció, épp ideje, hogy a budapesti publikum is találkozzék vele. A mintegy félórás újdonság mellett egy jól ismert remekmű szólal meg a hangverseny második számaként: Brahms Német Requiemje. A kompozíció szövege nem a latin gyászmise német fordítása: a zeneszerző maga állította össze gondosan válogatott bibliai sorokból. Ez a kivételesen ihletett, nagyszabású alkotás hozta meg Brahms számára a világhírt. Addig inkább csak német nyelvterületen ismerték a nevét, a Requiemet azonban röviddel a teljes, héttételes verzió ősbemutatója (1869) után London és Pétervár, nem sokkal utóbb pedig Párizs közönsége is hallhatta. Magyarország picit lemaradt, 1884-ben került sor a Vigadóban az első előadásra. Igaz, ekkor Brahms vezényletével.

Forrás: MNF