A Budapesti Francia Intézet szeptember 12-től Az érzékelés birodalma címmel folytatja rendszeres filmvetítéseit 200 fős mozitermében. Az október végéig tartó válogatás az érzékekre és az emlékekre alapoz: borozás Depardieu-vel, családi traumák kezelése az emlékezés eszközével, bőrátültetés 1959-ből, a tökéletes illat története, a siketség és a zene kapcsolata, a művészetek mindent magával ragadó ereje. A színes program tervezett vendége Jacques Doillon rendező, a mai francia filmművészet egyik megkerülhetetlen alakja, aki legújabb filmjében Auguste Rodin életét mutatja be Vincent Lindon főszereplésével. A Rodin című cannes-i versenyfilm tiszteletadás egy hatalmas szobrásznak, aki tapintásával formálta az anyagot érzéki, bámulatos műalkotásokká. A válogatás másik életrajzi mozija, a Django című francia film lesz, mely le is zárja a sorozatot. A Palya Bea szerepléséve készült film október 24-i vetítése előtt az énekesnő koncertet ad a Francia Intézetben. Mindkét film premier előtt látható.
A sorozat a Saint Amour című vígjátékkal indul útjára, amelynek két főszerepelője Franciaország borvidékeit járja be: a szőlőtőkék között Gérard Depardieu elemében van, Benoît Poelvoorde pedig hozza szokásos nagyszerű formáját. A számos érzékre ható film után a Le Gourmet de Bordeaux ínyenc bolt tart borkóstolót. Az érzékelés régóta fontos motívum a filmművészetben. Léa Mysius Cannes-ban az SACD díjával kitüntetett, Ava című alkotása egy fiatal lány történetét meséli el – hatásosan, érzékien, sablonoktól mentesen –, aki megtudja, hogy hamarosan elveszíti a látását. Georges Franju korai (1959) sci-fi-horrorja, a Szemek arc nélkül pedig Almodóvart előlegezi, nem mellesleg Pierre Brasseur fantasztikus alakításával. Csakhogy a tapintás sem adott mindenkinek: A levágott kezű lány meséjének költői feldolgozása az annecyi animációs filmfesztivál egyik díjnyertes alkotása. A Grimm fivérek hősnője ugyan megmenekül, de ezért a kezével fizet. Bergson szerint a látással vagy a tapintással a tér három dimenziója megragadható – de van egy negyedik is, az idő, ezt nyithatja meg előttünk az emlékezet. Jean-Paul Rouve édes-bús, Emlékek című filmje Michel Blanc-nal a főszerepben arra igyekszik rávezetni mindannyiunkat, milyen hasznos érzékszervünk is az emlékezet. Ezt támasztja alá Sylvain Chaumet fordulatos vígjátéka, az Attila Marcel is, amelyben az ifjú Paul tudata mélyéről egy különleges teafőzet és némi sütemény, vagyis az ízlelés segítségével bukkannak elő végül a gyermekkor képei.
Az idei cannes-i versenyprogram egy másik darabját, François Ozon legújabb, műfajilag ismét besorolhatatlan filmjét szintén premier előtt vetítjük. A Dupla szerető sztorija a kétértelműségre, a látásmódok különbözőségére épül, a rendezőtől már megszokott fekete humorral. Tom Tykwer koprodukcióban készült filmje, a Parfüm: egy gyilkos története csupán csak a ráhangolódás lesz, mivel utána Zólyomi Zsolt parfümőr vezeti be a közönséget az illatok világába. A XVIII. században játszódó történetet mégsem érdemes kihagyni, egyrészt a hátborzongató bűntettek, másrészt Dustin Hoffman játéka miatt. A Bélier család, amely az utóbbi évek legkedvesebb francia vígjátéka, komoly emberi dilemmát vet fel. Paula boldogan él siketnéma szüleivel és szintén siketnéma öccsével, de velük ellentétben ő tökéletesen hall és beszél, sőt, csodálatosan énekel. A filmben nyújtott alakításáért Louane Emera 2015-ben megkapta a legjobb pályakezdő színésznőnek járó César-díjat. A hét héten át zajló programból ezúttal sem maradhat ki a tematikus rövidfilm-összeállítás. A tizenegy alkotásból álló blokkra október 5-én kerül sor.
A Francia Intézet a filmeket eredeti nyelven, angol vagy magyar felirattal mutatja be.
A vetítések többsége ingyenes.
További információ:
http://franciaintezet.hu/hu/cikkek/programok/mozi/double-sens-hu.html
www.facebook.com/franciaintezet