„A semmi definiálása” – Nyáry Krisztián – Kaláka: Így szerettek ők

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

Nyáry Krisztián (irodalomtörténész, kommunikációs szakember) öt évvel ezelőtt barátai szórakoztatására kezdte közzé tenni a Facebookon az általa kikutatott, tényeken alapuló, magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló bejegyezéseit. Amellett, hogy ez által a legnagyobb közösségi oldalon mára több tízezres olvasói tábora lett, a történeteket két kötetben ki is adta a Corvina Kiadó. Az szerző nem titkolt célja, hogy valódi emberként és ne misztifikálva mutassa be a hajdan élt, sikeres alkotókat, most éppen a megélt szerelemi történetein keresztül, amellett hogy kedvet adott a szépirodalmi műveik olvasásához, a Budapesti Nyári Fesztivál keretében a Városmajori Szabadtéri Színpadon színházi adaptáció formájában is sikert aratott.

A negyven magyar író és művész szerelmi élményeire, szerelmükhöz fűződő viszonyára épülő, félig szcenírozott, Nyáry Krisztián aktív közreműködésével létrejött apró résztörténetekből felépült előadás minőségét a neves színészi gárda mellett (Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél) a Kaláka együttes megzenésített versei mondhatni garantálták.

A kétfelvonásos, zenés, irodalmi utazás ismert írók magánéletébe kóstoltatta bele a közönséget. A teljesség igénye nélkül, ha percekre is, de megelevenedtek Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Heltai Jenő, József Attila, Weöres Sándor életének azon pillanatai, amelyek a szerelem sokféle arca és az életükben annak megjelenése által az alkotó jellemére, személyiségére, egyes tulajdonságaira is engedett következtetni.

Jómagam sokszor, sokféle helyzetben, akár csak pillanatokra, egy-egy gondolatért vagy órákra elmerülve bennük, forgattam már nem csak Nyáry Krisztián, de az általa most kiválasztott szerzők köteteit is. Hétköznapi emberként, világomat hitelesítő gondolkodók ők, akik biztonságot adnak saját, sokszor outsidernek érzett létezésem igazolásához. Ugyan a színpadi változatban – talán előadóinak hozzáadott magas művészeti értéke miatt – pont ezt a hétköznapi igazolást nem találtam meg, sok mindenre és leginkább önmagamban, mégis rávilágított.

A múzsa szerepe nem csak az alkotóként tevékenykedő ember életében nélkülözhetetlen. Emberek ők is, akik pusztán létezésük hitelességével, a társukban segítenek megfogalmazni, megérteni azokat a gondolatokat, amelyek legbelül foglalkoztatják őt. Az egymást már a másik informatív ismerete nélkül is szerető személyek kölcsönös viszonyulása, botladozása és labirintus élménye egymás felé csak a megszületett alkotások által teszik kivételessé a szerzőket vagy szerelmeiket. Az érzelmeik, vágyaik, félelmeik által ők is a leghétköznapibb emberhez hasonlóak. A legelborzasztóbbak közülük azok, akik nem ismerik fel a másik jelentőségét önmagukban, azt, hogy halhatatlanságukat nem a létrejött alkotás fennmaradása, hanem rövid- vagy hosszútávú társuk önnön megismerésükre tett hatása gyakorolja.

Nyáry Krisztián és alkotótársai lehetőséget adtak, adnak a közönség számára, hogy kívülről szemlélve, önálló gondolatokkal viszonyulhasson ezeknek az íróknak, művészeknek ne csak az alkotásaikhoz, de a szerelmük vagy szerelmüknek hitt érzéseik megéléséhez is. Kíváncsi lennék rá, a közönség soraiból hányan, hány személynél vélték felfedezni azt az elemi erejű felismerést, amelyet szerelmünk létezése vált ki önmagunkban: „amikor itt vagy a közelemben, nem hiányzik semmi”.

Szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Gryllus Dorka, Simon Kornél
Közreműködők: Nyáry Krisztián és a Kaláka
Az együttes tagjai: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs
Szerző: Nyáry Krisztián
Zeneszerző: Kaláka
Díszlettervező: Szolga István
Jelmeztervező: Dőry Virág
Vetítés: Hoffmann Tamás
Dramaturg: Hevesi Judit
Asszisztens: Tóth-Gábor Anna
Produkciós munkatárs: Vermes Laura
Producer: Bán Teodóra
Rendező: Kőváry Katalin