A Yatoo budapesti kiállítása egy 35 éve alakult és azóta folyamatosan működő művészeti csoport tevékenységébe enged betekintést. A koreai csoport bemutatkozása azonban nem a kortárs művészet világában is egyedülálló három és fél évtizedes együttműködés miatt érdekes, hanem tevékenységüknek nemzetközileg is mérhető hatása okán. Kevesen tudják, hogy a Yatoo alapvető szerepet játszott a kilencvenes évek elején a land art és az arte povera nyomdokain kibontakozó, a természetet központi témává emelő nyugati művészeti megnyilvánulások és a hasonló művészi kifejezést favorizáló ázsiai csoportok összekapcsolásában. Nemcsak a manapság Magyarországon is meghonosodni látszó, természetművészet (Nature Art) kifejezést köszönhetjük nekik, hanem – szervezői tevékenységüknek köszönhetően – egy mind helyszínválasztásában, mind technikai megvalósításban újszerű művészeti szemlélet elterjedésében is aktívan közreműködtek.
A kiállításon látható egyrészt egy dokumentációs anyag, amely a csoportnak a nyolcvanas években született, Európában nem ismert munkáit mutatja be, amelyek jellemzően a korabeli művészeti kontextusban igazi nóvumnak számító Négy Évszak workshop-sorozat keretében készültek. A természetbe eszközök és anyag nélkül kivonuló művészek őszinte, bensőséges együttműködésének dokumentumai ezek a fekete-fehér fotók, melyekben a közös alkotás felszabadult, gyermeki öröme és a természetben meglelt felhőtlen nyugalom tükröződik. A tárlat másik fele egy eredeti műalkotásokból álló sorozat, mely a Yatoo sokféle alkotói metódusai közül az efemer anyaghasználat lehetőségeit (faág, sár, falevél, magvak) hívatott szemléltetni, ezúttal nem természeti környezetben, hanem kiállítási körülmények között.
A most bemutatott munkákon keresztül a nyugati művészettörténeten nevelkedett magyar közönség megérezhet valamit abból a keleti filozófiából és vallásból erősen táplálkozó alkotói hozzáállásból, amely egy a nyugati ember számára meglepő, olykor már zavaróba ejtően alázatos módon viszonyul a természethez, megkérdőjelezve a Nyugat művészetének alappilléreit: a művészi ego mindenhatóságát, az örökkévalóságnak szánt műalkotás mítoszát. Erőss István, a kiállítás kurátora
A kiállítás november 15. és december 16. között tekinthető meg a Koreai Kulturális Központ kiállítóterében (1124 Bp., Csörsz u. 49-51.).
A belépés ingyenes.
Nyitva tartás: H – P 9.30 – 18.00
