Továbbra is kiemelkedően teljesít a Budapest Bábszínház

A 2015/2016-os évad a hagyomány és a kísérletezés jegyében zajló törekvéseit a szakma és a közönség visszajelzései igazolták: a Budapest Bábszínházban az előző évadok sikerszériája a látogatottság és a díjak tekintetében is folytatódott.

A Budapest Bábszínház változatlanul alapfeladatának tekinti a gyermek- és ifjúsági korosztály színházra nevelését, miközben a műfaj hagyományaira építve a bábműfaj új törekvéseinek, illetve a vidéki és független hazai műhelyek bemutatására is nagy hangsúlyt fektet. Bár a 2015/2016-os évad nagy nehézséggel indult – mint emlékezetes: a 2015. augusztusi özönvízszerű esőzés a Budapest Bábszínházat jelentős mértékben érintette, emiatt a szeptember eleji Színházak éjszakáján nem is tudott részt venni a színház –, a tervezett bemutatók létrejöttek, elindult a színház-pedagógiai program, és ismét megrendezésre került a BÁBU Fesztivál

A 2015/2016-os évadban két játszóhelyen, a színházteremben és a Játszó-téren 391 előadást – köztük négy bemutatót: Nyúl Péter, Oidipusz-karantén, Kistigris és Kismackó, A kaukázusi krétakör –, valamint egy bemutató értékű felújítást – új, fiatal szereposztással A legkisebb boszorkány – láthatott 102.904 néző, ami az előző évaddal megegyezően 101%-os látogatottságot, ám a megnövekedett színháztermi előadásoknak köszönhetően négyezerrel több nézőt jelent. Három előadás koprodukcióban készült: a Nyúl Péter a CAFé Budapest Fesztivállal, az Oidipusz-karantén a Természetes Vészek Kollektívával, A kaukázusi krétakör a Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben jött létre.

Spiegl Anna (A kaukázusi krétakör) - Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Spiegl Anna (A kaukázusi krétakör) – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

A Koós Iván Galériában két kiállításra került sor. A Mesék a szigetekről olyan előadások bábjait mutatta be, amelyek történetei angol nyelvterületről származtak, míg a GerMánia című tárlat a német nyelvterülethez kapcsolódott. Hagyományosan idén is készül egy minitárlat a Budapesti Nyári Fesztiválra: a Szerelmes párok – szerelmes bábok című kiállítás a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kerengőjében látható június 10-től szeptember végéig.

Petruska, Balerina (Szerelmes párok - szerelmes bábok) - Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Petruska, Balerina (Szerelmes párok – szerelmes bábok) – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Az adott előadás játéktere mellett a színház épületében kialakított teremben zajlanak a Mozgató színház-pedagógiai foglalkozások azzal a céllal, hogy a bábművészet, a színház és a drámapedagógia eszközeivel előadásaink a hagyományos nézői szerepen túl a színházzal és a bábbal való találkozás, az aktív véleményformálás és a történetekben rejlő problémák vizsgálatának lehetőségét is jelentsék. A 2015/2016-os évadban A Hétfejű Tündér, a Tíz emelet boldogság, a Semmi, illetve A kaukázusi krétakör című előadásokhoz készült előkészítő és feldolgozó foglalkozás, továbbá pedagógusokat és színházi szakembereket vártunk a Mozgató Plusz programjaira.

Mozgató színház-pedagógiai program - Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Mozgató színház-pedagógiai program – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Márciusban került sor a VII. BÁBU Fesztiválra, amely egyre nagyobb rangot kap a hazai bábfesztiválok között. Az esemény idén második alkalommal zajlott tematikus válogatás mentén: az 1936-ban született és 2006-ban elhunyt Lázár Ervin életművére koncentrálva. A programban Budapest Bábszínház határokon innen és túl jelentős fesztiválokon sikereket aratott A Hétfejű Tündér című produkciója mellett a közönség láthatta a Soproni Petőfi Színház, a zalaegerszegi Griff Bábszínház, a veszprémi Kabóca Bábszínház, a Szabadkai Gyermekszínház és a békéscsabai Napsugár Bábszínház Lázár Ervin meséiből készült előadásait. Az Állami és a Budapest Bábszínházhoz erős szálakkal kötődő Lázár Ervinre az életművet kezelő Móra Kiadóval együttműködve, az író májusi születésnapján egy nagyszabású, ingyenes eseménnyel is megemlékeztünk.

Szintén a BÁBU Fesztiválhoz kapcsolódóan, egy hiánypótló rendezvény keretében a bábszínház és a színházi nevelés kapcsolatát járták körül az érdeklődő szakemberek.

Március 21-én a Budapest Bábszínház kezdeményezésére ebben az évben is közösen ünnepelték a magyar nyelvű bábosok határon innen és túl a Bábszínházi világnapot. Az eseménysorozat célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, annak sokszínűségére, intézményeire és független társulataira, a régóta pályán levőkre és a legfiatalabb generációra, így ez a nap az összes magyar nyelvű bábos közös ünnepévé vált. A három évvel ezelőtt, hagyományteremtő szándékkal életre hívott programsorozat – a figyelemfelkeltés mellett – arra is törekedett, hogy megerősítse a bábszínházak helyét, fontosságát a közvélemény szemében, növelje az adott település lakóinak a helyi intézmény iránti elkötelezettséget, új nézőket nyerjen meg, és bizonyítsa: a báb nem korosztály, hanem műfaj. Mivel ehhez a váratlanság és a szokatlanság a legjobb eszköz, ezen a napon a bábszínházak falain kívül mutatták meg magukat a bábosok. A kezdeményezéshez határon innen és túl több mint húsz településről mintegy negyven társulat, csoport, oktatási intézmény, szakmai szervezet csatlakozott. A Bábszínházi világnap fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök volt, a helyi események védnökségét a települések polgármesterei – köztük Tarlós István főpolgármester – vállalták.

A Budapest Bábszínház rangos hazai és külföldi fesztiválmeghívásnak is eleget tett a 2015/2016-os évadban, és jelentős díjakkal ismerték el a társulat munkáját. Ezek közül a legfontosabbak:

Szeptemberben a Lúdas Matyi a zágrábi PIF nemzetközi bábfesztivál versenyprogramjában szerepelt.

A Hoppá-hoppá! című előadás október elején Ungvárra utazott az Interlyalka Nemzetközi Bábfesztiválra, ahol a című előadás látványtervezői, Hoffer Károly és Lénárt András a legjobb látvány díját kapták meg; májusban  pedig Kragujevacra, ahol Kemény Istvánt és Kovács Juditot a legjobb színészi alakítás díjával ismerték el.

Kemény István, Kovács Judit (Hoppá-hoppá!)- Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Kemény István, Kovács Judit (Hoppá-hoppá!)- Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)

Szintén októberben láthatta a nagyváradi FuxFeszt közönsége a Tíz emelet boldogságot.

Novemberben a Marczibányi Téri Művelődési Központban megrendezett VIII. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén a zsűri döntése alapján a Mesebolt Bábszínházzal koprodukcióban létrejött Tíz emelet boldogság a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik fődíját nyerte el.

Májusban a VIII. Kaposvári Nemzetközi ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén a Hókirálynő rendezéséért Fige Attilát a legjobb gyermekelőadás rendezőjének járó Kovács Ildikó-díjjal tüntették ki.

A Kabaré című előadás elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriában, Bercsényi Péter pedig Konferanszié-alakításáért a legjobb férfi epizódalakítás díját kapta.

A színház művészei közül Hoffer Károlyt Junior Prima Díjjal, Spiegl Annát Soós Imre-díjjal, Kemény Istvánt a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Arany Fokozatával, színházunk bábkészítőjét, Gulyásné Dóczi Líviát pedig a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Bronz Fokozatával tüntették ki. Hagyományosan a társulat szavazatai alapján, az évadzáró társulati ülésen adjuk át színházunk díjait. A Havas–B. Kiss-díjat Spiegl Anna színész, a Kovács József-díjat Safár Gábriel, a mechanikai műhely munkatársa kapta.

Több produkciónk jubilált, köztük a Pettson és Findusz, a Líra és Epika, Az ember tragédiája, illetve a Boribon és Annipanni ünnepelte 100. előadását az évadban.

Hagyománya van annak, hogy a Budapest Bábszínház a társadalmi felelősségvállalásból is kiveszi a részét. Beteg gyermekeket segítő alapítványok részére zártkörű előadásokat biztosítunk, továbbá rendszeresen hívunk meg sajátos problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű, elsősorban peremkerületi iskolákat és nevelőotthonokat, valamint nehéz anyagi körülmények között élő családokat az előadásokra. Ezek a kezdeményezések az idei évadban folytatódtak.

A 2016/2017-es évadban hat premier várja a nézőket.

Ezek közül három őszi bemutató a kisiskolás és a kiskamasz korosztálynak szól. David Walliams sikerlistás regényéből, a Gengszter nagyiból készül előadás a Játszó-téren Hoffer Károly rendezésében és látványtervével, a zenét Pirisi László írja. A csillagszemű juhász című népmesét a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves rendező-bábrendező szakos hallgatója, Markó Róbert diplomarendezéseként állítja színre a színházteremben. A produkció ősbemutató lesz: Szálinger Balázs a Budapest Bábszínház felkérésére írja a drámát. A látványt Cziegler Balázs (díszlet) és Michac Gábor (bábok, jelmez) jegyzik, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos, a koreográfus Fitos Dezső és Kocsis Enikő. A Csomótündérből, Gimesi Dóra meséjéből egy izgalmas vállalkozás keretében készül egyszemélyes, a nézői részvételre számító, terveink szerint egy új, különleges játszóhelyre tervezett előadás, amelyet Ellinger Edina játszik és Tengely Gábor rendez, a látványtervező Michac Gábor.

Családi előadásként, már óvodásoknak is szólóan két nagyszínpadi bemutató készül. Különlegesnek ígérkezik az a produkció, amely Szalóki Ági lemezeinek anyagára épít, és az énekesnő is közreműködésével látható (rendező: Ellinger Edina, látvány: Lisztopád Krisztina). A kedvelt Grimm-mesét, a Holle anyót Kuthy Ágnes tavasszal állítja színpadra.

Az ifjúsági és felnőttrepertoár is tovább erősödik a következő szezonban: Molière vígjátéka, A képzelt beteg a Játszó-téren, Alföldi Róbert rendezésében lesz látható. AZ előadás bábjait Hoffer Károly, díszleteit és jelmezeit Zöldy Z Gergely tervezi.

A Budapest Bábszínház 2016/2017-es évada hivatalosan októberben indul, szeptemberben azonban két alkalommal már várjuk a közönséget: a Színházak éjszakáján, valamint a 2010 után ismét nálunk megrendezendő Színikritikusdíj-átadó gálán.

Forrás: Budapest Bábszínház
,