Tekintsenek be a színfalak mögé, és nézzék meg, hogy dolgoznak rendezőink, színészeink! A Színházak Éjszakáján ugyanis nyílt próbákkal várja a Miskolci Nemzeti Színház kedves látogatóit! Színészeink körbevezetik az érdeklődőket mind a négy játszóhelyen, ahol előkészületben lévő előadásaink próbái zajlanak majd. Szeptember 19-én este nyolc órától éjfélig megleshetik, hogyan készül első nagyszínpadi bemutatónk, Puccini klasszikus operája, a Tosca, és megismerhetik Romulust, az utolsó római császárt is, aki tyúkjaival bíbelődve nézi végig birodalma hanyatlását. De a New York-i dokkmunkások élete is megelevenedik a Kamaraszínházban a Pillantás a hídról történetében, amely a görög tragédiák feszültségével mesél a tiltott szenvedélyről, az árulásról és az önbecsapás következményeiről. Az orosz A.P. Csehov egyik legszebb drámája, a Ványa bácsi pedig bebizonyítja nekünk: az élet változhat, de az érzések nem.
A négy készülő produkciót máskor nem láthatják ilyen különleges körülmények között – ne hagyják ki a lehetőséget, és látogassanak meg minket szeptember 19-én, a Színházak Éjszakáján!
Az eseményen való részvételhez előzetes regisztráció szükséges! Regisztrálni a veres.gabriella@mnsz.hu címen lehet szeptember 18-ig, név, lakcím és e-mail cím megadásával.
Előadásainkról:
Giacomo Puccini
Tosca
opera
Szenvedélyes szerelem, szabadság- és hazaszeretet. Gyilkosság, kivégzés, öngyilkosság, áldozat és árulás – romantikus, melodrámába illő, hétköznapjainktól távol álló érzések és események. Manapság nincsenek körülöttünk nagyszabású hősök; árulásaink pitiánerek, áldozataink észrevehetetlenek. Tetteink, érzelmeink a magánéletben és a közéletben is kisszerűek, aprópénzre válthatók. Talán épp ezért érezzük olyan magával ragadónak az énekesnő, Tosca történetét, aki élete árán is megmentené halálra ítélt szerelmét. Cavaradossit a rendőrfőnök üldözi, mert annak idején a szabadságért harcolt, és most menekülő bajtársát, Angelottit rejtegeti.
Az opera szövegkönyve Victorien Sardou darabjából készült, melynek történelmi háttere Róma függetlenségért vívott harca és annak következményei az 1790-es évek végén. A gyorsan pergő, eseménydús történetet – Puccini egyik legismertebb operáját – a 2012-es Miskolci Operafesztiválon három helyszínen, három rendhagyó estén láthatta már a közönség. Az újra-találkozás, az opera eredeti formájának színházi keretek közötti megismerése biztosan örömöt jelent majd visszatérő nézőinknek is.
Friedrich Dürrenmatt
A nagy Romulus
történelmietlen történelmi komédia
Dürrenmatt történetének hőse Romulus, az utolsó római császár, aki megpróbálja megérteni a világtörténelem alakulását, megpróbálja felfogni az összefüggéseket. Megpróbálja megválaszolni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? És miután félelmét legyőzte, méltónak találja magát arra, hogy ítélkezzen saját birodalma felett. Kérdés hogyan befolyásolhatja egyetlen ember a világpolitikát, a jövőt, amikor még a jelenre sincs már pénz az államkincstárban?
Arthur Miller
Pillantás a hídról
dráma
Eddie Carbone dokkmunkás New Yorkban. Tisztes szegénységben él feleségével és nevelt lányával, Catherine-nel az olasz negyedben, hozzá hasonló melósok közt. Nem vágyik sokra: egy-egy sör a haverokkal, csendes együttlét a családdal. Egy napon azonban megérkeznek felesége rokonai Olaszországból, és Eddie befogadja Marcót és Rodolphót, a két illegális bevándorlót. Amikor Catherine és Rodolpho közt a kezdeti szimpátia szerelemmé alakul, Eddie rájön, hogy képtelen elszakadni a lánytól. Hogy miért? Maga sem érti – vagy inkább nem akarja érteni.
Az előadást Lukáts Andor rendezi, aki hosszú idő után ezzel a munkával tér vissza a Miskolci Nemzeti Színházba.
Csehov:
Ványa bácsi
színmű
Ványa bácsi, Asztrov, Szerebrjakov, Jelena Andrejevna, Szonja, Tyelegin – kik ezek az emberek? Kortársaink? Ismerősök, szomszédok, barátok? Ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint mi. Az élet változhat, de az érzések nem.
Mindnyájan keressük és elveszítjük önmagunkat, ahogyan Ványa. Álmodozunk, jobbat remélünk, mint Asztrov. Másokból élünk, mint Szerebrjakov. Kapzsin szeretjük a tükörképünket mások szemében, mint Jelena. Szenvedünk a kölcsönös megértés hiányától, és türelmesen viseljük keresztünket, mint Szonja. Elképzeljük a jövőt, amikor az emberek boldogabbak lesznek. Mi változott azóta? Semmi.
Elpazarolt törekvések, finom humor, féktelen bánat és hiábavaló életek az orosz A.P. Csehov egyik legszebb drámájában.