Áprilisban, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Michel Houellebecq francia regényíró Franciaországban januárban kiadott Soumission (Behódolás) című műve – tájékoztatta az MTI-t az életmű magyarországi gondozója, a Magvető Kiadó.
Tótfalusi Ágnes, Michel Houellebecq műveinek fordítója az MTI-nek elmondta, hogy a külföldi sajtóban gyakran iszlámellenesnek bélyegezték a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merénylet napján megjelent regényt. Szerinte ez nem igaz, úgy vélte, hogy a mű már-már iszlámbarátnak nevezhető. A regény inkább szatirikusnak mondható, témájához képest könnyed – jegyezte meg a fordító.
A cselekményt ismertetve felidézte, hogy regény műfaja leginkább a disztópiát idézi, hiszen a közeli jövőben, 2022-ben játszódik, az elnökválasztás előtt. „Mindenki azt gondolja, hogy a Nemzeti Front fog győzni, ám általános meglepetésre egy Muzulmán Testvériség nevű muszlim párt nyeri a választást” – fogalmazott Tótfalusi Ágnes.
A mintegy 200 oldalas regény főhőse egy sikeres, középkorú egyetemi tanár, Joris-Karl Huysmans (1848-1907) egyik legavatottabb kutatója. „Nagyon sivár életet él, ő a narrátor, ő követi, figyeli az elnökválasztást” – magyarázta a fordító, hozzátéve, hogy a választást követően egyre inkább „elmuzulmánosodik” Franciaország, az egyetemekről például elbocsátják a női oktatókat, a lányok pedig csak burkában járhatnak. A főhős dilemmája, hogy állásának megtartásáért cserébe, áttérjen-e iszlám hitre.
Elképesztő látnoki tehetsége van, ugyanakkor nem fest sötétebb képet, mint amit az olvasói már megszokhattak tőle – vélekedett a fordító, megemlítve, hogy a szerző kedvelt témáját – az európai kultúra hanyatlását – viszi tovább.
Arra a kérdésre, hogy miként illeszkedik az életműbe a regény, Tótfalusi Ágnes azt felelte, hogy A térkép és a táj című regény már-már az írói pálya lezárását vetítette előre, ezért egyfajta „írói újjászületésként”, az írás folytatásának kísérleteként is értelmezhető a Soumission. Joris-Karl Huysmans a legjobb regényével kezdte a pályáját (A különc, fordította: Kosztolányi Dezső), ennek kapcsán hosszan értekezik Houellebecq arról, hogy vajon miként írhat újat egy író egy nagy mű után – mutatott rá a fordító. „Ez biztató, hiszen arra utal, hogy ő nem zárta le magában az írást, még alkotni szeretne” – hangsúlyozta.
A regény a január eleji franciaországi megjelenése óta három európai országban is listavezetővé vált, Franciaország mellett Németországban és Olaszországban is a legolvasottabb művek között szerepel.
Forrás: MTI