Budapest belvárosában, a Wagner-ház belső udvarának félemeletére másfél évtized után idén tavasszal újra élet költözött, a Paloma projekt. Megálmodója és vezetője egy fiatal, gondolkodásmódjában, tenni akarásában is egyedülálló üzletasszony. Olyan profitorientált vállalkozást indított itt el, amely kortárs, magyar kreatív tehetségeknek biztosít bemutatkozási, kiállítási lehetőséget és közösségi teret egyaránt. Sikerült. Erről az útról beszélgettünk.
– Idén májusban indultatok. Mesélnél a Palomáról?
– A Paloma egy kortárs művészeti és közösségi tér, műhelyekkel, bemutatótermekkel, kiállítókkal, fiatal magyar designerekkel egy csodálatos belvárosi épület udvarának félemeletén. Azért hívom projektnek, mert nem egyszerűen egy helyszín, annál sokkal több nőhet ki lehet belőle. Olyan tervezőkkel is együtt dolgozunk, akiknek nincs bemutatóterme a házban, mégis be tudnak kapcsolódni például egy workshop erejéig és hamarosan újabb izgalmas együttműködési területeket próbálunk ki. A Palomában a tervezők egymással is kapcsolatba kerülnek, és sok esetben folytatják a közös munkát.
Kárpáti Zsuzsanna
– Hogyan született meg az ötlet?
– Egy művészeti iskolában voltam kommunikációs vezető 5 évig. Az iskola programjait néhányszor bekötöttük az V. kerület kulturális programjaiba, így kerültem kapcsolatba az önkormányzattal. Mivel az iskolában a nyári szünetben nem dolgoztunk, így szabadon telt évente egy-másfél hónapom, szerettem volna aktívan eltölteni ezt az időszakot is. Arra gondoltam hogy csinálok egy pop-up store-t, egy rövid ideg nyitva tartó fiatal designerek munkáit bemutató üzletet. Elkezdtem nézelődni a belvárosban üres és kiadó üzlethelyiségek után. Megkérdeztem az V. kerületi önkormányzatot is, és mondták nincs olyan üzletük, amit ilyen rövid időre megérné rendbe tenni. Akkor ajánlották a figyelmembe a valamikor Paloma üzletház üres üzlethelyiségeit, amit évek óta nem tudtak hasznosítani. Mikor bejöttem az udvarba, azonnal beleszerettem a házba. Habár minden koszos és üres volt, a félemeleten a lámpák sem égtek, megfogott a varázslatos patinája, hiszen egy 120 éves, valaha szebb napokat megélt házról beszélünk.
Paloma
– Rögtön döntöttél? Láttad, megérezted a lehetőséget?
– Nagyon sokáig gondolkoztam és többször is nekifutottam az ötletnek. Nem tudtam eldönteni, hogy mi működne egy belvárosi, de mégis belső udvari térben, féltem, hogy nem találok partnereket az elképzelésemhez és itt malmozom egyedül 230 nm-en. Aztán arra gondoltam, hogy ebben az udvarban kezdett valaha az Auguszt cukrászda és innen nőtte ki magát az utcára, aztán a város egyéb pontjaira. Ha nekik sikerült, nekünk is összejöhet. Megállapodtam az önkormányzattal, kibéreltem az összes félemeleti üres helyiséget, ezért cserébe felújították a központi lépcsőt és a mosdókat. Április elején a barátaimmal kezdtünk kifesteni pár szobát és az ajtókereteket, amihez a Trilakot megnyertem támogatónak. Április közepén már megtartottuk a „Soft Opening”-et, egy próbanyitást, két kiállítótérrel. Innentől ezeket mutogattam az érdeklődő tervezőknek: „Nézzétek, a többiből is lehet ilyen izgalmas tér!” Most október eleje van és egy jó ideje telt házzal működünk.
Kárpáti Zsuzsanna
– Hány állandó üzlet van? Van ennek jelentősége?
– Nincs igazán. Mindig van egy fix mag, akik között lehetnek változások, hiszen tervezők, nem tudnak egy helyhez kötődni. Szerencsére van egy stabil bázis, akikre számíthatok. Két olyan nagyobb tér működik a Palomában, ahol állandóan változik a program, ott tartjuk a workshopokat, kiállításokat. Ezek a terek szolgálják azt, hogy financiálisan is fenntartható legyen a Paloma projekt. Az elejétől fogva egy profitorientált vállalkozás szerettem volna létrehozni, aminek ugyan meg vannak a határai, mert nem egy hatalmas vállalkozásról beszélünk, de mégiscsak önfenntartóan kell működnie. Nem várunk állami, önkormányzati, esetleg pályázati támogatásokra, inkább megpróbálunk olyan lehetőségeket megragadni, amivel az üzleti szférához is el tudunk jutni. Ezért az említett két helyiség befogad profit-termelő programokat is, ez lehet könyvbemutató, sajtótájékoztató, szponzorált művészeti kiállítás, de szerveztünk már csapatépítő tréninget is.
Paloma
– Akkor a design mellett más művészeti területek felé is nyitottak vagytok?
– Igen, de valamilyen kulturális vagy művészeti területhez kell kapcsolódnia és illeszkednie abba, amit eddig itt létrehoztunk. Úgy gondolom, sokkal szívesebben hoznak ide eseményt, ha azt látják, hogy ugyanazért a célért vagyunk.
Kárpáti Zsuzsanna
– Mi jellemzi a látogatóitokat?
– A napközbeni betérők leginkább külföldiek. Nemrégiben megjelent egy írás rólunk az The Independent UK-ban és utána több angol csoport jött el hozzánk a cikkre hivatkozva. Ez mindig nagy örömmel tölt el. Most a Design Hét programjaira nagyon sok magyar látogató érkezik. Olyan visszajelzéseket is kapok, hogy az a jó a Palomában, hogy nem sznob, ezért olyanok is be mernek jönni, akik egy utcáról nyíló designer üzletbe nem. Az épületnek, az emeletnek olyan hangulata van, hogy bevonzza az érdeklődőket még akkor is, ha nem hallottak arról, hogy itt mennyi tervezővel találkozhatnak személyesen.
Paloma
– Olyan történetetek van, amiben sok a tudatosság és a „véletlenek” is besegítettek.
– Eleinte egészen másként gondoltam a Palomára, de aztán rájöttem, hogy a tér és a közeg majd megmutatja, hogy mire van szükség, mi tud itt működni. Az a fixa ideám, hogy a designereket, tervezőket össze kell kötni az üzleti szférával. A hónap végén lesz majd egy olyan workshop, amit külföldi üzletemberek feleségeinek szervezünk. Munkát adunk a tervezőnek, a hölgyek jól érzik magukat. Megvan az összekötés, a kapocs. A tervezőről leveszem a szervezés részét, mindenki azzal foglalkozik, amihez ért. Kiegészítjük egymást és építjük a Palomát.
Tóth Judit Nikoletta
Fotó: Kaunitz Miklós