Először nyílt kiállítás Oroszországban Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz ellenzéki író hagyatékából.
Az eredeti kéziratokat, fotókat, dokumentumokat, valamint a világhírű orosz ellenzéki író könyveit, autogramjait, személyes tárgyait hétfőtől láthatják az érdeklődők a moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeumban.
A romok alól című kiállítást Alekszej Szolzsenyicin születésének 95. évfordulójára időzítették. Marina Losak, a moszkvai Puskin Múzeum igazgatója szerint azért éppen náluk rendezték meg a különleges tárlatot, mert az író hagyatéka az orosz történelem, az orosz szépirodalmi örökség része. „Ez egy sajátos Szolzsenyicin-múzeum a mi termeink egyikében. Minden tárgy mögött egy emberi sors és egy ország sorsa rejtőzik, sok minden érthető, sok minden egyéb pedig kérdéseket vet fel bennünk. Azt szeretnénk, ha minél többen, köztük fiatalok jönnének el, hogy amit látnak, az érdeklődést keltsen bennük Szolzsenyicin művei iránt” – mondta a szakember a megnyitón.
Vlagyimir Lukin, az orosz parlament mellett működő emberi jogi biztos arról beszélt, hogy sokakat megrázott Szolzsenyicin első könyve. „Mint egy rakéta, úgy vitt el bennünket más szférákba” – fogalmazott a jogvédő. Lukin szerint az író különleges jelenség, egyike az orosz géniuszoknak.
Irina Antonova, a Puskin Múzeum elnöke, korábbi igazgatója Szolzsenyicin kézirataira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az író majdnem minden művét kézzel vetette papírra. Csoda, hogy annyi megmaradt belőle az utókornak – mondta.
„A kiállítás ma is aktuális, mert ma is nagyon sok a nehézség. Nem hiába adtuk neki A romok alól címet, amely azt jelenti, hogy a hazugságok, a történelmi emlékezet romjai alól emeltük ki” – hangoztatta Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye.
Külön részleget alakítottak ki Szolzsenyicin 1966-1974-ig tartó alkotói időszakának, amikor a Szovjetunióban elhallgatták, műveit betiltották. Látható a GULAG-szigetcsoport című regényének kézirata is.
Alekszej Szolzsenyicin 1945-től 11 évet töltött sztálini börtönökben és munkatáborokban, a GULAG-on. Ottani élményeiből merítve írta meg 1962-ben az Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényét. 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. 1973-ban született meg a GULAG-szigetcsoport című regénye, amely miatt a Szovjetunió Legfelső Tanácsa megfosztotta szovjet állampolgárságától és kiutasították az országból. Szolzsenyicin 1994-ig élt az Egyesült Államokban, ahonnan örömmel tért haza. Az író 2008 augusztusában, nem sokkal 90. születésnapja előtt hunyt el. A moszkvai Donszkoj kolostor évszázados sírkertjében temették el.