Széchenyi hajójának makettjét állították ki a fővárosi Közlekedési Múzeumban. A hajó érdekessége, hogy a legnagyobb magyar – egy kalandos úton – ezzel térképezte fel a Duna alsó szakaszát.
Széchenyi István egykori csónakjának, a Juliettának a modellje a budapesti Közlekedési Múzeumban 2013. november 20-án. A makettet ezen a napon adómányozta egy jetskiket forgalmazó cég a múzeumnak. – MTI fotó: Marjai János
A Közlekedési Múzeum dunai hajózási tárlatának legrégibb példánya egy 1790 környékéről származó óriási vasmacska is látható a Közlekedési Múzeum Dunai Hajózási tárlatán. A kiállításon a magyar hajózás legrégibb példányainak makettjei sorakoznak, mint például az 1837-ben fából épült Árpád gőzhajó, vagy az 1869-es, lapátkerekes Hattyú.
Dr. Krámli Mihály, a Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta, hogy főként hajómodellek láthatóak, illetve eredeti fedélzeti tárgyak, lámpák, mentőövek tekinthetők meg.
A hajózás történeti kiállítás most egy lényegesen kisebb, ám történelmi szempontból annál jelentősebb példánnyal bővül. A Julietta volt az a csónak, amellyel a Desdemona bárka partra szálló egységeként gróf Széchenyi István 1830-ban felderítette az Alsó-Dunavidéket, a szakasz hajózhatóvá tétele érdekében.
A múzeum főigazgatója elmondta, hogy az 1829-es Drinápolyi béke nyitotta meg a dunai hajózást és Széchenyi önként jelentkezett arra a feladatra, hogy az útvonalat feltérképezze, felmérje. A fő résztvevők 3-an voltak: Széchenyi, Waldstein-Wartenberg János gróf és Beszédes József mérnök, a fő hajó a Desdemona volt.
A vállalkozás sikeres volt: Széchenyi 12 éven át királyi biztosként irányította az Al-Duna hajózhatóvá tételét, a sziklák mellett a politikai zátonyokat is eltávolítva. Az első gőzhajó már négy évvel Széchenyi útja után át tudott haladni a Vaskapu-szoroson, 1842-re pedig elérték, hogy a magyar gabonaszállító uszályok akadálytalanul juthassanak el a Fekete-tengerig.