Az Erkel Színház sikeres tavaszi próbaüzemét követően folytatódott az épület rekonstrukciója. A felújítás második és harmadik szakaszának munkafázisait ismét az intézmény egyik legfőbb küldetéséhez alakították, így a hivatalos megnyitó előtt egy hónappal, október 6-án elindulhatott az OperaKaland őszi sorozata, amelynek keretében ismét több mint húszezer középiskolás diák látogat el a dalszínházba.
Az 1910-ben megnyitott Erkel Színház Magyarország legnagyobb színházépülete. Története egybeforrt a hazai operajátszás fénykorával. A 2007-ben több mint öt évre bezárt, bizonytalan sorsú színház újranyitásához a Kormány a 1393/2011. (XI. 18.) Kormányhatározatban megfelelő pénzügyi források rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette, hogy a Magyar Állami Operaház előkészítse az Erkel Színház előadások tartására alkalmas állapotra történő felújítását. A közbeszerzési eljárást követően elkészült a színház felújítási-építészeti programja, megtörtént az épület építészeti, épületdiagnosztikai és tartószerkezeti állapotfelvétele is.
A Kormányhatározat az 1,7 milliárd forintos programcsomag szerinti felújításról és a forrás biztosításáról döntött. A felújításra kiírt közbeszerzési eljárást a Laki Épületszobrász Zrt. a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodával közös pályázata nyerte el, melynek nyomán 2013. január 1-jén kaptak megbízást. Ezt követően a 27/2012 (III.06.) Kormányrendelet döntött az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.
A felújítás elve
Az Erkel Színház közönségforgalmi terei és az auditórium az évtizedek során megőrizte a korszerű működés lehetőségét, míg a proszcénium mögötti kiszolgáló zóna már a 20. századelőn is mostoha körülményeket biztosított a művészek és a műszak számára. Ezért a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) azzal az építészeti programmal állt elő, hogy az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentráljon a felújítás. A Kormány által biztosított forrás volumene kimondottan a működés jobbá tételére, a lehető leggazdaságosabb műszaki megoldásokra sarkallta az építőket. Nem lehetett szó tehát egy teljes színházrekonstrukcióról.
Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Jelentős technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek jelentős része megújulhatott.
A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Jelentős komfortot növelő tényező lesz, hogy a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját.
A kivitelezés és a tervezés sajátosságai
Az Erkel Színház egyik legfőbb küldetése, hogy a felnövő generációk magas művészi színvonalú előadások által ismerkedjenek meg az opera- és balettkultúrával. Kiemelt fontosságú programja, az OperaKaland már a tervezés és kivitelezés első fázisában megindulhatott 2013 tavaszán.
A színház műszaki vezetése és a kivitelezők a művészeti vezetéssel összehangolt munkarendben párhuzamosan kezdték meg a tervezési folyamatokat és vezették az első kivitelezési munkálatokat, így március 1-jén megkezdődhetett a művészi munka, amely aztán nagyban segítette a további tervezést. A műszaki személyzet és a művészek észrevételei, tapasztalatai számos gyakorlati pont megvalósulását eredményezték, a műszaki vezetés folyamatos forrásmenedzsment mellett, a teljes társulat igényeit szem előtt tartva szinkronizálta a további feladatokat, így a próbák és a játékrend zavartalanságát biztosítva megkezdődhettek a nem engedélyköteles kivitelezési munkák is. Ezzel egyidejűleg zajlott a teljes kivitelezés előkészítése – például a közterület-foglalási engedélyek beszerzése és az ütemezés.
Fentieknek köszönhetően 2013. március 1-jétől június 9-éig csaknem 30.000 diák látogathatott el az Erkel Színház próbaüzemének ideje alatt műsorra tűzött Hunyadi László előadásokra.
A kevesebb, mint száznapos teljes körű rekonstrukció 2013. szeptember végére az engedélyezési terveknek megfelelően utolsó szakaszába ért. A november 7-ei hivatalos átadásig és megnyitóig számos apró munkálat és néhány látványos meglepetés készül még el, október 6-án azonban, 24 előadással újra elindulhatott az ifjúsági sorozat!
Az épület rövid története
Az épületet a Népopera Részvénytársaság építette fővárosi támogatással. A tervezés rendkívüli anyagi kötöttségekkel zajlott, hiszen a beruházás ötletgazdái egy olcsó, a „köznép” számára is megfizethető Népoperát kívánták megvalósítani. Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső építészekre nehéz feladat hárult: megbízóik olyan épületet vártak el tőlük, ami két-háromszor annyi nézőnek (megépült állapotában 3166) nyújthat szórakozási lehetőséget, mint az Operaház. Az építészeti megoldás nagyon sok kompromisszummal járt. A színpad alulméretezettsége (11×24 méter), a kiszolgáló üzemi területek elégtelen volta, a közönségforgalmi terek szűkössége, valamint a reprezentáció teljes hiánya már röviddel az épület átadása után nyilvánvalóvá vált.
Az első átépítés nem is váratott sokat magára. A Főváros Vágó László építészt bízta meg a Népoperából Városi Színházzá átnevezett épület módosításával. Munkáját Klunzinger Pál városi mérnök segítette a színháztermen kívüli területeken. Vágó a nézőtér rovására 4 méterrel növelte meg a színpadot egy előszínpad létrehozásával és a zenekari árok eltolásával, miközben átalakította a teljes színpadnyílást. Az átalakítás során a nézőszám 2600 főre csökkent.
Több kisebb-nagyobb beavatkozás után a következő jelentős átalakítás a jobbára csak a nézőteret érintő 1951-es átépítés volt. Ekkor alakult ki Kaufmann Oszkár tervei alapján a nézőtér mai formája. Jelentős akusztikai beavatkozásokat is végeztek dr. Tarnóczy Tamás akusztikus mérnök vezetésével. A nézőtéren fa hangvető beépítésével átépítették a proszcénium falat, kialakították a mai is meghatározó gipsz íves fal és mennyezet tagolást. Ugyancsak ekkor épült az üzemi-kiszolgáló területet bővíteni hivatott nagy belmagasságú, vasbetonvázas földszintes díszletraktár is az épület háta mögött.
1959-61-ben Kotsis Iván műegyetemi tanár vezette az átalakításokat. A főbejárati oldalon egy épülettraktust építettek a ház elé megnövelve ezzel az épület szűkös közönségforgalmi tereit. Ekkor született meg az I. emeleti büfé Bernáth Aurél freskóival, a ma is látható főhomlokzat és a mögöttes közönségforgalmi terek.
1987-ben az üzemi szárny korszerűsítése történt meg.
A tarthatatlan műszaki állapotok miatt 2008 óta az Erkel Színházban csak próbák folytak, előadásokat nem rendeztek. (Józsa Anna)
Forrás: Magyar Állami Operaház
