A világhír előszobáját jelentő kamarazenekari fesztivált 2013. augusztus 13-19 között immár negyedik alkalommal rendezik meg Kaposvárott.
Bolyki György Kaposfest fesztiváligazgató
Amíg Bolyki Györgyre, a fesztivál igazgatójára vártam, azon gondolkodtam, mekkora zeneimádatra, elszántságra és merészségre volt szükség 2010-ben, hogy ez a kamarazenekari találkozó létrejöhessen. Sőt, nem is csak bátorság kellett, hanem a koncertszervezés Budapest centrikussága mindenhatóságának felülbírálása is, hogy megszülessen a „vidéki” fesztivál.
– Igen, ez így volt – erősíti meg feltevésemet Bolyki György. Azóta is rendszeresen felvetik budapesti szakmabeliek, hogy „egy ilyen jó fesztiválnak Pesten van a helye”. Szerintünk viszont ideális a kaposvári helyszín, eszünk ágában sincs máshova menni! Emlékszem, amikor 2010-ben megkerestük a Bartók Rádiót, hogy működjenek együtt velünk, közvetítsék és rögzítsék a kaposvári koncerteket, először nem vállalták, azt mondták, ez lehetetlen, ilyen koncertsorozat márpedig nem létezik.
– És mit szóltak, amikor látták, hogy ez mégiscsak összejött?
– Ismét felvettük velük a kapcsolatot, és nagyon szívesen jöttek – és jönnek azóta is. Látják, hogy ez – minden ellenkező várakozás ellenére – egy működő, sőt, világszinten működő fesztivál.
– Honnan jött az ötlet, hogy kamarazenekari találkozót szervezzetek, ráadásul nyáron, amikor egyrészt fesztiváldömping van az országban, másrészt még a vájtfülű zenerajongók is elmennek nyaralni? És miért éppen Kaposvár?
– Amikor a kaposvári születésű Kokas Katalin hegedűművész megkeresett az ötlettel, hogy kellene szervezni egy kamarazenekari fesztivált Kaposvárott, akkor bennem is felmerültek a fenti kételyek – kamarazene, vidék, nyár -, de nem akartam igazságtalan lenni, mondtam, menjünk, nézzük meg, mit tud a város, és mit tudunk mi ott kezdeni. Körbenéztünk, „beleszagoltunk a levegőbe”, váltottunk pár szót Szita Károly polgármester úrral, és éreztük: ezt a hangulatos kisvárost az Isten is egy ilyen típusú fesztivál számára teremtette.
El kell mondanom, hogy a város vezetése maximálisan, teljes mellszélességgel áll a rendezvény mellett, ha forintosítani akarnám, akkor olyan hatvanöt millió forintot tesz bele az önkormányzat a rendezvény szervezésébe, az infrastruktúra megteremtésébe.
– Hol lesznek a koncertek? Épületekben vagy szabad téren?
– Kaposvár főteréről négy irányba indulnak az utcák, az egyik a sétálóutcává alakított Noszlopy utca, amelyen haladva a főtértől kétszáz méterre található a rendkívül elegáns, szecessziós stílusú Szivárvány Kultúrpalota, amely régen moziként üzemelt, de a városvezetés gyönyörűen felújította. Az akusztika kialakításának levezénylője ugyanaz a tervező volt, aki a pécsi Kodály Központot is tervezte, tökéletes helyszínt biztosítva ezzel a kaposvári zenei programok megrendezéséhez. A tökéletes hangzás azért is kiemelkedően fontos, mert azonnal rögzítik is a műsort, majd a világ 74 országában sugározzák is, tehát a terem akusztikájának és a technikának is tökéletesnek kell lennie-, mint ahogyan az is.
A kényelemről is maximálisan gondoskodtak, a közönség légkondicionált helyiségben, a multiplex mozikéhoz hasonló, nagy bársonyfotelekben élvezheti a koncerteket.
A Kaposfest bekerült az európai nyári fesztiválok ajánlójába is, így ezzel, és a koncertek sugárzásával már az első rendezvény sem regionális jellegű volt, hanem Európa-szintűvé vált, hiszen 80-90 millió hallgató élvezhette az ott felhangzó muzsikát.
– Kik lesznek a fellépők? Ki lesz a sztárvendég?
– Itt nincs sztárvendég…, illetve mindenki az!
– Inkább különleges fellépőkről beszéljünk?
– Igen, így erről már lehet beszélni. Hallatlanul izgalmas, hogy a Kaposfestre nem akkor jönnek a zenészek, amikor már lefelé áldozik a csillaguk a zeneművészet egén, hanem akkor, amikor már csak egy lépcsőfok választja el őket a világhírtől, a sztárrá válástól, és éppen ezért pár év múlva már megfizethetetlenné válnak. Például az első fesztiválra idehoztuk Alina Ibragimova hegedűművészt, akiről itthon azt sem tudták, kicsoda, de a világ többi részén már sztárként kezelték. Ő az, aki korabeli hangszeren is, és mai hegedűn is képes egymás után játszani, mert pontosan tudja kalibrálni azt a negyedhangnyi eltérést, ami a két hangszer megszólaltatása közt van.
designbyrothaniko
A kezdetektől a fesztivál fellépője Nicolas Altstaedt csellista, aki egyike a rangos New York-i Lincoln Center Chamber Music Society kevésszámú európai tagjainak, és akinek két éve Gidon Kremer átadta a Lockenhaus-i Kamarezenei Fesztivál igazgatói posztját.
Rendszeresen visszatérő vendégművészünk Jonathan Cohen, aki szintén csellista, s rajta már szintén érződött 2010-ben, hogy a tehetsége predesztinálja őt a világhírre, illetve kiemelném még a közönség-kedvenc José Gallardo argentin zongoristát, akit végtelen szofisztikált játékmód jellemez, és akit három éve még szintén nem ismert a kifinomult zenei igényű Európa. De persze, mind a negyven-ötven fellépőt felsorolhatnám, mert mindannyian a világ jelentős pódiumain lépnek fel, és nem meglepetés az őket megillető világhír.
Érdekes megfigyelni, ahogyan ezek a mai tehetséges zenészek lerázzák magukról a régebbi korok előadásmódjának uniformisát, mernek egyedien játszani, és a világháló adta demokratikus megmutatkozási lehetőségnek köszönhetően ismertek és elismertek lesznek, s ettől még jobban szárnyal a tehetségük. Hiába van egy nap tizennégy koncert, annyira eltérő előadói attitűddel rendelkeznek, hogy a közönség végig élvezi a játékukat, és nem fárad el a nap végére.
– Lesznek magyar fellépők is?
– Hogyne! Sok magyar kiemelkedő tehetségű művész is évről-évre megtiszteli jelenlétével és játékával a fesztivált, például – a teljesség igénye nélkül – Kelemen Barnabás, aki hegedűn és brácsán is játszik, Bársony Péter, Homoki Gábor, Vásáry Tamás, Szakcsi Lakatos Béla, és nem utolsósorban megemlítem, hogy a rendezvény ötletgazdája és művészeti vezetője, Kokas Katalin hegedűművész is minden nap fellép.
– A fesztivál szervezői gondolnak a gyerekekre, a fiatalokra, a jövő zenerajongó közönségére?
– Minden felelősen cselekvő szervezet gondol a jövőre, az utánpótlásra, ezért kitaláltunk egy laza, mobil Fesztiválpárna-módszert a diákoknak: egy ülőpárna egy koncertjegy árába kerül, és mind a tizennégy klasszikus zenei koncerten helyet lehet vele foglalni, akár a színpadon is. Tele vagyunk párnás gyerekekkel, fiatalokkal, nagyon fontosnak tartjuk a művelt zenehallgató „képzést”.
– A zenei kínálat mellett lesznek kísérő rendezvények is.
– Mégpedig nagyon érdekes művészeti és közösségi rendezvények! Az idei év koncepciója: „a művész is ember!” A zenei eseményeken kívül meg akarjuk mutatni, hogy a zenészek is csak ugyanolyan emberek, mint mi, akik, amikor levetkőzik a muzsikus géniusz frakkját, ők is ugyanúgy esznek, isznak, mulatnak – megpróbáljuk megmutatni, mit csinálnak akkor, amikor nem zenével foglalkoznak.
Minden napnak lesz egy témája, amely egy-egy zeneműhöz vagy szerzőhöz köthető. A tematikus Mozart-napon a mesterre emlékezve lesz tekeverseny, de lesz igazi kaszinó is, mindenki kipróbálhatja, több szerencséje lesz-e, mint Mozartnak volt anno.
A Rossini-napon – mivel fesztivál nem létezhet gasztronómiai meglepetés nélkül – kuriózumként Segal Viktor sztárséf a zeneszerzésen kívül a gasztronómiában is jártas, szakácskönyvet is író zeneszerző receptjei alapján rengeteg érdekes ételt készít majd el.
Természetesen lesz Bartók-nap is azért, hogy ismerjük meg az ő emberi oldalát is, hátha közelebb visz minket zenéje megértéséhez, művészete befogadásához.
Képzőművészeti tárlat is lesz, a Kaposfest ideje alatt nyílik meg Kaposvár híres szülöttének, Rippl-Rónai Józsefnek a rajzaiból egy kiállítás a nemrégen felújított Róma-Villában.
Szintén nem regionális, hanem országos, sőt, Európa-hírű, hogy a kaposvári képviselőtestület fontosnak tartotta, hogy saját beruházásból kor- és élethűen elkészítse Andrássy gróf ebédlőjének rekonstrukcióját a Róma-Villa új látogatóközpontjában, amelyet szintén a fesztivál ideje alatt adnak át a látogatóközönségnek.
– Igaz, hogy még el sem kezdődött az idei, de tervezitek már a jövő évi fesztivál programját?
– Büszkén mondhatom, hogy a negyedik évre elértük azt, hogy ne mi kérjük fel a zenészeket a szereplésre, hanem ők jelentkeznek egyeztetésre, hogy jönnének. Komoly és megfeszített munka folyik annak érdekében, hogy ne legyen sértődés, mert már várólista van a fellépők között. Nagyon nehéz azt mondani, te már voltál háromszor, adj teret egy olyannak, aki még egyszer sem lépett fel. Súlyos döntések, de gyönyörű feladat is egyben, mert ez jelzi, hogy jó úton jártunk, és jó célt jelöltünk ki magunknak, amikor belefogtunk az első Kaposfest szervezésébe.
– Mit üzennél a fesztivál leendő közönségének?
– Aki ellátogat a világhír előszobájába, a Kaposfest koncertjeire, sokszínű, izgalmas zenei csemegéket élvezhet, tobzódhat a rendkívül gazdag zenei kínálatban, amelyből emlékként annyit vihet haza magával, hogy az biztosan kitart a jövő évi találkozóig.
Sári Edina
Fotó: Kaunitz Miklós
Bolyki-biográfia
1971-ben született Budapesten
1979-1985 alapfokú zenei tanulmányok a Budapest XIII. kerületi zeneiskola gordonka szakán
1985-1990 tanulmányok a Budapesti Bartók Béla Konzervatórium gordonka szakán
1985. megalakul az Erkel Ferenc Kamarazenekar
1987. Bolyki Brothers első fellépése
1995. tanulmányok a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Tanárképző Intézet gordonka, kamaraművész, tanári szakán
2002. csatlakozott a Yoman&Yoman produkciós céghez
2008. megalakul a BrothersMusic Production Kft.
2008. az INNOVATOR, mint önálló művészeti brand megalapítása
2010-től a Kaposfest fesztiváligazgatója