Kezdődik az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat Marseille-ben és a provence-i régióban

Mintegy szász kulturális rendezvénnyel nyílik meg szombaton a fő helyszínt, a Marseille-t is magába dél-franciaországi Provence régióban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat, amelytől elsősorban imázsjavítást remél a drogbandák közti leszámolásokról elhíresült tengerparti város.

A közel 100 millió euróba kerülő 800 eseményt kínáló rendezvénysorozat szombat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődik, majd a marseille-i kikötő feletti esti tűzijáték előtt a szervezők mintegy 300 ezer embert várnak a belvárosba a “nagy lármázásra”, ahol a helyiek – a templomok harangjátékának kíséretében – lábosokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitják meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik.

Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító “régi” kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével. A svájci származású francia építész, Le Corbusier tengerre néző, világhírű lakóegysége, a Cité radieuse 1946-os megépülése óta Marseille ugyanis teljesen a szárazföld felé fordult, és építészete elhanyagolta tengerpartját, amelynek látképét az év elején még kiégett gépkocsik is tarkították.

A kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeuma (Musée des civilisations de l’Europe et de la Méditerranée), amelynek utolsó tégláit szombaton Francois Hollande francia államfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közösen fogják szimbolikusan elhelyezni. A hivatalosan július 1-én megnyíló új múzeum első kiállításait Napóleon egyiptomi expedíciójának, illetve a mediterrán országokban a nők által betöltött szerepnek szenteli.

Fanny Broyelle, a nyitóünnepség programigazgatója szerint Marseille-nek szüksége van egy kis romantikára és arra, hogy megfeledkezhessen mindarról, amiről az utóbbi időkben elhíresült. A városvezetés ezért valóságos imázsjavító kampányt folytat a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak (tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között), erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is.

A kulturális főváros címet azonban nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el. A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók finanszírozzák, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását.

Ezért a programok egy részét a környező Arles, Aix-en-Provence, Martigues, Aubagne, La Ciotat és Salon-de-Provence kulturális intézményei szervezésében összesen mintegy nyolcvan településen rendezik.

Az év három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai.

A januártól májusig tartó, Marseille-Provence fogadja a világot című fejezet középpontjába több mint kétszáz előadással a cirkusz világa és az utcaművészetek, illetve a tömegsportok különböző formái kerültek. Aix-en-Provence kortárs képzőművészeti sorozattal, Arles pedig látványos pirotechnikai előadásokkal készül. Az eseménysorozat egyik különleges csúcspontját jelenti az FR 2013, egy 360 kilométeres, a régiót bejáró turistaút megnyitása.

Nyáron Marseille-Provence a szabad ég alatt címmel zajlanak majd az ilyenkor megszokott kulturális fesztiválokhoz – az Aix-en-Provence-i operafesztiválhoz, a Marseille-i táncfesztiválhoz  – kapcsolódó rendezvények. A marseille-i operában Hector Berlioz A trójaiak című művét játsszák Roberto Alagnával Aeneas szerepében. Martiques és Port-de-Bouc ipari negyedében installációkkal, koncertekkel szórakoztatják a világ minden tájáról érkező közönséget. A Dél nagy műhelye címmel egyszerre több helyszínen lesz látható az a 200 műből nyíló kiállítás, amely a Provence-ban 1880 és 1960 között készült legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat mutatja be Van Goghtól Bonnard-ig, Cézanne-tól Matisse-ig, Dufy-től Picassóig.

Az utolsó epizód, Az ezerarcú Marseille-Provence pedig a helyi gasztronómia újdonságait hivatott hangsúlyozni, egyszersmind tiszteleg a régió által megihletett személyiségek előtt Albert Camus-től Le Corbusier-ig.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett a szlovákiai Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19-20-i hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.

Forrás: MTI