Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit szombaton adják át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
A szervezet által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint elismerésben részesül Böszörményi Gergely hitet és kultúrát megőrző tevékenysége, Györffy István néphagyomány- és tehetségmentő munkássága, Kassai Lajos magyar lovas íjászatot újjáteremtő tevékenysége, vitéz Somogyváry Gyula hazaszeretete, Zelnik József kultúraszolgálata, Czine Mihály irodalomtudósi és pedagógusi életműve, valamint a Balázs Dénes és Kubassek János által létrehozott Magyar Földrajzi Múzeum.
Bogárdi Szabó István református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szerint Böszörményi Gergely megtanított minket arra, hogy újra szeressük zsoltárainkat, s hogy a legszebb dolog a dicsőség énekeit együtt zengeni.
Györffy Istvánról (1884-1939) a következőket írta Kósa László néprajztudós, az MTA rendes tagja: őstörténeti érdeklődésének megfelelően a magyarság keleti eredetének emlékeit nagy figyelemmel kutatta, mivel meggyőződése szerint ezek alkották népi kultúránk sajátos voltát, amely azt Európában másoktól megkülönböztette.
Kassai Lajos nem csupán egy íjat, egy érzést, hanem egy mesterséget is újjáélesztett. Íjkészítő üzeme ma már sokféle típust gyárt a szkítától a hun aszimmetrikus íjon át a magyar visszacsapó íjig, s mellette az íjászat-lovasíjászat kiegészítő felszereléseit a nyílvesszőtől a lószerszámzatig – összegezte a díjazott munkásságát Lezsák Levente lovas oktató, kaszkadőr az MTI-hez eljuttatott méltatás szerint.
Takaró Mihály író, költő, irodalomtörténész szerint Somogyváry Gyula személyében a költőt, a regényírót, a hős katonát, a közéleti személyiséget, az országgyűlési képviselőt, a német fasizmus és a magyar kommunizmus által egyaránt üldözött, a magyarság valódi érdekei mellett rendíthetetlenül kiálló, s azért mártíriumot is szenvedni hajlandó férfit ünnepeljük a díjjal.
Zelnik József életpályáját múltunk megismerése, az értékek átmentésére való törekvés, a magyar kultúra megújítása, gyarapítása, egyetemessé tételének szándéka jellemzi – fogalmaz méltatásában Bakos István művelődéskutató.
Czine Mihály az ország és az elcsatolt területek magyar íróit látogatva vagy otthonában vendégül látva, könyvtárakat, iskolákat és művelődési házakat járva a rendszer kulturális politikájával, erkölcsi, esztétikai ítéleteivel szemben építette a másik Magyarországot. Azon kevesek közül való volt, akikben akkor maga a magyarság érezhette megbecsülve magát. Önálló magyar kulturális politika terhét vette a vállára és vitte életútján végig, rendületlenül – hangsúlyozza laudációjában Bíró Zoltán irodalomtörténész.
Minden tudománynak fontos része saját történetének ismerete, megismertetése, amit sokféleképpen lehet megvalósítani. A geográfia csaknem 2500 éves, benne a magyar földrajz is több száz éves múltra tekint vissza. Még 30 éve sincs, hogy megnyílt az ennek a múltnak szentelt Magyar Földrajzi Múzeum: Balázs Dénes és Kubassek János azok, akik megálmodták és megvalósították ezt az intézményt – írta méltatásában Gábris Gyula földrajztudós.
Forrás: MTI