A művész és a műterem viszonyát, a műtermet mint az alkotás helyszínét vizsgálja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Világmodellek – Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig című kiállítása, amelynek látogatói többek között Csernus Tibor, Erdély Miklós és Csörgő Attila munkáival találkozhatnak péntektől.
A műterem kitüntetett helyszíne a művész életének, de mi történik ott, mi az, ami elválasztja a műteremben és azon kívül készült munkákat? – tette fel a kiállítás alapkérdését a csütörtöki sajtóvezetésen Petrányi Zsolt, az MNG Jelenkori Gyűjteményének vezetője.
A gyűjtemény anyagát az állandó tárlat mellett témák, kérdéskörök mentén kívánják bemutatni egy olyan kiállítás-sorozat keretében, amely érdekes összefüggéseket körüljárva mélyíti el a második világháború utáni magyar művészetről alkotott képet.
Petrányi Zsolt beszámolója szerint a sorozat első darabjaként létrejött kiállításban kurátortársaival, Kumin Mónikával és Százados Lászlóval arra is kísérletet tesznek, hogy feltérképezzék a műterem fogalmának az utóbbi fél évszázadban megtapasztalható jelentésváltozásait.
A kiindulópontot Kondor Béla élete végén készített fotósorozatai jelentik, amelyek úgy építik magukba a műtermi környezetet, használják fel a művész saját készítésű szerkezeteit, repülőgép-modelljeit, hogy egyben a hetvenes évektől kibontakozó kísérleti fotóhasználat jelentős példáivá is válnak – közölte Százados László.
Hozzáfűzte, hogy Csernus Tibort és Megyik Jánost többek között a modellépítéshez való erős vonzódás rokonítja Kondorral.
A Balázs Béla Stúdió archívumában találtak rá a kurátorok Erdély Miklós Altorjai Sándorról annak szigligeti nyaralójában forgatott legendás rövidfilmjére, amely mellé a Mátis Lilla által Hajnóczy Péter halála után az író lakásában készített filmjét helyezték.
Gémes Pétertől, Jovánovics Györgytől és Baranyay Andrástól olyan fotósorozatok kerültek egymás mellé, amelyek mind alkotóik műtermi formanyelvi kísérleteit dokumentálják.
Érmezei Zoltán alkotóként is felbukkan Rauschenberger Jánossal közösen festett Rajzoló tükörkép című képe révén, de hatása Fehér Márta Átlényegülés című sorozatán is érezhető, amelyben a művész gipszfelületre vitt fel camera obscurával készített felvételeket.
Lengyel András analóg, digitális és újabban mobilfotók hosszú során keresztül örökíti meg környezetét, míg Szabó Dezső makettek építésével és fotózásával relativizálja a média által sugárzott képi valóságot. Csörgő Attila műterme ritkán jelenik meg geometrikus szerkezetekre épülő életművében, az MNG kiállításán látható fotókon azonban az alkotóműhely is felfedezhető.
A 2013. április 28-ig látogatható tárlat katalógusát az érdeklődők digitális formában a www.mng.hu/content/docs/informacio/vilagmodellek.pdf honlapról tölthetik le.
Forrás: MTI