Szerző: Gősi Gabriella
A Mozinet magyar filmforgalmazó cégnek köszönhetően idén 5. alkalommal négy napon át (2015. október 8-11.) tapaszthattuk szemeinket a vászonra premier előtt: Cannes, Velence, Berlin és San Sebastian filmfesztiváljainak legjobbjai érkeztek Budapesten két, vidéken összesen kilenc helyszínre, köztük az idén 95 éves szegedi Belvárosi Moziba is.
Két olasz filmrendező – a már méltán híres, Oscar-díjas Paulo Sorrentino, és az elsőfilmes Duccio Chiarini – filmjeit néztem meg. Már csak ezért sem szabad őket összehasonlítani. Vagy mégis?
Ifjúság és Szűkölő kamaszkor. A két cím első ránézésre hasonló témát sejtet, mégis teljesen más szemszögből. Az első visszatekint, a másik előre. Egy dologban biztosan egyeznek. Mindkettő a szerelemről, a szexről, a barátságról, az emberi sebezhetőségről, az örömről és fájdalomról, a nehéz lépésekről szól, amelyeket meg kell tennünk az életben, és a drámáról, melyeket fel kell dolgoznunk. „Az érzéseknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek. Mégis semmi sem számít igazán, csak az érzések.” (Ifjúság c. film)
Az Ifjúság c. film egy nehezen emészthető, összetett, katarzisélményeket sorra felvonultató alkotás. Beszélnek a jól fényképezett képek, a mozdulatok, a tettek. A párbeszédek leginkább a dráma feldolgozására kellenek, a kimondatlan titkok kimondására és ezek feloldására. A vágás feszesen tartja a filmet, egy pillanatra sem unatkozunk. A dráma központi témája az elmúlás, az öregkor. És az, hogy az élet végéhez közeledve mik is az igazán fontos dolgok az életben, átértékeli-e az ember az életét?
A két öreg, Sir Michael Caine és Harvey Keitel egyenként is nagyszerű, de párosan még nagyszerűbb, humoros és drámai játékuk végig a fő vonalat képviseli, ehhez a régóta tartó barátsághoz fut minden szál; egyenként is megismerjük történetüket és a közös élményeket is, például, hogy egykoron ugyanabba a nőbe voltak szerelmesek. A filmrendező Mick (Harvey Keitel) alakja Fellinire hajaz, ami nem véletlen Sorrentino A nagy szépség c. filmje után.
A gyönyörű, svájci Alpok-beli luxusszállodában játszódó történet minden szála egy problémát fejteget, minden figurája egy külön apró történetet sző maga köré: a megcsalt nő (Rachel Weisz), az önmagát kereső színész (Paul Dano), a törekvő, hálátlan primadonna (Jane Fonda) történetét és még sorolhatnánk, akik névtelenül fel-felbukkannak és elmesélnek valamit az élet sokszínűségéről.
A Szűkölő kamaszkor az olasz „Amerikai pite”, központi témája a szex és a szerelem. Egy egészen más típusú, inkább könnyed, szórakoztató műfajba tartozó nagyjátékfilm, elsőfilmes rendezőnek témában szerencsés választás.
Szintén gyönyörű helyszíneken, az olasz tengerparton játszódik, Pisa közelében. Edoardo, a 17 éves szűz kamasz történetét meséli el, aki szexualitásának ébredése küszöbén áll, amit nemcsak mániákus barátja, Arturo nehezít meg, hanem az is, hogy fitymaszűkülete van. Közben szerelmes a szomszéd Bianca-ba, akiről sokat álmodozik, mégis egy másik lány csábításának enged végül, miután rászánja magát a műtétre.
Hogy melyik lányt választja végül Edo és mit ad neki az első szexuális élmény, az kiderül a filmből… vagy mégsem?