MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR
BRAHMS EST
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. február 15. csütörtök, 19.30
Műsor:
Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány
Hegedűverseny
IV. szimfónia
Közreműködik: Kirill Troussov – hegedű
Vezényel: Thomas Sanderling
A MÁV Szimfonikus Zenekar Szőke Tibor-mesterbérletének koncertjén, február 15-én a 191 évvel ezelőtt született nagy német zeneszerző, Johannes Brahms életművének három kiemelkedően fontos darabja szólal meg. Elsőként a vidám hangulatú Akadémiai ünnepi nyitány, amely Brahms többnyire borongós művei között ritka kivételnek számít. Az 1870-es évek végére Brahms művészete az egész művelt Európát meghódította. A városok versengtek érte. A lengyelországi Boroszló egyetemének bölcsészkara díszdoktorrá avatta Brahmsot, az ünnepi eseményre 1879 márciusában került sor. A megtiszteltetést Brahms egy új zeneművel köszönte meg, amelyet az egyetemnek ajánlott: e mű az 1880-ban bemutatott Akadémiai ünnepi nyitány, mely inkább szól a diákokról és hozzájuk, mint a professzorokról. Jókedvű, helyenként a humor eszközeit is felhasználó zene és ami legfőbb sajátossága: a benne megszólaló témák ismert diákdalok feldolgozásai.
Ezt követi a Hegedűverseny, amely a hangszer versenymű-irodalmának egyik kiemelkedő remeke. A Hegedűverseny létrejötte barátjának, Joachim Józsefnek köszönhető, komponálás közben vele értekezett Brahms és hallgatott tanácsaira. Ő játszotta a darab ősbemutatóját is 1879. január 1-jén Lipcsében, a Gewandhaus Zenekart a zeneszerző vezényelte. A művet hamarosan bemutatták Pesten is — előbb, mint Bécsben.
A Hegedűverseny már az érett zeneszerző műve, 1878 nyarán, a Wörthi-tó partján készült, ugyanott, ahol egy évvel korábban a II. szimfónia. Szembetűnő a párhuzam: a szimfónia hangneme is D-dúr, mindkét műre a békés, örömteli, a természet közelségétől ihletett hangulatvilág jellemző.
Ezúttal a MÁV Szimfonikusok hangversenyén a Hegedűverseny szólistája a Németországban élő zseniális hegedűművész, Kirill Troussov, akit visszatérő vendégművészként újra nagy érdeklődéssel vár a hazai közönség.
Az est második részében Brahms IV. szimfóniája hangzik el, mely méltóképpen koronázza meg a szerző nagy műgonddal komponált szimfóniáinak sorát. A negyedik szimfóniát stájerországi nyaralása alatt kezdte komponálni, 51 éves korában. A következő évben fejezte be és ugyanebben az évben mutatták be Meiningenben, a kor leghíresebb karmestere, Hans von Bülow vezényletével. (Mint közismert, ő volt Liszt Ferenc veje) Még a komponálás időszakában így írt a zeneszerző a karmesternek a készülő műről: „…egyre csak arra gondolok, milyen szíves-örömest kezdeném nálatok a mű próbáit. Egyúttal azt is remélem, hogy a nagyközönség tetszését elnyeri majd. Bár tartok tőle, hogy túlságosan árad belőle a mi hűvösebb éghajlatunk…mert nálunk bizony nem érik édessé a cseresznye…” Brahms jól látta: a szimfónia egészét, még a gyors tételeket is, áthatja valamiféle sötét, borongós hangulatvilág — ennek ellenére a mű már a bemutatón hatalmas sikert aratott és azóta sem veszít a hallgatóságra gyakorolt hatásából, népszerűségéből.
A hangverseny karmestere Thomas Sanderling, aki 1942-ben, Novoszibirszkben született, a hitleri Németországból száműzött Kurt Sanderling karmester fia.
Gyermekkorában hegedülni tanult, majd 1960-tól Berlinben, a Hans Eisler Zeneakadémián folytatott karmesteri tanulmányokat. 1963-ban megnyert egy rangos nemzetközi karmesterversenyt, ezután több német város zenekarainál vezényelt, miközben tovább képezte magát Herbert von Karajan és Leonard Bernstein asszisztenseként. Mindemellett megtartotta főzeneigazgatói állását szülővárosában, Novoszibirszkben is. Lemezfelvételeiért 1998-ban elnyerte a Cannes Classical Awardot, 2010-ben Grammy-jelölést kapott, majd 2017-ben ECHO Klassik díjban részesült.
100 ÉVES ÉVFORDULÓ
A MÁV Szimfonikus Zenekar elődintézménye, a Vasutas Ének- és Zenetársaság alapításának 100. évfordulója
A Brahms-esten emlékezik meg a MÁV Szimfonikus Zenekar a 100 évvel ezelőtt alapított elődjére, a Vasutas Ének- és Zenetársaságra, amelyet 1924. február 10-én alapítottak a MÁV északi főműhely színháztermében. Az énekkar vezető karnagya Seres László volt, a zenekar művészeti vezetője, és karmestere 1942-ig Ábrányi Emil, 1942-től pedig Kenessey Jenő volt.
A Vasutas Ének- és Zenetársaság rövid története:
A 8 órai Újság című délutáni lap 1924. február 9-i számában volt olvasható a következő hír:
„A vasutasok dalos ünnepe. Vasárnap, február 10-én délelőtt 10 órakor tartja a Vasutas Ének- és Zenetársaság alakuló gyűlését a MÁV északi főműhely színháztermében (a mai Törekvés Kultúrház – szerk.) Az alakuló gyűlés után az összes budapesti vasutas dal- és zenekarok bevonásával monstre hangversenyt tartanak, amelyre a magyar vasutasok előkelőségei is bejelentették megjelenésüket. A hangversenyen belépődíjat nem szednek és azon minden dal és énekes barátot vendégül szívesen látnak.”
Az alakuló gyűlést megtartották, az arról készült jegyzőkönyv tartalmazza az alapító okiratot, melyet az alakuló gyűlés egyhangúlag elfogadott.
Az 1924. február 10-én tartott alakuló közgyűlés után a társaság azonnal megkezdte működését. Már abban az évben három nyilvános szereplésről tudunk.
Az új zenekar 1925 májusában játszott először a Városi Színházban (a mai Erkel Színház) Erről a Vasúti és Közlekedési Közlöny 1926. május 9-i számában a következő beszámoló jelent meg: „A zenekultúra iránt való lelkesedés és a komoly munka ritka bizonyságát adta a budapesti üzletvezetőség kebelében alakult Vasutas Ének- és Zenetársaság. Megalakulása óta alig telt el egy esztendő és e hó 2-án, a Városi Színházban rendezett matinéján a nagyközönség előtt is bemutatkozhatott. A zenekar meglepő zenei intelligenciáról és biztonságról tett bizonyságot. A megjelent díszes közönség őszinte elismeréssel fogadta a komoly zenei élvezetet.
Fotó: MÁV Szimfonikus Zenekar, Archívum
A Társaság munkanaplói 1924-től 1943-ig 20 évet ölelnek fel, pontosan feltüntetve a rendezvények időpontját, helyszínét, műsorát és a közreműködő művészek nevét. A muzsikusok közel 50 helyszínen léptek fel, 35 alkalommal Budapesten, ebből ötször a Zeneakadémián, számos alkalommal a Vigadóban, egyszer a Városi Színházban, kétszer a Magyar Keresztény Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete székházában, a Kenyérmező utcában, kétszer a Bakáts téri templomban és kétszer a Ferencvárosi Vasutasok Dal- és Könyvtár Egyesülete Péceli utcai székházában. Ez az épület – felújítva – 2023 óta a mai MÁV Szimfonikus Zenekar székháza.
Az énekkar vezető karnagya Seres László, a zenekar művészeti vezetője, aki a jelentősebb hangversenyeken a zenekart vezényelte, 1942-ig Ábrányi Emil (1882-1970) zeneszerző és karmester, korábban a Magyar Királyi Operaház igazgatója volt, 1942-től pedig Kenessey Jenő (1905-1976), később Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző és karmester. A birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerinti évenkénti fellépések száma azt jelzi, hogy nem rendszeres próbamunkát végző, hivatásos zenekarról van szó, ugyanakkor a műsorokon szereplő művek nehézségi fokából, valamint abból, hogy a hangversenyeken közreműködő művészek országos hírű, rangos énekesek, hangszeres szólisták, balettművészek és karmesterek voltak, arra kell következtetnünk, hogy jól képzett, a szereplésekre komoly próbák sorozatával felkészülő muzsikusok alkották az együttest.
A meghívókon, szórólapokon a közreműködők felsorolásában találunk ilyeneket, mint „50 tagú MÁV Zenekar”, vagy „a Máv. Symfonikus Zenekara”. 1934. március 4-én Tatán, az Esterházy Miklós Gimnáziumban tartott hangversenyt így hirdették: a BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR hangversenye, a műsor Erkel: Hunyadi László-nyitány, Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia, Bizet: Az arles-i lány – szvit, Beethoven: Egmont nyitány, vezényelt Ábrányi Emil.
1940-től Varga László (akkori szóhasználat szerint) üzletigazgató lett a Társaság elnöke. A háború kitörése után egyre nehezebbé válik a Társaság helyzete.
Részlet a Társaság 1941. évi közgyűlésének jegyzőkönyvéből: „Felvették Budapesten, 1941. évi május hó 29-én a „Vasutas Ének és Zenetársaság”-nak a budapest-keleti pu.-i tanácstermében megtartott évi rendes közgyűléséről. Elnök: Varga László m. kir. kormányfőtanácsos. Bejelenti, hogy a f. év szeptember havában a szimfonikus zenekart újra megszervezi és működésbe lépteti. Ezzel kapcsolatban a közgyűléstől az új karmesterek szerződtetésére felhatalmazást kér és a zenekar megszervezésével kapcsolatban hangszerek és hangjegyek (kották) beszerzésére, valamint a meglévő hangszerek javítására vonatkozóan a költségvetésen kívül 2000.- P. azaz Kettőezer pengő külön hitelt, majd az esetleges hangversenyek megrendezésére, ugyancsak a költségvetésen kívül 1000.-P. azaz Egyezer pengő külön hitelt kér. A közgyűlés elfogadta a Társaság módosított Alapszabályát.” Ezt az Alapszabályt a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter 1942. december 15-én kelt rendeletével jóváhagyta.
A háború miatt, azonban a Társaság fellépései megszűntek. A belügyminiszter 1945 tavaszán feloszlatta az egyesületet, az erről szóló hivatalos közlemény a Magyar Közlöny 1946. februári számában jelent meg. Ekkor már 10 hónapja (1945. május 1-től) működött a MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR, amelynek Alapító Okiratát ugyanaz a Varga László, a Magyar Államvasutak elnök-vezérigazgatója írta alá, aki az elődegyesület utolsó elnöke volt.
Írta: Fenyő Gábor
Külön köszönet Horváth Lajosnak, akinek kutatómunkája nélkülözhetetlen segítség volt a MÁV Szimfonikus Zenekar elődintézményének megismeréséhez.
Forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar