MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR
FÉLTÉKENYSÉG
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. január 25. (csütörtök) 19.30
Közreműködik: Farkas Gábor – zongora
Vezényel: Farkas Róbert
Műsor:
Dvořák: Othello – nyitány
Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganini témára
Janáček: Féltékenység
Sztravinszkij: Petruska (1947-es változat)
A MÁV Szimfonikus Zenekar Szőke Tibor-mesterbérletének idei első hangversenyén két zenemű is az örök idők óta létező, sok bánatot, sőt tragédiát okozó emberi érzelmet, a féltékenységet járja körül, illeszkedve a Farkas Róbert vezető karmester által az aktuális évadra tervezett „Szerelem és szenvedély” tematikához.
MÁV Szimfonikusok, Farkas Róbert – Fotó: Steirer Máté
A hangversenyen elsőként Dvořák Othello-nyitánya csendül fel, amely az 1890-ben komponált Természet, élet, szerelem című trilógiájának egyik darabja. Az Othello-nyitányban a szerző Shakespeare tragédiájának drámai összefoglalását mondja el zenében. A trilógiát 1892. április 28-án Prágában, a Rudolfinum hangversenytermében mutatták be saját vezényletével. Ezt követően a New Yorki-i Nemzeti Konzervatórium igazgatója lett, ahol szintén bemutatta a darabokat, de később szétválasztotta a három nyitányt és önálló opusszámokkal látta el a műveket. A harmadikat azóta nevezik Othello-nyitány, op. 93-nak.
Ezt követi Rahmanyinov Paganini-szonátája, amelyet a zeneszerző negyedik zongoraversenyének tartanak és amit 1934 nyarán, hosszú és fárasztó koncertsorozatok után Franciaországban komponált. Ekkortájt erősen érdeklődött a „kész témák” feldolgozása iránt, így keltette fel figyelmét Paganini caprice-sorozatának híres, 24. (a-moll) darabja. Ezt az egyszerűségében is nagyon karakteres témát egyébként Brahms és Liszt is feldolgozta korábban.
A darab három nagy egységre tagolódik. Nagyon eredeti már a kezdete is: néhány rövid, szaggatott bevezető hang után egy előrehozott variáció szólal meg a zongorán és csak ezután hangzik fel a téma, eredeti alakjában. A Rapszódiát 1934-ben Baltimore-ban mutatták be, a zongoraszólót a szerző játszotta, a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart Leopold Stokowski vezényelte.
A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyének szólistája a Liszt-díjas Farkas Gábor zongoraművész, a romantikus repertoár világszerte elismert előadója, több nemzetközi zongoraverseny győztese, Ázsia, az Egyesült Államok és Európa legjelentősebb koncerttermeinek állandó meghívottja. 2017 óta a „Steinway Artist” cím birtokosa, valamint a Tokyo College of Music professzora. Két éve a budapesti Liszt Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének, és annak Doktori Iskolájának vezetője. 2022 óta a Távol- Keleti Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője.
Farkas Gábor – Fotó: Raffay Zsófi
Leoš Janáček cseh zeneszerzőt az 1894-ben komponált Jenufa című operája tette világhírűvé. Eredetileg az opera nyitányának tervezte a „Féltékenység” címmel ismert darabot, de végül a szerző úgy döntött az 1904-es Brno-i bemutatón, hogy az előadás néhány ütemnyi bevezetés után rögtön az első jelenettel kezdődjön, így azóta a nyitány önálló műsorszámként szerepel a koncerteken. A szenvedélyes zene az üstdob fortissimo dübörgésével és a mély rézfúvósok karával indul, formája háromrészes, amelynek közepe csendesebb, mintha a cselekmény helyszínéül szolgáló békés, vidéki táj hangulatát ábrázolná, majd visszatér a szenvedélyes féltékenység-zene, mely az üstdob markáns hangjával fejeződik be.
A koncert műsorát Sztravinszkij Petruska című balettszvitje zárja. Sztravinszkijnak a Petruska (1911), a Tűzmadár (1910) és a Tavaszi áldozat (1913) című darabjai szereztek nemzetközi hírnevet. Fiatalkori műveiben az orosz népzene elemeit elegyítette teljesen újszerű kifejezési eszközökkel: kemény disszonanciákkal, kegyetlen dinamikai effektusokkal, izgalmasan szabálytalan ritmusokkal. Zenei eszköztára később egyszerűbbé vált és „kipróbálta” a huszadik század szinte minden zenei irányzatát, a neoklasszicizmustól a dodekafóniáig. Ennek az egyszerűsödési folyamatnak keretében a negyvenes években átdolgozta ifjúkori műveit, így a Petruskát is. Ezen az estén ez az új, 1947-es változat hangzik el.
Sztravinszkij eredetileg zenekarral kísért zongoradarab formájában akarta megkomponálni az orosz népmesék szomorú sorsú figurájának történetét, de a zongora végül a zenekar egyik hangszere maradt. A mű különlegessége a fantasztikus hangszerelés, a végtelenül változatos és a mondanivalót tökéletesen alátámasztó zenekari hangszínek. A vásári hangulatot, a sokadalom zsibongását és ahol szükséges, a történet groteszk drámaiságát is bámulatosan fejezi ki a zeneszerző.
A hangverseny karmestere Farkas Róbert, 1982-ben született Ózdon. 14 éves korában felvették a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, zongora-szolfézs-zeneelmélet szakra. Tanulmányait Budapesten, a Bartók Konzervatóriumban folytatta, majd 2000-ben felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, karvezetés szakra, mellette a karmesterképző szakot is elvégezte Gál Tamás és Ligeti András tanítványaként. 2006-ban Erasmus ösztöndíjjal a berlini Művészeti Akadémián folytatta karmesteri tanulmányait Lutz Köhler professzornál, 2012-ben diplomázott. Tanulmányainak befejezése után a művészeti vezető asszisztense lett a Berlini Állami Operaházban, később a Heidelbergi Színház opera-társulata szerződtette. 2015 óta Fischer Iván asszisztense. Magyarországon is rendszeresen vezényel: a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Danubia, a Savaria, a Pannon Filhamonikusok és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein. 2021 szeptembere óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.
Jegyek korlátozott számban még kaphatók: