Január 7-én kiosztották a Golden Globe díjakat. A legjobb animációs filmnek járó elismerést Mijazaki Hajao A fiú és a szürke gém című animéje kapta, ez az első alkalom, amikor Ghibli-film Golden Globe-ot nyer. A kategóriában jelölt volt az Elemi, a Pókember: A Pókverzumon át, a Super Mario Bros.: A film, a Suzume és a Kívánság című film.
Mijazaki A fiú és a szürke gémben saját gyerekkori élményeihez nyúlt. 1943-ban, a Csendes óceáni háború közepén az anyja után sóvárgó ifjú Mahito bemerészkedik egy világba, ahol az élők és a holtak együtt léteznek. Ezen a helyen megszűnik a halál, az élet pedig újraindul. A Mijazakitól megszokott hagyományos kézirajz technikával készült animációs film egy mese életről, halálról, alkotásról, és tisztelgés a barátság jelentősége előtt.
A fiú és a szürke gém január 4-től látható a hazai mozikban, az ADS Service forgalmazásában.
Az utolsó utáni Mijazaki-film
Mijazaki A fiú és a szürke gémet 2016-ban kezdte el rajzolni, a hivatalos gyártás 2017-ben kezdődött a Ghibli stúdióban, a rendező pedig a 2020-as nyári olimpia dátumát szerette volna premiernek. Mivel 2020-ra alig több, mint fél óra animáció készült el 60 animátor hároméves munkájával, ezért bizonytalan időre elnapolták a bemutatót. Csak összehasonlításképpen: fiatalabb korában Mijazaki 10 perc animációt tudott elkészíteni egy hónap alatt, eddigre viszont már csupán 1 percet, így lassan haladt a gyártás. Ráadásul A fiú és a szürke gémben már nem felügyelte minden egyes képkocka megrajzolását – ahogy azt a korábbi filmjeinél tette –, az animációs folyamatokat Takeshi Honda animációs rendező irányította.
A gyártás alatt pénzügyi problémákba ütközött a stúdió, ezért a Ghibli szinte összes filmjét eladták a Netflixnek és az HBO Maxnak (egyedül a Szentjánosbogarak sírja nem szerepelt a csomagban, melynek forgalmazói jogai nem a stúdiónál voltak). Ezt akkor úgy vezették fel, hogy a rajongóknak akarnak ezzel kedvezni, de a fő streaming eladási indok a stúdió anyagi problémája volt.
Több mint két évtizede Mijazaki operatőre Atsushi Okui, aki egy interjúban avatott be néhány részletbe. Elmondta többek közt, hogy nem állt szándékában horrorisztikus filmet létrehozni, de megérti, ha az emberek néha ezt érzik a film egy-egy jelenetét látva. „Mijazaki korábbi munkáihoz képest a fiúnak van egy sötétebb oldala is. Fontos volt, hogy meg tudjuk ragadni ezt a sötétséget, különösen a film korai jeleneteiben.” A feketéknek azt a fajta mélységét és a fények ilyen gazdag kontrasztját, amire a rendező gondolt, a Dolby technológiájával érték el, de itt készült a hangi utómunka is, amivel Tamaki Kojo utómunka menedzser szerint elérték, hogy a film hangilag is magával ragadja a nézőt.
Atsushi Okui és Tamaki Kojo a Dolby Youtube-csatornáján meséltek a közös munkáról.
Hét év sikere
A fiú és a szürke gém végül több mint 7 év alatt készült el, ebből több mint két év előkészítés és öt év gyártás volt. A stúdió kikötötte, hogy a japán bemutatóig semmilyen anyag (se jelenetkép, se trailer, se szinopszis) nem jelenhet meg a filmről, csak a plakát.
A tengerentúlon december 8-án mutatták be A fiú és a szürke gémet, mely a nyitóhétvégén 12,8 millió dollár bevételt hozott, ami történelmi rekordnak számít. A film amerikai forgalmazója, a GKIDS 2205 moziba küldte a filmet, ami az eddigi forgalmazásaikat tekintve a legmagasabb mozis indulás. Ráadásul Mijazaki filmje az első eredeti anime (tehát nem folytatás vagy adaptáció), amely első helyen indult az észak-amerikai jegypénztáraknál.
Világszinten már közel 100 millió dollárnál jár Mijazaki filmje, amihez az is hozzájárulhat, hogy a Ghibli stúdió története alatt ez az első film, amit IMAX-ban is vetítenek (itthon sajnos ez a verzió nem lesz elérhető).
A film bemutatójával több művészeti kiadványt is bejelentettek, megjelent a film teljes story boardja és a gyártás hét évét összefoglaló kiadvány, készült belőle képregény és kisgyerekeknek szóló könyv is. A fenti képen Mijazaki rajzát látjuk.
A szinkron
Hosszú idő után újra magyar szinkronnal látható anime a magyar mozikban, de lesz feliratos verzió is. A fiú és a szürke gém magyar változatában ők szólaltatják meg a szereplőket:
Mahito – Pál Dániel
Gém – Háda János
Nacuko – Sipos Eszter Anna
Idős Kiriko – Farkasinszky Edit
Kiriko – Kis-Kovács Luca
Himi – Hermann Lilla
Sojcsi – Makranczi Zalán
Narancs cseléd – Téglás Judit
Dédnagybácsi – Dézsy Szabó Gábor
Kék cseléd – Réti Szilvia
Zöld cseléd – Zakariás Éva
Lila cseléd – Zsurzs Katalin
Király – Faragó András
Piros cseléd – Hirling Judit
Sárga cseléd – Garami Mónika
A fiú és a szürke gém angol forgalmazója a GKIDS, akik ugyan csak 2008 óta léteznek, de már 12 Oscar-jelölt animációt forgalmaztak Amerikában. Annyira titkos volt A fiú és a szürke gém angol szinkronja, hogy a film Dakota álnéven szerepelt a szinkronstúdióban.
Mivel a Ghibli a stúdió szerelemprojektnek tekintette A fiú és a szürke gémet, ezért odafigyeltek a japán szinkronhangok kiválasztásánál, hogy korábbi Ghibli-filmek hangjai is szerepeljenek a filmben, ami a szemfüles rajongóknak még nagyobb örömöt jelenthet. Például A vándorló palotából a Howlt megszemélyesítő Takuya Kimura lett Mahito apjának a hangja, az amerikai szinkronban pedig ugyanezt követték: Howl amerikai szinkronja Christian Bale volt, aki A fiú és a szürke gémben Mahito édesapjának hangja lett. Ezért szerepel többek közt Willem Dafoe (Földtenger varázslója) és Mark Hamill (Laputa – Az égi palota) szinkronhangként a filmben. A GKIDS szerint azonban a sztárok sorban állnak, hogy Mijazaki-filmhez adják a hangjukat, úgyhogy nem volt nehéz dolguk a színészek felkeresésénél.
A gém karakterére az amerikai forgalmazó eredetileg Danny DeVitót akarta szerződtetni, de a Ghibli közölte, hogy a japán szinkronban egy 30 év körüli, jóképű énekes lesz a hangja és szeretnék, ha az angol nyelvű változathoz is hasonló karaktert találnának, aki szintén szokatlan választás lehet a szerephez. Így jött képbe Robert Pattinson, aki sosem akarta, hogy beskatulyázzák egy-egy szerep miatt. Az amerikai szinkronrendező eleinte kétkedve fogadta Pattinsont, de az első olvasópróbán eloszlottak a kétségei: Pattinson elővette a telefonját és megmutatta miket vett fel otthon. Akkor tudták, hogy megtalálták a gém hangját.
Ezeket a dokumentumfilmeket ne hagyd ki, ha érdekel a Ghibli stúdió munkája
Mijazaki Hajao ugyan 2013-ban (is) bejelentette visszavonulását, végül a Boro, a hernyó című kisfilmmel visszatért, ráadásul életében először kipróbálta a 3D animációt. A 2013-ban bemutatott Szél támad gyártása közben forgatták a The Kingdom of Dreams and Madness című dokumentumfilmet a stúdió életéről és az ott folyó munkáról, melyben már felvetődött Mijazaki visszavonulása. Miután meggondolta magát és belekezdett a Boro, a hernyóba, elkészült a Never-Ending Man: Hayao Miyazaki című doku a filmezést soha abba nem hagyó rendezőről.
Forrás: ADS Service