Miért érezzük ellenállhatatlanul vérpezsdítőnek, vagy éppen szívfájdítóan melankolikusnak a Balkán zenéjét? Honnan ered a bosnyák, szerb, macedón és a görög népzenék európai fül számára szokatlanul idegen ritmikája? Mit jelent a bosnyák sevdah és a görög rebetiko kifejezés, és hogyan kerültek a rézfúvósok, valamint a harmonika a Balkán zenei kultúrájába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a balkáni zenét játszó BudaPesme duó tagjai, Varga Veronika és Réti Benedek, valamint hazánk első zenei edutainment csapata, a Zeneművek április 5-én este a Közép-Európai Egyetemen.
Fotó forrása: ZeneMűvek, BudaPesme
„A balkáni muzsika sokakat megmozdít, részben a zene sajátos lüktetése, részben a dallamok gazdag díszítésmódja, az énekes és a hangszeres előadás sokfélesége, virtuozitása miatt. Ez a zene rendkívül érzelmes és áradó, a zenészek játékára jellemző gazdag kifejezőkészség pedig még akkor is segít megérteni és befogadni a muzsikát, ha az énekek szövegét nem is értjük” – állítja Varga Veronika, a BudaPesme duó énekesnője.
A balkáni zenére jellemző aszimmetrikus ritmikát Bartók Béla „bolgár ritmusnak” nevezte, ugyanerre a lüktetésre a népzenetudomány később a „sánta ritmus” kifejezést használta. Bár a BudaPesme akusztikus harmonika-ének duó repertoárjának alapját nem bolgár,hanem bosnyák, szerb, macedón, görög dallamok adják, e sajátos, a klasszikus zenészek számára még Bartók korában is „lejátszhatatlannak” tűnő ritmusképletet a hallgatók a BudaPesme muzsikájában is felfedezhetik.
„Az európai műzene a századfordulóig nem ismert más ütemeket, mint a kettes vagy hármas osztásúakat, Bartók Béla használta először hazánkban az aszimmetrikus ritmika kifejezést. A XX. század eleje a kelet-európai népi zene felfedezésének ideje, Bartókot pedig lenyűgözte a népek zenéjének dallami és ritmikai komplexitása. Ez az érzés ma is úrrá lehet rajtunk, hiszen a zenék, amiket hallgatunk, szinte teljes mértékben páros lüktetésűek, így a Balkán zenéje pont annyira hat újszerűen a fülünknek, mint 100 éve.” – mondta Dénes-Worowski Marcell, a ZeneMűvek egyik alapítója, karmester és koncertpedagógus.
Fotó forrása: ZeneMűvek, BudaPesme
A Balkán muzsikája mind a hetvenes években induló táncházmozgalom, mind a kilencvenes évek világzenei kultúrájának ihlető forrása volt. A balkáni világzenében azonban elsősorban az a rézfúvós stílus vált népszerűvé, amit pl. Boban Markovic zenekara is képvisel – Varga Veronika és Réti Benedek ének-harmónia duója azonban e zenei kultúra sokkal érzékenyebb, árnyaltabb és talán intellektuálisabb megszólaltatására ad lehetőséget.
Hogy mit jelent a szerb pesme, a bosnyák sevdah, vagy a görög rebetiko kifejezés? Honnan ered a balkáni zene aszimmetriája? Mitől érezzük egyszerre végtelenül melankolikusnak és vérpezsdítőnek ezt a zenét, arra a BudaPesme két tagja, valamint hazánk első zenei edutainment csapata, a ZeneMűvek – Seidl Dénes és Dénes-Worowski Marcell – együtt keresnek zenés válaszokat a Közép-Európai Egyetem Young Musicians Concert Series következő alkalmán, április 5-én 19.00-kor a CEU-n.
A Young Musicians Concert Series különféle klasszikus és kortárs, jazz, világzenei formációkat mutat be a CEU Culture Hub szervezésének keretében. Az eseménysorozat 2023 júniusáig összesen 9 eseménnyel – koncertekkel és workshopokkal – jelentkezik majd. Az eseménysorozat célja, hogy a zenei élet különböző területein mozgó művészek számára közös platformot teremtsen, az itt kialakuló, (zenei) kultúrák közti párbeszéd pedig az est résztvevőire és a közönségre egyaránt az újdonság erejével hasson.
A Zeneművek missziója a fiatalok komolyzenével való megismertetése. A kezdeményezés 2020-ban indult útnak, az alapítók, Seidl Dénes (trobitaművész, koncertpedagógus) és Dénes-Worowski Marcell (karmester, koncertpedagógus) célja, hogy olyan eszközt adjon a fiatal hallgatóság kezébe, amelynek segítségével a koncertlátogatás és a zenehallgatás komplexebb, tartalmasabb és személyesebb élménnyé válik számukra.
Bővebb információ: