Mit érdemel az anya, aki megöli a gyermekét?

A női börtönök világa kegyetlen. Nem csupán a kiszabott büntetés, hanem az érzelmeikkel, bűntudatukkal és önmagukra mért bűnhődés súlyával is össze vannak zárva a rabok. Hogyan lehet elviselni az elviselhetetlent? Vajon mi az életfogytig tartó büntetése annak az anyának, aki meggyilkolja a gyerekét? És jár-e neki a feloldozás?

Fotókredit: Megafilm/Hortobágyi Júlia

1993-ban nagy port vert fel egy asszony ügye, aki köztársasági elnöki kegyelmet kapott, és nem kellett letöltenie a kiszabott börtönbüntetését. Halálos beteg lányát ölte meg úgy, hogy a hajszárítót beledobta a fürdővízbe.

Aki ezt a hírt elolvasta a korabeli bulvárlapok címlapján, napokig a hatása alá került és nem tudott szabadulni ettől a szörnyű képtől: az anya a gyermeke mellé dobja a fürdőkádba a hajszárítót. A tragédia borzalmán túl élénken foglalkoztatta a közvéleményt, hogy vajon van-e joga elvenni gyógyíthatatlan beteg gyermeke életét egy anyának?

A gyermek régóta tisztában volt azzal, hogy nem élhet sokáig, és többször kérlelte édesanyját, hogy ölje meg. Az asszony végül eleget tett a kérésének: először egy hajszárítót dobott a kádba, ami azonban nem váltott ki áramütést, így a kislány fejét addig tartotta a víz alatt, míg megfulladt. A tragédia azután következett be, hogy az orvosok teljesen lemondtak a kislányról, és az anya feladta állását, hogy otthon folytassa az ápolást. „Ölbe vettem, úgy fogtam, amikor sikítozott a fájdalomtól. Az utolsó időszakban már nem akart beszélni senkivel. Próbáltam neki mesét olvasni, de nem volt hozzá türelme. (…) Sokszor kérdezgette, hogy ugye rossz kislány volt, ezért lett beteg. Mondtam neki, hogy Andika, mindenkinek ilyen gyereket kívánok, amilyen te voltál.” Így nyilatkozott B. Györgyi, aki 1993 szeptemberében végzett a 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányával.

Fotókredit: Megafilm/Hortobágyi Júlia

A kegyes halál meghatározás, vagyis az eutanázia, mint jogi kategória, ez alatt a per alatt hangzott el elsőként. B. Györgyit első fokon a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész fellebbezett és megindult a másodfokú eljárás. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1995-ben úgy döntött, hogy a vádlottnak le kell töltenie a börtönbüntetését. Az ügy aztán Göncz Árpád volt köztársasági elnök elé került. B. Györgyi számára a férje kért kegyelmet.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Én, H. László, B. Györgyi elítélt férje, kérem Önt, hogy gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát feleségem ügyében. Ő nem kért kegyelmet, mert legalábbis a szó jogi értelmében bűnösnek tartja magát, amiért megölte gyógyíthatatlan beteg kislányunkat. Azonban nálam jobban senki nem tudja, hogy ő akkor, amikor egyetlen csillagunk, Andikánk könyörgésére megtette, a leghosszabb és a legsúlyosabb büntetést mérte magára. (…) Az én drága feleségem életfogytig tartó bűnhődésre ítélte magát. (…) Ezért kérem, hogy gyakoroljon kegyelmet egy testileg, lelkileg szenvedő asszonyon, aki ölt, de még a borzalmas tettében is a végtelen szeretet vezette. Emberségére hagyatkozom.” Az államfő 1996 májusában megadta a kegyelmet, és négyévi próbaidőre felfüggesztette az ítélet végrehajtását. De vajon az elnöki döntés meghozta-e az asszonynak a feloldozást?

Ezt a történetet dolgozza fel a Megafilm Service Cella – Letöltendő élet című antológia sorozatának következő epizódja, amelyet március 27-én este, a Kékfény után láthatnak a nézők a Dunán. A helyszín egy női börtön, az időpont és egyben az epizód címe itt 2020, amikor világszerte tombol a covid járvány. Új cellatársat kapnak a börtönvarrodában dolgozó elítélt nők. A jövevényt egy másik börtönből helyezték át, a szeme alatti monokli jelzi, hogy nem bántak vele kesztyűs kézzel. „Gyilkos vagyok. Megöltem valakit” – mondja, miközben próbálja elviselni az elviselhetetlent. A bűn és a bűnhődés, az élet és a halál teljesen más megvilágítást kap a cellából nézve, ahonnan csak az szabadulhat, aki szembenéz önmagával.

Szereplők: Réti Adrienn, Marczinka Bori, Herczeg Adrienn, Mészáros Piroska, Buza Tímea, Szandtner Anna, Fehérvári Péter

Alkotók: Producerek: Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor, Rendező: Csillag Mano, Operatőr: Maly Róbert, Vágó: Poós A. Márton, Forgatókönyvíró: Várkonyi Zoltán, Sorozat koncepció: Bendi Balázs, Zeneszerző: Moldvai Márk, Látványtervező: Valcz Gábor, Jelmeztervező: Breckl János+, Főcímdal: Zséda

Forrás: Megafilm