Az aradi tizenhármak neveit mindannyian megtanultuk középiskolában. Valószínűleg kevesen tudnák ma fejből felsorolni őket, de még kevesebben ismerik azokat a hősöket, akiket szintén Aradon, de nem október 6-án végeztek ki. Ilyen volt a híres nyelvújító fia, Kazinczy Lajos is, akinek az élete azóta került ismét reflektorfénybe, mióta a Madách Színházban bemutatták Szirtes Tamás rendezésében a Derzsi György-Meskó Zsolt szerzőpáros A tizenötödik című musicaljét. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korát még nem mutatták be ilyen újszerű, modern hangzás- és látványvilággal, koreográfiával, ezért a produkciót tekinthetjük a musical forradalmának is. A klasszikus zene mellett megjelennek a slam poetry, R’n’B és a rap formai jegyei, de magyar népdalok is.
A tizenötödik aradi vértanú életéről készült musical a Madách Színház pályázatán 52 induló közül nyerte el az első díjat. A szakmai zsűritagok – köztük Szirtes Tamás, a Madách Színház különleges színpadi rutinnal rendelkező, tapasztalt igazgatója és a darab rendezője – egyöntetűen azt érezték, hogy ezt minden magyar középiskolásnak látnia kell. A magyar színház- és zenetörténetben ez az első mű, amely az aradi vértanúk sorsát helyezi középpontjába, a tizenötödik áldozat, Kazinczy Lajos személyén keresztül. Kazinczy volt a legfiatalabb a vértanúk között – alig múlt 29 éves –, aki társaival együtt az aradi várban Haynau foglyaként raboskodva várt a hadbírósági per ítéletére.
Összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki Aradon. Ormai Norbert ezredest már 1849. augusztus 22-én, az aradi tizenhármat pedig október 6-án, Kazinczyt viszont csak október 25-én küldték a halálba. Haynau utolsó áldozata Ludwig Hauk osztrák származású alezredes volt 1850-ben. Számon tartjuk még az aradi várbörtönben megőrült és elhunyt Lenkey János tábornokot is.
Kazinczy Lajosról azt lehet tudni, hogy 1820-ban született Széphalmon, a híres nyelvújító és irodalomszervező Kazinczy Ferenc legkisebb fiaként. Okos és eleven gyermek volt, apja egyik kedvence. A szülők a romló anyagi körülményeik ellenére igyekeztek iskoláztatni gyermekeiket: édesanyja, Török Sophie is tanítgatta Lalót (így becézték Lajost gyermekkorában), aki később, apjához és bátyjaihoz hasonlóan a sárospataki kollégiumba került. Lajos 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt kolerajárványban.
A családfő halála, majd széphalmi birtokuk elvesztése után már csak baráti, rokoni pártfogóikra számíthattak. Így került el Lajos a Bécstől 30 km-re fekvő Tulln városka utásziskolájába 1835-ben gróf Teleki József, a Magyar Tudós Társaság (későbbi MTA) első elnöke támogatásával. Lajos fennmaradt leveleiből kiderül, hogy serdülő éveiben is nagyon ragaszkodott édesanyjához, folyamatosan írt neki az iskolában történtekről, anyagi helyzetéről és a várva várt társasági eseményekről is. Jó eredményekkel fejezte be tanulmányait 1839-ben, majd a császári-királyi hadseregben szolgált hadapródként, ahol hamar tiszti rangra emelkedett. Társai szerettek vele időt tölteni, vidámnak és talpraesettnek, szorgalmasnak jellemezték, aki szeret a társaság középpontjába kerülni. Céltalan, bohém, társaságkedvelő fiatal férfiként sokat járt bálokba, ezért viszont állandó pénzhiánnyal, adóssággal küszködött. 1846/47-ben, főhadnagyi kinevezése után nem sokkal kilépett a szolgálatból egy nagy szerelem miatt, amely érdekében még jobban eladósította magát.
Kazinczy Lajos ezután egyik nővére családjához költözött. Amikor márciusban kitört az 1848-as forradalom, jelentkezett honvédtisztnek, ahol tehetséges lévén folyamatosan haladt fölfelé a ranglétrán. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, alezredesi rangban hadosztályparancsnok lett, valamint közreműködött a magyar utász zászlóalj megszervezésében is. 1849 augusztusában Görgeivel kellett volna csapataikat egyesíteniük, de az oroszok ebben megakadályozták őket. Így Erdélybe szorult, a világosi fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg maradék csatlakozó egységeivel végül Zsibónál tette le a fegyvert az orosz tábornok csapatai előtt, augusztus 25-én. Az oroszok átadták őket a császári csapatoknak, így Lajos az aradi haditörvényszék elé került. „Később tette le a fegyvert, pere is később kezdődött. Eleinte önérzetesen, talán túl büszkén válaszolt a hadbíróság kérdéseire, s a tizenhárom kivégzésének napján szembesült azzal, hogy az élete forog kockán. Védekezni próbált, de nem akart kibújni az ítélet alól, amely végül teljes vagyonelkobzásra, lőpor és golyó általi halálra ítélte”– emeli ki Hernády Zsolt történész.
Meskó Zsolt, a musical forgatókönyvírója szerint Kazinczy élni szeretett volna, de felvállalta elkerülhetetlen sorsát, hű maradt nemzete ügyéhez, és osztozott bajtársai sorsában. A darab szerzője kutatásokat is végzett a témában, az információk segítségével a musicalben továbbgondolta Kazinczy lehetséges belső iránytűit, mozgatórugóit is. Ezáltal a színdarabban jobban fókuszba kerül Lajos társasági élete, a csók- és bálkirály életvitele – szinte minden környékbeli eseményen részt vett –, és a közben rátaláló reménytelen, nagy szerelem, amellyel hátralévő életében folyton kerülgették egymást.
Hernády hozzáteszi: „Apjához hasonlóan bíróság elé állt. Kazinczy Ferencet halálra ítélték a jakobinus mozgalomban való részvételért, végül majdnem 7 évet töltött börtönben. Lajos azonban már nem kapott kegyelmet. Nem lehet véletlen, hogy a kivégzését követő napon, a külföldi közvélemény nyomására a császáriak leállították a honvédtisztek kivégzését”.
A tizenötödik aradi vértanú tiszteletére szobrot emeltek szülőfalujában, a széphalmi udvarház emlékparkjában és a sárospataki iskolakertben. A 2019-es budapesti Nemzeti Vágtán az ő emlékének adóztak.
A hősies élete végén vértanúhalált halt Kazinczy-fiú történetét feldolgozó, A tizenötödik című musicalt ősszel ismét játsszák a Madách Színházban, amelyet Szirtes Tamás rendező a hagyományos és a modern harmonikus összhatásában álmodott meg.
A musicalben szereplő korabeli, élénk színű kosztümökön használják a klasszikus katonai egyenruhák és báli öltözetek stíluselemeit – korra, előadóra és táncra szabva. A különböző stílusú koreográfiák lendületesek, a harcok bemutatása is a táncon keresztül történik. A látványvilág sem a szokásos, a helyszínváltásokat a színpadon mozgatott többszintes dobogó mellett LED falak is segítik, amelyeken animációk közvetítik a korszak atmoszféráját.
Forrás, fotók forrása: Madách Színház