Az élet rejtélyeiről és hindu bölcsességekről - beszélgetés Gauri Shankar Gupta indiai íróval az Örkény István Könyvesboltban

Szerző: Varga Bótos Anna

Az élet rejtélyei és misztériumai ugyan kit ne érdekelnének. Ha van valami, ami mindig is izgatta és foglalkoztatta az emberiséget, a nagy tudósoktól, gondolkodó elméktől kezdve a legegyszerűbb hétköznapi emberekig az mindig is magának az életnek, az élet keletkezésének, a létezésnek, az élet értelmének a misztériuma volt. Az eredmény ismert, évezredek óta több könyvtárnyi irodalom született e tárgyban, bölcseleti, vallási vagy éppen irodalmi alkotások, amelyek mind érthető, kézzelfogható és megnyugtató magyarázatot próbálnak adni a felmerülő kérdésekre. Bár a világ különböző részein egymástól függetlenül más-más válaszok születtek, azonban az ősidőktől fogva így kialakult nézetek, vallások és filozófiák mégis hatással voltak egymásra. A keleti filozófia, bölcselet és életérzés midig is vonzó, titokzatos és egzotikus volt az európai ember számára, azonban igazán közérthetően közkinccsé tenni keveseknek adatott meg. Ezen kevesek közé tartozik Gauri Shankar Gupta indiai író, költő, akinek hiánypótoló kötete, Az élet rejtélyei – Ősi bölcsesség és modern tudomány című szintetizáló műve nagy népszerűségének köszönhetően immár második kiadásban a napokban látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. A kötetet és az írót Müller Péter mutatta be az Örkény István Könyvesboltban a március 7-én rendezett könyvbemutatón.

„Az első, ami igen ritka és magával ragadó benne, hogy egyszerűen beszél.
Nem magyaráz.
Nem okoskodik.
Nem fejteget.
Nem agitál és térít.
Csak tanít.
De úgy, hogy észre sem venni.
Nem akar meggyőzni – csak beszél.
Nyugodtan és pontosan.
Roppant egyszerűen, és főleg érzékletes, még egy gyermek számára is érthető példákkal.
Így aztán még azt is el tudja mondani, ami csak keveseknek sikerült, el tudja mondani például: mi az, hogy Isten.” – olvasható a kötet Müller Péter által írt előszavában.

Gauri Shankar Gupta © Gergely Bea

A szerző, Gauri Shankar Gupta maga is személyesen részt vett az eseményen, s arról beszélt, milyen kérdésekre próbál választ adni írásában: elsősorban arra, mi is az univerzum, ki teremtette, ki teremtette az univerzum teremtőjét és kik vagyunk mi? Ezek azok a kérdések, amelyeken emberemlékezet óta gondolkodunk. Szerinte erre a Védának egész pontos válasza van. Az emberi lélek, a spiritualitás tudományát a legmélyebb tudománynak tartja, amit az ember csak elérhet.

„A spiritualitás nem egy templomhoz tartozik, nem is egy rítushoz, amit bemutatnak, hanem magának az élet rejtélyének a keresését jelenti, olyan utazást, amely az ismerttől az ismeretlen felé tart. Érzékszerveinkkel csak kis részletét ismerhetjük meg a világnak. Nekünk túl kell lépnünk ezen, és tovább kell kutatnunk a világ lényegét. Minél apróbb részleteket vizsgálunk, annál fontosabb igazságokra bukkanunk. Minél jobban behatolunk az anyag elemi részecskéiig, annál nagyobb erőket tudunk felszabadítani. Minél titokzatosabbak a részecskék, annál hatalmasabbak. Az ételt például megtermelhetjük, láthatjuk, megfoghatjuk, s minél kevesebb van belőle annál fontosabb. A levegő nem látható és az idő sem, mégis a legfontosabb. Mindent az idő határoz meg, ami megfoghatatlan. A legfontosabb dolgok láthatatlanok. Ilyen például a gravitáció is. Csak néhány példát említettem, s arra szerettem volna ezzel felhívni a figyelmet, hogy a spiritualitás vezet, a látható dolgok mögé pillantva, azok megértéséhez. A lényeg megértéséhez. Minél több jelenséget megismer a természettudomány, végül ugyanoda jut el, mint a spiritualitás.”- hangsúlyozta könyvének alapgondolatát bemutatva a szerző.

„Az élet rejtélyei az emberi kíváncsiság örök tárgyát jelentik. Az univerzum keletkezése és működése, a tudat megszületése, az életformák, fajok millióinak kialakulása és szaporodása, az emberi élet célja, a szenvedés okai, ember és környezet viszonya, továbbá sok-sok hasonló kérdés – ezek a minket izgató talányok legnagyobbjai, s a legnagyobb elmék fáradoztak és fáradoznak létezésünk titkainak megfejtésén. E rejtélyen én magam is sokat töprengek hosszú idő óta. Az a szellemi utazás, amely ennek a könyvnek a megírásáig vezetett, életem legnagyobb, varázslatos és gazdagító élménye volt.” – vallja a szerző a második magyar kiadáshoz írt előszavában.

Müller Péter © Gergely Bea

Müller Péter író, aki maga is kiváló ismerője és tisztelője a védikus tanoknak, és élete legnagyobb kegyelmének tartja, hogy nagyon korán kezdett el ismerkedni India bölcsességével, Gupta könyvének bemutatása kapcsán személyes élményeire is kitért:

„Szememet akkoriban egy betiltott, „nevezetes névtelenségre” ítélt nagy magyar mester, Hamvas Béla nyitotta ki.

„A Véda az egyetlen tudás – írja. – Ezért, ha a világ pusztulásából egyetlen könyvet lehetne csak megmenteni, ez a könyv csakis a Véda lehet.”
Miért ?
Így felel:
„Röviden azért, mert bár az egyetemes emberi hagyománynak igen sok nagy és értékes emléke maradt fenn, de teljesen egységes, összefüggő, a legmélyebb alapot megnyitó igazságrendszer csak egyetlen van, s ez az egyetlen őskori emlék, a Véda.”
Hamvas élete végéig keresztény maradt, mint jómagam is.
De állítom, hogy a Védák és az ősi, indiai hagyományok ismerete nélkül Jézus leglényegesebb tanításai nemigen érthetők.”

Müller Péter kiemelte, hogy Gupta a Véda szellemiségének nyelvét magas szinten beszéli, ugyanakkor megtapasztalta a nyugati kultúrának, a zsidó-keresztény hagyománynak mindenfajta értékeit is, ami nagyon ritka. Ő ezt a kettőt össze tudta hozni, az ősi gondolatok megértését közelíteni tudja a mi ismereteinkhez. Ebben rejlik a könyv hatalmas értéke.

„Gupta igazi világi ember. Az elmúlt 32 évben különböző diplomáciai posztokon képviselte India kormányzatát szerte a világon, Mongóliától egészen Magyarországig, mely utóbbi ország fővárosában, azaz Budapesten volt szerencsém vele személyesen is találkozni. Tökéletesen tudatában van a XXI. században az emberiség előtt álló gondok és kihívások természetével. Kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a modern tudomány elképzeléseiről és ismereteiről, miközben az ősi bölcseletekben is otthonosan mozog. Ezek az ismeretek nem felszínesek, hiszen India ősi védikus hagyományának kiterjedt forrásain túl Gupta az ősi görög filozófusok munkáinak is alaposan a mélyére hatolt. Tökéletesen alkalmas tehát arra, hogy a világ értelmiségi, vallási és politikai vezetőit napjaink gondjaival, valamint azok gyakorlati megoldásával megszólítsa. A Gupta által kínált megoldások a modern tudomány és az ősi bölcselet legjavából merítenek.” – írja róla Michael A. Cremo amerikai szerző és kiadó a könyv első, 2012-es kiadását méltatva.

A kötet tartalmilag két nagy egységre, két részre tagolódik. Az I. rész A világegyetem eredete címet viseli és az üres tér erejéről, az egyetemes rendről, az egyetemes energiáról, a fejlődés eszméjéről, valamint az egészségről és az orvostudományról szól. A II. részben, amelynek címe: Ki vagyok én? az elme és az értelem kapcsolatáról, a dharma fogalmáról, a karma törvényéről, a májá tudományáról, s a boldogsághoz vezető ösvényről beszél. Ez utóbbi fejezetet a Bhagavad Gítából vett két versszakkal zárja:

„Az, ki mentes az összes élőlény iránti rosszakarattól, barátságos és könyörületes, az „én” és „enyém” fölé emelkedett, örömben, bánatban egyforma, természetében megbocsátó, mindig elégedett, és szelleme velem egyesült, az, ki elméjét, érzékszerveit és testét feladta, szilárd elhatározással bír, és elméjét, értelmét Nekem átadta – az ilyen hívem kedves Énnekem”

Kocsis András Sándor © Gergely Bea

Végül mintegy keretet adva a kötetnek, ugyanúgy, ahogy az Előszóban, Az olvasóhoz címzett zárszóban is Müller Péter ad rövid summázatot.

„A testnél feljebbvalók az érzékek, az érzékeknél feljebbvaló a gondolkodás, a gondolkodásnál feljebbvaló a bölcsesség és a bölcsességnél feljebbvaló a lélek”. „Amikor az érzékek, az elme és a tudat is megszilárdul, az ember a tökéletesség és örök boldogság állapotába jut.” Ez a két utóbbi idézet már egy másik kiadványból való, ugyanis Gauri Shankar Gupta műve mellett hasonló témában még egy különleges, szép kivitelű kis albummal is előrukkolt a Kossuth Kiadó, a Hindu bölcsességek című kiadvánnyal. Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója, a könyv felelős kiadója mutatta be ezt az albumot. Elmondta, hogy a kiadvány hindu bölcseleti idézeteket tartalmaz, amelyek szanszkrit, angol és magyar nyelven olvashatók. Voltaképpen egy sorozat részeként látott napvilágot, amely keretében már jelentek meg művek (például Konfuciuszról). A szövegeket szintén Gauri Shankar Gupta gondozta. A szent szövegekhez illő színes fotókat pedig művészi ihletettséggel maga Kocsis András Sándor készítette, ami a kis kiadvány kuriózuma is, s ezáltal – Müller Péter szavait idézve – a kötetben „a gondolat, Isten és a teremtett világ összeér.”

A Kossuth Kiadó március 7-i könyvbemutatóját, amelynek háziasszonya László Ágnes, a Kossuth Kiadó kommunikációs igazgatója volt, megtisztelte jelenlétével Kumar Tuhin, India magyarországi nagykövete, valamint Medgyessy Péter, egykori miniszterelnök (akinek nagy érdemei voltak az ájurvéda magyarországi elfogadtatásában). A beszélgetést Nádori Attila, Gauri Shankar Gupta kötetének gondozója vezette.

A Kossuth Kiadó két új különleges és szép kivitelű kiadványa ritkaságnak számít a könyvpiacon, mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb generációk számára bizton ajánlható érdekfeszítő, ismeretterjesztő, gondolatébresztő, bölcseleti olvasmány, amely a még ma is titokzatos keleti világ megértéséhez viszi közelebb az indiai kultúra iránt érdeklődőket.

A két újonnan megjelent kiadványról a www.orkenykonyvesbolt.com internetes oldalon található bővebb információ.

(Gauri Shankar Gupta közgazdaságtanból szerezte diplomáját. 1981-ben csatlakozott az indiai külügyi szolgálathoz, különféle diplomáciai tisztségeket töltött be Belgiumban, Bangladesben, Bahreinben, Mexikóban, Franciaországban, a Fülöp-szigeteken és Mongóliában. 2010 és 2013 között India magyarországi és bosznia-hercegovinai nagyköveteként szolgált, azután pedig a Karibi-térség országaiban töltötte be India főmegbízotti posztját. Íróként és költőként számos kötet szerzője, érdeklődésének középpontjában a tudomány, a környezetvédelem és a spiritualitás viszonya áll. Az élet rejtélyei – Ősi bölcsesség és modern tudomány című munkáját számos nyelvre lefordították. A közelmúltban jelent meg Angliában Limits of Consumption – Environmental Degradation and Ancient Wisdom (A fogyasztás korlátai – környezetrombolás és ősi bölcsesség) című könyve.)