2019. március 9., szombat, 20:00 – Mátyás-templom
A NEMZETI ÉNEKKAR A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN
GRECSANYINOV: Vesperás, op. 59
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Horváth József
Horváth József @ Nicu Cherciu
Alekszandr Grecsanyinov (1864–1956) nevét alig ismerik. Kortársa volt a legnagyobb orosz zeneszerzőknek, Rimszkij-Korszakovtól tanult, de nem csatlakozott sem az Ötökhöz, sem Csajkovszkij követőihez. Zeneszerzőként az orosz és a francia impresszionista zene összehangolására törekedett. Öt szimfóniát és sok más műfajú művet komponált, zenei stílusát konzervatívnak tartják. Már nem volt fiatal, amikor 1925-ben Párizsba költözött, de innen is tovább ment, 1940-ben New Yorkba. A 20. század első évtizedeiben vezető szerepet játszott az orosz ortodox egyház zenéjének megújítását célzó törekvésekben. 1911-ben komponálta ebben a szellemben Nagyhét című a cappella kórusművét, 1912-ben pedig a Vesperás sorozatát, Minden esti vigília címmel. A művet a Nemzeti Énekkar előadásában március 9-én este 8 órakor hallhatja a közönség a Mátyás templomban. A mintegy háromnegyed órás darab tonális zene, de szabadon kezeli a harmóniákat, a kórus alkalmazása olykor valósággal szimfonikus. Méltatói rámutatnak, hogy a „kórushangszerelés” során Grecsanyinov Wagner iránti csodálata is megnyilvánul. A Nemzeti Énekkart Horváth József, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere vezényli.
„Ezelőtt több mint harminc évvel, amikor először hallgattam romantikus orosz liturgikus kórusmuzsikát, teljesen lenyűgözött. Akkor még nem tudtam hogy léteznek olyan mély basszusszólamok leírva és leénekelve. Hihetetlen volt. Az egyszerű dallamok, a csodálatos össz-hangok, a vég nélküli záróhangok, a meglepő modulációk, a dinamika széles skálája együtt egy teljesen új, addig ismeretlen világot tártak elém. Akkor még nyilván nem tudtam, hogy valaha alkalmam lesz vezényelni is ilyen műveket. 2005-ben jött el az első lehetőség, amikor Rahmanyinov Vesperását a Magyar Rádió Énekkarával adtuk elő az Olasz Intézetben. Felejthetetlen élményben volt részem.
Most, 2019-ben Somos Csaba karnagy meghívásának köszönhetően elérkezett a második alkalom, amikor a Nemzeti Énekkar megtisztelő közreműködésével Grecsanyinov Vesperását vezényelhetem. Ezúton bátorítani szeretném a zeneszerető közönséget, hogy egy ilyen ritkaságszámba menő zenei csemegét semmiképp ne hagyjanak ki az életükből, mert teljesen biztos, hogy különleges, felemelő zenei élményben lesz részük ezen a kórus-hangversenyen.” – mondja Horváth József.
Következő hangversenyünk:
március 14., csütörtök, 19:30 – Müpa
Mahler: II. (c-moll., „Feltámadás”) szimfónia
Km.: Kolonits Klára – szoprán, Szántó Andrea – alt, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Vannak, akik szenvedélyesen rajonganak érte, vannak olyanok is, akik mindenestől elutasítják Gustav Mahler (1860-1911) zenéjét. 1895-ben, hamburgi opera-igazgató korában mutatta be II. szimfóniáját. A címben szereplő Feltámadás nem a húsvét jól ismert eseménye, hanem Klopstock egyik ódájának címe. Az a hit nyilvánul meg benne, hogy minden ember lelke halhatatlan és minden élet előbb-utóbb folytatódik valamilyen más testben. Felcsendül a műben az utolsó ítélet világrengető látomása is. Ebben a műben látjuk először azt, hogy Mahler kozmikus jelentőségű mondanivalójához minden addiginál nagyobb méretű együttest használ, a hatalmas zenekar mellett énekes szólistát és kórust alkalmaz, és kozmikus mértékben meghosszabbítja a zenemű időtartamát is. Azt írta: a második szimfónia első tétele az első szimfónia hősének gyászünnepe. Itt fogalmazódik meg először az a gondolat, hogy egész életében egyetlen hatalmas művet komponál, mindegyik szimfóniája az előző szerves folytatása. Megrendítő alkotás.
Sok szeretettel várjuk hangversenyeinkre!
Forrás: