Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Különleges fotográfiai kiállítás sorozat érkezett Magyarországra, amely számára a Palotanegyedben található TOBE Gallery biztosít otthont, egészen december 8-ig. Az European Month of Photography és a Fotóhónap2018 programsorozat részeként, Mathieu Asselin a Monsanto biotechnológiai óriásvállalat fellendülésének történetére és az ezzel kapcsolatos visszaélésekre irányuló vizuális kutatásának bemutatása a galéria 5 éves történetét tekintve is kuriózumnak számít.
Mathieu Asselin, Puskás Bea, Szöllősi-Nagy András, Tomas Opitz © Oliver Sin – Fotó forrása: TOBE Gallery
Ugyan a kortárs fotográfia elkötelezettjeként ismert TOBE Gallery tulajdonosai: Puskás Bea és Tomas Opitz kiállításaikon eddig is kivétel nélkül olyan művészek számára biztosítottak bemutatkozási lehetőséget itthon, akik alkotásaiban a tehetség, az igényesség és a minőség egyéni látásmóddal és életfelfogással találkozik itt most ennél is többről van szó.
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
A venezuelai-francia származású fotográfus, Mathieu Asselin oknyomozó, vizuális kutatása, a Chilében született Sergio Valenzuela Escobedo kurátori munkájának eredményeként kiállításként a XX. és XXI. század és a jövő történelmét meghatározó ipari, politikai és biológiai manipuláció folyamatát és annak hatásait is bemutatja.
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
A kiállítást a közönségnek átadó Szöllősi-Nagy András a megnyitó szövegében is felidézte a fotográfiák és dokumentumok hátterét:
„Az itt látható történet egy cégről szól. A globális erővé növekedő Monsanto napsütötte kapitalista története dióhéjban körülbelül ennyi:
A Monsantot 1901-ben, St. Luisban alapította John Francis Queeny részben saját pénzből, részben pedig egy üdítőital forgalmazó tőkéjéből. A vegyipari vállalat neve Queeny feleségének leánykori nevéből származik. A cég első terméke a szacharin volt, amit a Coca Colának adott el. A cég 1919-ben lépett be az európai piacra, vanilin, aszpirin és annak hatóanyaga, az acetilszalicilsav gyártásával, majd később gumigyártáshoz szükséges vegyi anyagokkal. Az 1920-as évektől a Monsanto elkezdett alapvető vegyi anyagokat is gyártani, mint a később veszélyesnek talált poliklórozott bifenileket (PCB-ket). A vállalat az 1940-es években részt vett az atombombát kifejlesztő Manhattan-projectben is. 1944-ben hozzákezdett a később betiltott DDT gyártásához. A vállalat sokáig a top 10 vegyipari cég között maradt az Államokban. A Forbes magazin szerint 2010-ben az év vállalata volt, 2012-ben pedig a tizedik leginnovatívabb vállalatnak kiáltották ki. A Monsanto Company az Egyesült Államok 500 legnagyobb cége közé tartozik, a világon összesen 21 ezer alkalmazottat foglalkoztat, 66 országban 404 létesítményt üzemeltet s a világ vezető vetőmag nagyhatalmává nőtte ki magát, mert – most egy idézet jön saját marketing propagandájukból – “azon dolgoznak minden áldott nap, hogy a termelők kevesebb ráfordítással többet tudjanak termelni, és abból a plusz árbevételből, jövedelemből, amit elérnek, javuljanak az életkörülményeik. A cég pontosan tudja, hogy csak akkor lehet sikeres, ha a termelőik is sikeresek, ezért minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a gazdák árbevétele növekedő tendenciát mutasson.”
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
A több, mint száz évvel ezelőtt induló történet hatásai a távoli jövőre, emberi életekre, azok minőségére is hatással lesznek. Ennek megörökítésére most a fotográfia, elsősorban nem mint esztétikai, hanem mint dokumentálási eszköz kap jelentős szerepet. A Mathieu Asselin által vizsgált és megörökített jelenség globális, az lassan az egész emberiség jelenére és jövőjére hatással van. Az „elkövetők” bűneit és felelősségét a biztos anyagi és politikai háttér feloldozza. Az áldozatok, legyen az ember, termőföld vagy egyéb természeti lény, olyan hátrányt szenvednek el, amely sokszor visszafordíthatatlan generációkra nézve is. A kiállítás képein szereplő érintettek és a tárgyi dokumentumok azt sugallják valami állandósult nem csak a viszonyrendszerekben, a mindennapokban is. És az, ami állandósult annak anyagi kára és haszna is jelentéktelen kellene legyen ahhoz képest, hogy emberek élethez, egészséges élethez való jogával élnek vissza.
EDGEMONT CEMETERY, WEST ANNISTON, ALABAMA, 2012 ©
Mathieu Asselin – Fotó forrása: TOBE Gallery
VAN BUREN, INDIANA, 2013 © Mathieu Asselin – Fotó forrása: TOBE Gallery
A kultúrát önmagam építőelemeként is használó emberként, a TOBE Galleryben megtekinthető tárlat kérdések sorozatát indította el bennem is. Felelősségről, felelősség vállalásról, felelősség vállalás hiányáról. Az anyagi javak fontosságáról, azok megszerezhetőségéről, az ár és érték viszonyulásáról.Leszűkítve, bármely érintettre, közösségi vagy egyéni szinten is vonatkoztathatóan pedig csupán annyi: miért hisszük társas lényként, hogy a kiegyensúlyozott, teljes élethez pont az nélkülözhetetlen (igen, az anyagi haszon!), amit önmagamnak is meg tudok teremteni?