A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál bemutatja: Kerekes Gábor – Hanami // Repülő Városok – artist statement

Kerekes Gábor újrahasznosításon alapuló térbeli kollázsain ismét egy újat csavart: a galéria terében lebegő, izgalmas és mozgalmas papírkollázsvárost nemcsak körbe lehet járni, alulról-felülről megcsodálni, elveszni a különböző etnikumok, kultúrák, karakterek, helyek és idézetek nyüzsgő és színes egyvelegében, hanem belülről is megleshetjük titkait, lakóit és működtető szerkezeteit! Nem érdemes kihagyni, hiszen a helyspecifikus installáció csak itt és most látható ebben a formában!

“A hajnali nap első sugaraiban kiemelkedtek a horizont felett lebegő városok körvonalai, a sötétség árnyékká vált alattuk.
A fejlett gazdasági és kulturális életű világvárosok, metropoliszok folyamatosan növekednek.
A Torontói Egyetemen működő Global Cities Institute (GCI) összeállította, hogy mely városokban folytatódik a népességrobbanás, és hol lesznek 2050-ben a legnagyobb megapoliszok. A GCI egy népességnövekedési modellt dolgozott ki, amely szerint Mexikóvárosban és New Yorkban 24 millió fővel számolnak, a pakisztáni Karachi lakosságát 31 millió főre tippelik. Tokió lakossága 32 millióra csökken, ami nem meglepő a japán népességfogyás tendenciáit figyelve. A nigériai Lagosban szintén 32 millió lakosra számítanak. Alapvető kérdés, hogy ezek a százmilliók hol fognak lakni, mit fognak dolgozni?
Had Csatoljam ide Yves Klein vízióit a jövő városairól, melyeket anyagtalan légtető borít majd, mely a folyamatos levegő-cirkulációért felelős és védelmet nyújt a nap és az eső ellen. Légnyomás segítségével átlátszó falakat, tetőket és bútorokat fognak gyártani. Yves Klein szerint az építészetet meg  kell  szabadítani az anyagtól, és a levegőt, tüzet, vizet kell a középpontba állítani, ezt nevezte Immateriális építészetnek.

Évek óta papírkollázsokkal és azok térbeli mozgatásával, installációvá alakíthatóságával kísérletezek. Az eddigi munkáim tematikájának folytatását tervezem, a síkbeli képkollázsok, és a térbeli papírinstallációk találkozásánál. Eddigi témáimban csak sík felületen készítettem lebegő városokat, léghajókat, térben pedig az ehhez kapcsolódó „Bábel tornyot” (planetbabel.tumblr.com) ill. város részleteket.
Jelenlegi projektem különböző magasságokban térben lógatható, alulról körbejárható lebegő városok megalkotása. A bevezetőben található adatok fényében, és a tudomány fejlődésével, egyszer akár ilyen megoldásokat fognak találni a mindenkit érintő problémákra.

Ehhez kapcsolódva pedig a térérzékelés további fokozásához az installáció belsejébe is bele lehet pillantani. A sík képektől való eltérés a lépték méretében változtat a legtöbbet az installáció kialakításában, ami befolyásolja a jelenetek  és részletek kidolgozását is. A városok közelebb kerülnek a nézőhöz ebben a verzióban, és a körbejárása közben folyamatosan fedezhetnek fel hétköznapi jeleneteket, történeteket. Ilyen városi életet szimuláltam a Bábel tornyon és a Zona című installációkban. Klein elképzeléseiben szerepelnek az elemek használatai, ezeknek a felhasználásáról én is el szoktam gondolkozni. Az újrahasznosításra, mint jövőnk legfontosabb kérdéseinek egyikére gondolok, és a természet adta lehetőségek más vagy újfajta hasznosításával kiegészítve. Lebegő léghajóvárosaimnál mindig megjelenik a szerkezeti mozgatás, és hogy milyen elem működteti illetve azt, hogy a lebegést milyen folyamatok útján érik el: tűz-meleg levegő, víz-gőz, gázok, mágnes-nitrogén hűtés segítségével szupravezetővé alakítva.
A létrehozott installációmban ezek a városok mint lehetőség lebegnek a néző szeme előtt a térben, egykoron lehet, hogy majd így fognak lakni az utódaink, kényszerből, de az akkor a hétköznapi normalitás rendje szerint fog majd zajlani.

Ez a jövő lehet így jó és szép az akkoron élőknek, de az is lehet, hogy elviselhetetlen lesz.”

Kerekes Gábor: Repülő Városok
Meddig: október 25-éig
Hol: Art9 Galéria, Budapest, Ráday u. 47, 1092
Mikor: hétfő-péntek 14:00-18:00

Forrás: Art9 Galéria