Mottó: Történelmi önismeret nélkül nincs nemzeti identitás
Az élet ára – a Weiss Manfréd-család története 93′ történelmi dokumentumfilm (2017) első részének vetítése és az azt követő beszélgetés Katona Zsuzsával, a film forgatókönyvírójával-rendezőjével és Nyeste Péterrel, a film producerével 2017. október 25-én, szerdán, 17.00-kor az Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.).
Háziasszony: László Ágnes
Weiss Manfréd és családja
A film a magyar ipar- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott család, a Weiss Manfréd család felemelkedését és a történelem viharai okozta kényszerű „bukását” dolgozza fel. A film középpontba állítja a 160 évvel ezelőtt született alapítót, Weiss Manfrédot, majd annak halála után vejei, a vagyont és a gyárakat szürke eminenciásként, gazdasági és politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc, és a kulturális/tudományos/egyházi jótékonyságáról ismert Kornfeld Móric életét és munkásságát. A kétrészes filmben megszólalnak Weiss Manfréd unokái, Strasser-Chorin Daisy és Weiss Annie, (memoárokból színészi tolmácsolásban Mauthner Gabriella és Kornfeld Tamás) korabeli dokumentumok, személyes és üzleti levelek, eredeti gazdasági kimutatások, válogatott archív képanyag ismerteti a tényeket, valamint történész szakértők magyarázatai segítik a kor bemutatását, az alig feldolgozott és ellentmondásos családtörténet kontextusba helyezését.
ifj. Chorin Ferenc
„A család a XIX. és XX. század Magyarországának egyik legfontosabb családja. Igazából a jelentőségét csak a legnagyobb feudális családokhoz mérhetjük, mint az Esterházyak vagy az Andrássyak, de a modernizáció szempontjából az ő jelentőségük talán még fontosabb. Minden téren hihetetlen érdekes dolgok találhatóak a család történetében, ráadásul azok a fordulatok, amelyek a Gründerzeit-től az I. világháborún és a Tanácsköztársaságon keresztül egészen 1944-es kényszerű emigrációig tartanak, azok esszenciálisan tartalmazzák Magyarország történelmét, minden katasztrófájával és minden sikerével együtt.” (Ungváry Krisztián, történész) (A film magyarul és angol felirattal is dupla layeres DVD adathordozókon az Örkény István Könyvesboltban megvásárolható. Bruttó ára: 3.300.- Ft.)
A Weiss család
AZ ÉLET ÁRA – a Weiss Manfréd-család története
történelmi dokumentumfilm (2017)
(93’)
forgatókönyvíró-rendező: Katona Zsuzsa
operatőr: Dala István
hangmérnök: Belovári Tibor
vágó: Lecza Attila
producer: Nyeste Péter
gyártó: Aster Film 2017
Támogatók: Eurora Kulturális Alapítvány, Filmjus Alapítvány, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata1944. március 20-án, a német Gestapó emberei körülvették a zirci apátságot és letartóztatták az ott bujkáló Chorin Ferencet a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, és Kornfeld Móricot, a Weiss Manfréd Művek igazgatósági tagjait, a néhai Weiss Manfréd gyáros vejeit. Az Astoria Szálló pincéjében tartó vallatás, majd az oberlanzendorfi gyűjtőtábor, Kornfeld számára pedig ezután Mauthausen következett. A család összes tagja bujkálni kényszerült. A németek bejövetele után a Weiss Manfréd család tagjainak, amely az 1890-es évektől 1944-ig a magyar legfelsőbb úri osztály kivételezett életét élte, mint az asszimiláns, katolizált magyar nagypolgárság tagja, hirtelen az életükért kellett küzdeniük. „Egyik napról a másikra páriák lettünk!”- írja emlékiratában Strasserné Chorin Daisy, Chorin Ferenc lánya.
Weiss Manfréd kezdetben lekvár- majd húskonzervek készítésével foglalkozott, s ebből a Lövölde téren indított kisvállalkozásból nőtt ki az ország legnagyobb, zománc- és fémárukat, közlekedési eszközöket (kerékpár, autó, repülőgép) és főleg hadieszközöket gyártó vállalat-együttesévé. A Weiss Manfréd-családnak sikerült, ami általában a nagy alapítóknak nem: az utódok azonos szinten, sőt esetünkben még annál is magasabb szinten vitték tovább a cégek ügyét, termelékenységük egyre nőtt. A XX. század elején a Weiss Manfréd Művek 40.000 alkalmazottjával és modern gépeivel Európa legnagyobb és legmodernebb gyáróriásává nőtte ki magát. A legnagyobb hasznot a háborús időszakok hozták a gyár életében, az I. világháború alatt hadiipari termelése világméretűvé vált. Amikor 1914-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökévé választották Weiss Manfrédot, már számos bank- és részvénytársaság igazgatóságában foglalt helyet. 1915-től haláláig az ország legnagyobb gyárosaként, legnagyobb organizátoraként tartották számon, a haza védelme érdekében kifejtett érdemei elismeréséül Ferenc József császártól 1918-ban megkapta a bárói címet.
Halála után vejei, Chorin Ferenc és Kornfeld Móric vették át a gyár és a többi vagyon irányítását és mivel maguk is vagyonos emberek voltak, 1922 és 1944 között a család jelentőségét és befolyását mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövelték. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, aki a Tőzsde második elnöke, nyelvének magyarrá tevője volt, munkássága, szellemi öröksége és példája is gyarapította Weiss Manfréd önmagában is fantasztikus tapasztalatát. A vők közül Chorin Ferenc volt az, aki a családfő szerepét a későbbiekben betöltötte.
Az asszimilálódott, katolizált zsidó család a lehető legmélyebben beépült a felső tízezer úri világába, kitűnő kapcsolatokat ápoltak a Horthy családdal, (Chorinnak Horthy Jenő, a kormányzó öccse az egyik legjobb barátja volt stb.) Bethlen Istvánnal és később Keresztes-Fischer Ferenc és Kállay Miklós politikusokkal, a katolikus egyház kiválóságaival. Gazdasági szerepük és felsőházi tagságuk révén is jelentős politikai befolyással rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A család vezetői egyfelől igazi kapitalistaként mindig a profitra törtek gazdálkodásukban, s a hadigazdálkodás a magyar ipari fejlődés motorja lett, másrészt Európában egyedülálló munkás-jóléti intézkedéseket is bevezettek a gyáraikban (nyugdíj, kórház, betegszabadság, jutalomüdülések, szanatórium, anya- és csecsemővédelem, ösztöndíjak, munkás-lakónegyedek, sporttelepek, ingyen étkeztetés stb.). Igazi jótékony mágnások is voltak abban az értelemben, hogy nagymértékben támogatták a honi kultúrát és újságírást, képzőművészetet stb. Nevükhöz fűződik például a Nyugat című folyóirat létrehozása, a Magyar Nemzet című újság megalapítása, a Vöröskereszt és Katolikus Karitászok támogatása, az Eucharisztikus Világkonferencia támogatása, a kikeresztelkedett zsidók mentésére létrejött Szent Kereszt Egyesület létrehozása, és számtalan egyéb karitatív tevékenység.
A II. világháborúban a hazai és a német hadigazdaság számára gyártott fegyverekből példátlan vagyonra tett szert a Weiss Manfréd birodalom, ezzel egy időben folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé. A háborúból való kiugrás lehetőségét többek között Chorin Ferenc közreműködésével próbálták létrehozni, mivel a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. Hogy végül a halálkamrát elkerülték, és hogy a család majd mind a 40 tagja nyugatra tudott menekülni, abban Chorinnak jelentős szerepe volt, amikor Kurt Bechernek (Heinrich Himmler bizalmasának) 25 évre bérbe adta a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását. Ez a magyar ipar nagy részének német kézbe, mégpedig magánkézbe való jutását eredményezte. Chorin emellett a család egész vagyonát is átengedte a németeknek, mivel „ez volt az életük ára.”
A vagyon fejében a németek (Hitler rábólintásával) kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen Svájcba és az USA-ba mentek Chorinék. A háború végén, 1945-ben nem bocsátottak meg a családnak, a kommunisták hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra. A család később Chorin Ferenc vezetésével az USA-ban élénk kommunista ellenes tevékenységet folytatott, jelentősen támogatta és összefogta az emigrációban élő magyarokat. Az 1950-es években Chorin – sok más emigráns mellett- jelentős összegekkel támogatta az emigrációban élő Horthy Miklóst is, akivel mindvégig baráti viszonyt ápolt.
A film szereplői:
Strasser-Chorin Daisy, Chorin Ferenc lánya, Weiss Manfréd unokája
Weiss Annie, Weiss Jenő Lánya, Weiss Manfréd unokája
Varga László, történész
Ungváry Krisztián, történész
Széchenyi Ágnes, irodalomtörténész
Fodor Veronika, történész
valamint a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei
A helyek korlátozott száma miatt, kérjük, október 24-ig jelezze vissza részvételét az agnes.laszlo@kossuth.hu címre.