ÖRÖMdemo és köztéri performansz hétvégén az OFF-on!

Vázlatok egy emlékműhöz – köztéri performansz
Mikor? október 7. szombat 16.00 – 19.00
Hol? Szent István Park

Manuel Pelmuş táncos, koreográfus, performansz-művész. Képeket, szobrokat, műegyütteseket elevenít meg és értelmez újra, visszaveszi a történetmondás lehetőségét annak intézményesült képviselőitől, a múzeumoktól, műemlékektől. Improvizatív, mégis felépített módon dolgozik, alkalmazkodva a bemutatás fizikai és társadalmi közegéhez.
Az OFF-Biennále keretében a vele dolgozó gyerekekkel, fiatalokkal közösen olyan budapesti köztéri szobrokkal emlékművekkel foglalkozik, amelyek valamilyen történelmileg jól beágyazott és a jelenben is meghatározó értéket képviselnek. A Budapesten fel- és eltűnő köztéri szobrok mozgásnyelvi újraalkotásával, továbbgondolásával közzé teszik azt, ami a közé.
A köztér az átváltozás és a játékosság terepe lesz, ahol átfogalmazható az ünneplés ceremóniája és újraírható a történelem. Eleven, teremtő térré válik ahelyett, hogy csupán eszmék reprezentációjának kulisszája volna.

Fotó forrása: OFF-Biennálé Budapest

Tót Endre – ÖRÖMdemo I Örülünk, hogy demonstrálhatunk
Mikor? október 8. vasárnap 16:00 – 18:00
Hol? a Vigadótól (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) a Hősök teréig

A tüntetés jogával ma mindenki élhet. Ám az, hogy valaki az öröme, és ne a bánata miatt vonuljon utcára, elég ritka. Pedig nem árt megmutatni, hogy a legnehezebb, krízisközeli időkben is tudunk örülni, és mindezt együtt, közösségben tesszük. Az öröm gesztusa – és annak demonstrálása – a lehető legnagyobb fricska, ami a szabadságot korlátozó politikai rendszert érheti. 2013-ban Tót Endre Zer0-demonstrációján a „semmiért” meneteltek a résztvevők, most a demonstrálás örömét hirdetik majd a budapesti utcákon.

Az „Örömeim” a 70-es évek diktatórikus állapotának visszatükröződései. Az örömök abszurd eufóriájával válaszoltam a cenzúrára, a bezártságra és az élet minden területén érezhető elnyomásra.

Tót Endre, a magyar neoavantgárd kultikus alakja. Sajátságos, ám mégis mindenki által megvalósítható kiutat talált a ’70-es évek fullasztó rendszeréből: az örömöt. Még akkor is, ha erre látszólag semmi nem adott okot.
Tót számos munkáját szentelte az öröm és a nihil, vagyis a zéró ideáinak. Ezek közé tartoztak az Öröm-demonstrációk (Gladness Demonstrations) is, melyek 1979-ben több európai városban – Párizsban, Amszterdamban és Bonnban – valósultak meg. A felvonulások, ahol a demonstrálók „Örülünk, hogy demonstrálhatunk” transzparenseket tartottak a magasba, egyszerre voltak a céltalan öröm őszinte gesztusai, ugyanakkor egyértelmű üzenetei annak, hogy Magyarországon bármilyen jellegű tüntetés elképzelhetetlen lett volna azokban az időkben.

Forrás: OFF-Biennálé Budapest