A Szegedi Szabadtéri Játékokon 2016-ban nagy sikert aratott zenedrámát, A bolygó hollandit mutatja be januárban a Miskolci Nemzeti Színház. Szabó Máté rendezésében elevenedik meg a tengeren bolyongó hajós legendája, aki arra ítéltetett, hogy hétévente léphessen csak partra, s akit egy nő igaz szerelme válthat csak meg az őt sújtó átoktól.
Fotó: Hajdufi Péter – Fotó forrása: Miskolci Nemzeti Színház
Ritka eset, hogy egy vidéki színház Wagner művet tűz műsorra. A Miskolci Nemzeti Színház azonban élt a Szegedi Szabadtéri Játékokkal való koprodukcióból adódó lehetőséggel. Szabó Máté rendező szerint fontos, hogy ezzel az elementáris erejű történettel és zenével a miskolci közönség is találkozzon. – A tér itt kisebb, mint a Szabadtéri színpada, de így az emberek benne sokkal konkrétabbak. Érdekes módon, számomra olyan ez most, mintha egy stúdiószínpadon ülnék – mondta a rendező.
A kozmikus magány ábrázolására újszerű helyszínt választott Szabó Máté: a tengernél is végtelenebb közegben, az űrben játszódik a történet. Elárulta, nem teljesen „légből kapott” az ötlet, hiszen a mű német címének szószerinti fordítása A repülő hollandi. – Azzal, ahogyan Wagner megzenélte a tengert, nem érdemes vizuálisan versenyezni. A semmi és a valami olyan koordinátákat teremtenek, ami közel áll ahhoz a módhoz, ahogyan Wagner ezt a kérdést tárgyalja – tette hozzá. – A Hollandival Senta apja az űrben találkozik, Dalandon szkafander van, a Hollandin azonban nem: ő ott él, a végtelen semmiben. A Hollandin átok ül, mert hadba szállt a sors ellen és a végtelen időt kapta büntetésül, még a halálba sem menekülhet, ám valahol a Földön egy Senta nevű lány valósággá álmodja az ő legendáját és ők ketten találkoznak. Megváltás és a kárhozat egyszerre történik meg. Felemelő történet, miközben a mélybe ránt – meséli a rendező.
Kálmándy Mihályt már sokszor, sok helyen láthatta, hallhatta a közönség Hollandiként. A Magyar Állami Operaházban első szerepeinek egyike volt, az előadás azóta már másik két felújítást is megért, emellett Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Csehországban és Norvégiában is színpadra lépett a Wagner opera címszerepében. – Minden alkalom, minden rendezés kicsit másképpen közelíti meg azt a magasságot és mélységet, amire a szerző vágyott, de a lényeg, hogy felérjünk a csúcsra. Az örök nagy téma, a megváltás, nem értékelődhet át. A hangsúlyok eltolódhatnak, de az irányon nem lehet változtatni. A Hollandi éneklése nagy testi-lelki igénybevétel – mondta az énekes. – A történet mitikus, de mint helyzetek sorozata, nagyon emberi. A vágyak vezérlik a Hollandit, a sóvárgás a megszabadulás után, a család után, a szeretet-szerelem után, mindezek nagyon egyértelműen emberi óhajok. Mitikussá azért válhat a figura, mert egyszerűen olyasmire vágyik – a megváltásra -, amire a mindennapi ember még hétévenként sem. Kivéve Sentát, aki szintén egy más világban él, de belülről ismeri a hollandit. A partravetettség és a kiszolgáltatottság az, ami a Hollandi emberi megformálásban segít nekem – tette hozzá Kálmándy Mihály.
Wagner zenéjéből olyan fajta magasztosság és felsőbbrendűség sugárzik, amelyet kevés másik zeneszerzőnél tapasztaltam eddig – mondta a Sentát éneklő Rálik Szilvia. – Bár A bolygó hollandi terjedelmében elmarad a zeneszerző későbbi műveitől, mégis megvan benne az a misztikum, amely jellemző a wagneri operákra, a zene éteri, megfoghatatlan. Ezt az előadást ajánlanám azoknak, akik félnek Wagner zenéjétől és azoknak is, akiket a kíváncsiság hajt, hiszen nagyon jó előiskolája A bolygó hollandi annak a fantasztikus zenei megfogalmazásnak, amíg eljutunk a wagneri üzenetig – hangsúlyozta Rálik Szilvia.
Senta karakteréről szólva elárulta, számára fantasztikus az a fajta tiszta, naiv szerelem, amellyel egy ismeretlen férfi felé fordul ez a nő. – Sentát senki és semmi nem tudja eltántorítani attól a hűséges szerelemtől, amit érez a Hollandi iránt, pedig még csak nem is látta soha. A mai fogyasztói társadalomban késztetve vagyunk arra, hogy mindent gyorsan lecseréljünk, ez pedig rányomja a bélyegét a párkapcsolatokra is. Nehezen köteleződünk el egy életre valaki mellett. Minket, lányokat viszont úgy nevelnek, hogy várjuk az igazit, a herceget a fehér lovon, és bármennyire is azt látjuk, hogy erre egyre kevesebb a példa, a hitünk megmarad. Szerencsére ma is találkozhatunk olyan kitartó, mély érzésekkel, amelyek szólhatnak egy életre – tette hozzá az Operaház szopránja.
Richard Wagner
A bolygó hollandi (Der fliegende Holländer)
Opera két részben, három felvonásban, német nyelven, magyar felirattal.
A fiatal Wagner egyik korai operája, a Rienzi bemutatása után alkotói és magánéleti válságba került. A rá nehezedő magány, egy viharos tengeri hajóút és Heinrich Heine egyik szatirikus regénye ihlette következő operáját, melynek témája a bolygó hollandi legendája volt: a tengeren bolyongó hajósé, aki arra ítéltetett, hogy hétévente léphessen csak partra, s akit egy nő igaz szerelme válthat csak meg az őt sújtó átoktól. A romantikus művet 1843-ban mutatták be, és máig a szerző egyik legnépszerűbb darabjának számít. Wagner muzsikája elementáris hatással idézi meg a természeti erők és az emberi érzelmek szédítő viharát. „A végtelent ábrázoló közeg nem feltétlen kell, hogy a tenger legyen” – nyilatkozta a zenés színházi munkásságáért 2016-ban Nádasdy Kálmán-díjjal kitüntetett Szabó Máté, aki a Don Giovanni sikere után újra operát rendez Miskolcon. „A magányt minél radikálisabb eszközökkel szeretnénk ábrázolni, ezért ez az előadás egy még végtelenebb közegben, az űrben játszódik.”
A produkció a Miskolci Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában valósult meg.
Richard Wagner:
A BOLYGÓ HOLLANDI
opera három felvonásban, két részben
magyar szöveg Meller Ágnes nyersfordítása alapjánA bolygó hollandi – KÁLMÁNDY MIHÁLY / CSEH ANTAL
Senta, a leánya – RÁLIK SZILVIA / DOBROTKA SZILVIA
Daland, norvég hajós – RÁCZ ISTVÁN / JEKL LÁSZLÓ
Erik, vadász – LÁSZLÓ BOLDIZSÁR / TURPINSZKY GIPPERT BÉLA
Kormányos – BÖJTE SÁNDOR
Mary, Senta dajkája – WIEDEMANN BERNADETT / BÓDI MARIANNANorvég matrózok, a hollandi hajójának legénysége, leányok
Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara,
a debreceni Csokonai Színház énekkaraDíszlettervező: KHELL CSÖRSZ Jászai-díjas
Jelmeztervező: FÜZÉR ANNI Jászai-díjas
Zenei vezető: CSER ÁDÁM
Dramaturg: KENESEY JUDIT
Mozgás: FŰZI ATTILA
Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER
Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: REITER KRISZTINA
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA és FŰZI ATTILAVezényel:
CSER ÁDÁM
PHILIPPE DE CHALENDARRendező:
SZABÓ MÁTÉBemutató előadás: 2017. január 20. – Nagyszínház