A vakvezetők kutya természetesen csodálatos közönség. Figyel és csöndben van, és egyáltalán nem alszik.
„Nagyon jó ötletnek tartom az audionarrációt. Sokkal jobb volt így az előadás, mert a párom is teljesen az előadásra tudott koncentrálni, miközben én is teljes képet kaptam arról, mi történik a színpadon.” (A muzsika hangjáról – Erdődi Viktor, látássérült)
c
Látvány és hallvány
A Magyar Színház azt vállalta, hogy minden előadást akadálymentesít a látássérülteknek és azt is, hogy ezt ne csak holmi ígérgetésnek fogják fel, hanem vegyék csak fenyegetésnek, mert a teátrum meg fogja valósítani.
Ma már mulatságos, közhelyes kérdésnek számít az, ha valaki arról kíváncsiskodik, hogy az audionarráció tényleg olyan-e, mint egykoron a színházi rádióközvetítések. Hiszen a színházba járó látók estéről-estére találkozhatnak a Magyar Színház nézőterén látássérültekkel és gyakoriak az idegenek között lejátszódó párbeszéd: hogy mi is az a fura ketyere, amit a látássérültek kapnak, és ők készséggel elmagyarázzák a látóknak, hogy mi az, hiszen jól ismerik. – Ez azért lehet, mert sokadik alkalommal jönnek el a Magyar Színházba, hiszen tudják, hogy mire számíthatnak és ismerik az audionarrációs segítőt is.
Fotó. Zsigmond László – Forrás: Pesti Magyar Színház
Számokban kifejezve is nagyon mutatós listát tudunk adni – mondta el Tóth Cecília audionarrátor -, a 2016/17-es évadban szeptember 24-től a mai napig 28 előadást kísértünk audionarrációval, amelyre összesen 138 látássérült és 87 kísérő váltott jegyet.
Újdonságnak számít, hogy az évadban 4 alkalommal a látássérülttel együtt kutyatársa is megérkezett, mondhatni, a nézőtér legnagyobb örömére. A vakvezetők kutya természetesen csodálatos közönség. Figyel és csöndben van, és egyáltalán nem alszik.
Fotó. Zsigmond László – Forrás: Pesti Magyar Színház
„Eleve már nagyon régen voltam színházban, audionarrált előadáson pedig még sosem. Így izgatottan vártam a tegnapi előadást, a Chioggiai csetepatét. Réka és párja jött elém a vonathoz, a színházban pedig Cili kalauzolt bennünket, aki egyben az előadást is narrálta. Vacakomat mindenki kedvesen fogadta, valahogy nagyon kellemes, családias volt számomra az egész.” (Lukács Ágota látássérült és vakvezető kutyája, Vacak)
Fotó: Kozma János – Forrás: Pesti Magyar Színház
„Az akadálymentesítés nem áll meg nálunk a látássérültek integrálásánál – mondja Tóth Cecília -, a jelnyelvet használókra is gondolunk. Négy előadást kísértünk jelnyelvi tolmácsolással. A jelnyelvi tolmács a színpadon állva valósággal együtt él az előadással. Sokszor halljuk, hogy a halló nézők is élvezettel bámulják, mert annyira izgalmasnak és gyakran humorosnak tartják a jelenlétét. Az előadásokon jelnyelvi hallgatók is részt vesznek, hogy igény esetén bármelyik színházban bevethetők legyenek. Nos, igény az van. Ebben az évadban összesen 55 siket és nagyothalló, valamint 12 jelnyelvi hallgató vett részt előadásainkon.
Fotó: Kozma János – Forrás: Pesti Magyar Színház
Az évad közepén felpörög a ritmus. Most, januárban még tíz előadást kísér a Magyar Színház narrációval, és két előadásra számíthatnak a jelnyelv használók. A Hajnalban, délben, este a Sinkovits Színpadon megy majd, ahol igazán intim közelségbe kerül a jelnyelvi tolmács a játszókkal, tehát egészen a játék részévé válik. A másik előadás a Valahol Európában, ami musical, tehát igazi kihívás a jelnyelvi tolmácsoknak, és az audionarrátornak is – de megéri.
„A színházi darab nagyon élvezetes volt, az ismert nagysikerű filmet követte. Nővérem Ica, mivel annak idején látott, még ezt a filmet is látta, és valószínűleg a berögzült emlékképek alapján neki is meg volt a cselekmény fonala, így ez megkönnyítette a darab elképzelhetőségét, élvezhetőségét. A poénokon ő is nevetett, tehát átment neki a hallás, és a narrált szöveg alapján a darab aktualitása.
Nagyon kellemes, jó élmény volt! Köszönjük szépen!” (Sugar| VAN AKI FORRÓN SZERETI című előadásról – Egy kísérő)