Esküt tettek a kettévágott kutyára

Kettévágott kutyára tettek esküt a pogány kunok a 13. században: így akarták biztosítani, hogy a magyar király tartsa magát a frissen megkötött megállapodáshoz. A Határtalan Régészet című magazin új számában további titkokra derül fény a félbevágott kutyákkal kapcsolatban, valamint olvashatunk az isteneknek „küldött” sörről és egyiptomi állati istenségekről is.

hatartalanregeszet3-4_borito

Napjainkban kifejezetten barbár szokásnak tűnhet, amit a kunok a 13. században a kutyákkal műveltek: kettévágott ebekre tettek esküt egy-egy fontos politikai megállapodás alkalmával. Az esküt így erősítették meg akkor is, amikor IV. Béla király fiát, a későbbi V. Istvánt összeházasította a kun fejedelem lányával: „Az esküvőre megjelentek a kun vitézek tízen, és népük szokása szerint, miután egy kutyát kettévágtak, a tetemre megesküdtek, hogy Magyarországot, mint a király hívei, a tatárok és más barbárok ellen megoltalmazzák.”

A kutyákat azonban nem csak eskük alkalmával, hanem temetkezések során is feláldozták. Több olyan pogány temetőt feltártak, ahol kutyakoponyákat találtak: ezek az ebek valószínűleg a temető túlvilági védelmét láthatták el. Temetések, halotti torok alkalmával feláldozott kutyákkal is találkozhatunk, akik feladata a halott lelkének túlvilági kísérete, óvása volt, valamint üzeneteket közvetítése a túlvilági istenségeknek.

A Határtalan Régészet című magazin frissen megjelent dupla száma számol be ezekről a pogány szokásokról. Az újság központi témája az istenek régészete, így számos izgalmas történetet ismerhetünk meg a régi idők népeinek vallási szokásairól. Kiderül például az is, hogy Tiszaszigetnél egy babonás hiedelem tarthatta magát 7000 évvel ezelőtt, mely szerint az újonnan épült házak mindaddig egy túlvilági hatalom birtokában voltak, amíg az ember megfelelő áldozattal meg nem váltotta azt. Ezért engesztelő áldozatot, különleges sörfélét tartalmazó edényeket helyeztek el a házban az építéskor, hogy a ház első lakói ne essenek áldozatul a rosszindulatú istenségnek vagy szellemeknek.

A magazinban az olvasók mindemellett megismerkedhetnek az egyiptomi állati istenségekkel, állatmúmiákkal, az ausztrál Aboriginek hitvilágával, a dzsungel mélyén rejtőző szentélyekkel és a homokhátsági kincses szigettel is – számtalan további izgalmas téma mellett.

Forrás: Móra Ferenc Múzeum