Fej és vitorla – Matzon Ákos kiállítása

Megnyitó: 2016. december 2. 17:00
Leányfalu, Aba-Novák Galéria

Megnyitja: Galambos Ádám evangélikus teológus;
zenei megnyitó: Szontagh Márton csellóművész

Matzon Ákos jelentős résztvevője a magyar kiállítási életnek, és gyakran szerepel határon túl is. Egyéni kiállításainak listája is imponálóan hosszú, és különböző csoportos kiállításokra előszeretettel hívják karakteres alkotásait, melyek jellegzetes jegyeikkel mindig felismerhetővé és egyedivé teszik a nézők számára. Matzon Ákos édesapja, Matzon Frigyes szobrász révén művészcsaládba született, mégsem vezetett egyenes út számára a képzőművészet világába. Hosszú ideje dolgozott már építészként, építész-tanárként, amikor szigorú művészi képzésbe kezdett és kortársaihoz képest megkésve lépett a művészpályára. Talán ezért, talán személyes alkata miatt azóta azonban páratlan gazdagsággal hozza létre életművét, és rendre kiállításokon viszi közönség elé. És mind emellett folyamatosan ápolja édesapja, Matzon Frigyes szobrászi életművét. Jelen „Fej és vitorla” című kiállításán is bemutatunk néhány Matzon-szobrot.

MATZON Ákos
Budapest, 1945. április 19.–
építész, festő

1980-86: Budapesti Műszaki Egyetem, Pollack Mihály Műszaki Főiskola, építész-műszaki tanári szak. 1998-99: a Pollock-Krasner Alapítvány ösztöndíja. Több nemzetközi egyesület tagja: Magyarországi Német Írók és Művészek Egyesülete; Nemzetközi MADI (Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció) Társaság; Szentendrei Műhely Galéria Egyesület; Die Kunstlergilde, Esslingen (D); Nemzetközi Kepes Társaság. Édesapja, Matzon Frigyes szobrászművész, és otthoni, nonfiguratív képekből, grafikai lapokból álló gyűjteménye inspirálólag hatott rá. A 80-as években kezdett a festészettel intenzíven foglalkozni. Mestere: Konok Tamás. Konstruktív hagyományokra épülő, szabad geometriaként definiálható munkái jellegzetesen épített, architekturális karakterűek. Tiszta, redukált, ugyanakkor oldott, a térbeliséget kutató, értelmező festészete a szobrászat határmezsgyéjén mozog. Főbb munkái monokrómok vagy kevés szín jellemzi őket, általában síkplasztikák, reliefek, amelyeknek testes geometrikus formái és az ezen formák által életre keltett fények és árnyékok inspiratív kulcsot adnak ~ művészetéhez. Munkáinak az előbbivel összefüggő, de líraibb vonulata a vonalas, grafikus festészet.

Matzon Frigyes
Irsa,1909. február 9. – Budapest,1986.április 16.
szobrász

Mesterei: Sidló Ferenc.

1930-1936: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Sidló Ferenc. 1936-1938: tanársegéd Sidló mellett. 1932: Nemes Marcell-jutalomdíj; 1937: Céhbeliek aranyérme; 1938: Magyar Képzőművészeti Főiskola kitüntető érme; Budapest Székesfőváros nagydíja; 1938-1945 között megszakításokkal Rómában dolgozott (1937-1938 és 1942-1943 között római ösztöndíjas); 1940: Szinyei Társaság díja; 1967: Eötvös József-emlékérem. 1945-1947 között hadifogoly volt az ausztriai Mollnban. 1947-1953-ban műszaki rajzoló-szerkesztőként dolgozott az Építéstudományi Intézetnél, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Intézetnél. 1953-1974 között a Képzőművészeti Gimnázium tanára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégelőadója volt Vayer Lajos mellett. 1965-1980 között a Magyar Néphadsereg Képzőművészeti Alkotókörének vezetője volt. Szobrászatára a formák, élek kubisztikus kezelése, a kőből fakadó monumentalitás felhasználása jellemző, de elvont figurativitása nem szakítja meg a rokonságot a klasszikus ábrázolásmóddal, mint ahogyan az Lipschitz, Barlach vagy Manzù szobrairól is elmondható. Nemzedékéből Csáky József, Borbereki Kovács Zoltán, Kerényi Imre, Amerigo Tot és Somogyi József követett hasonló formaelveket. 1986-ban, halála előtt egész, egyben tartott életművét Várpalota városának adományozta, ahol azóta állandó ~-emlékkiállítás működik, mintegy 130 alkotással. Többek között jelentős és elismert egyházművészeti tevékenysége.

Matzon Ákos: Fej és vitorla – Aba-Novák Galéria, 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 124. – 2016. 12. 02-23.