Szerző: Varga Bótos Anna
Köztudott, a magyar tehetséges nép. S ez nem elcsépelt közhely vagy valamiféle hamis nemzeti önértékelés, hiszen elég, ha Nobel-díjas professzoraink, Oscar-díjas rendezőink, világhírű operatőreink, híres tudósaink, művészeink és üzletembereink világraszóló sikertörténeteire gondolunk. Sokan közülük távol hazájuktól váltak ismertté és elismertté. De hogy mi is volt a sikerük titka, mi is volt az a fordulópont életükben, amely a szerencsés véletlenek összejátszásán kívül kivételes pályafutásukat megalapozta, s mesés perspektívákat nyitott számukra, amelyben azután otthonosan mozogva, tehetségüket szabadon kibontakoztatva bekerülhettek a világ élvonalába, ezt nem minden sikeres ember tudja vagy akarja megosztani másokkal.
Kovács Nimród – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
Kovács Nimród azon kivételes tehetségek közé tartozik, akik nem őrzik hétpecsétes titokként sikertörténetük mozzanatait, hanem megpróbálják élettapasztalataikat, kalandos és tanulságos életük fordulatait közkinccsé tenni, ezzel is példát mutatva bátorságból, vállalkozó szellemből, kitartásból, optimizmusból, szorgalomból, közösségi szellemből, kiváló kapcsolatépítésből, találékonyságból és nem utolsósorban jó adag szeretetből. László Ágnes, az emberi portrék és mélyinterjúk szakavatott és elismert mestere legújabb, Jó pincér voltam… című kötetének köszönhetően a riporter kérdéseire válaszoló Kovács Nimród magyar-amerikai üzletember sikertörténetével ismerkedhet meg a nagyközönség, amelyen keresztül nemcsak egy amerikai álomból szövődött, rendkívül dinamikus életpálya bontakozik ki, hanem emberközelbe hozva a főhőst, életének meghatározó állomásaira fókuszálva, több mint fél évszázadot felölelő korszak hiteles ábrázolásával kiváló kordokumentumot is alkotott az írónő.
László Ágnes – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
2016. október 12-én a Kempinski Hotelben megtartott elegáns sajtóbemutatón a beszélgetésre berendezett pódium asztalán ezúttal nemcsak a nyomdából frissen kikerült új könyv példányai kínálták magukat, hanem mellettük figyelemfelkeltőként egy-egy csinos pohár csillogó vörös és fehér bor is, amellyel Kovács Nimród legújabb vállalkozásából, a jelen sikertörténetéből is kívánt egy kis ízelítőt az érdeklődők és a szakmai közönség elé tárni.
László Ágnes, Kovács Nimród – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
Kovács Nimród pályájának indulása látszólag nem sokban különbözik azon kortársaiétól, akik a hatvanas-hetvenes években „hamuba sült pogácsa nélkül” nekivágva az ismeretlennek, a szabad világot és annak farkastörvényeit választva, minden félelemmel és veszéllyel dacolva a tengeröblöt átúszva Olaszországon keresztül kikerültek az újvilágba, s szinte a semmiből próbálták valahogy felküzdeniük magukat. Az újvilággal való találkozására így emlékezik vissza Kovács Nimród: „A megoldást a mamám találta meg a távolból. Felvette a kapcsolatot Medgyesy Jenő bácsival, aki többek között francia babák importálásával is foglalkozott Amerikában, és arra kérte, ha teheti, támogasson, hogy megtaláljam a helyem Amerikában. Jelnő bácsi és a felesége, Bori néni Oklahomában laktak, onnan hívtak fel telefonon, aztán küldtek egy repülőjegyet. A New York-i három hét után, január végén érkeztem meg Oklahomába, Tulsába, ahol akkoriban talán öt magyar család élt, tehát tuti biztos volt, hogy megtanulok angolul. (…) Szóval a Holiday Innben lettem feketemosogató, aki a lábasokat sikálja, mert ahhoz már teljesíteni kellett, hogy valaki fehérmosogatóvá válhasson, azaz tányérokat és poharakat pucolhasson. Az első fizetségemet, 52 dollárt, 1972. február 4-én kaptam meg. Az elismervényt a mai napig őrzöm.”
László Ágnes, Kovács Nimród, Medgyesy Jenő – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
A pincérkedés közben az emberismeretet, az emberekkel való bánásmódot tanulta meg, ami egész életében segítette pályáján, s ekkor vált a vörös borok szerelmesévé is, ami jelenlegi vállalkozását alapozta meg. Ezért nem véletlen, hogy a könyv címe is erre a korszakára utal.
„Nappal egyetemre jártam, esténként meg hétvégén dolgoztam az étteremben, és így relatíve jól kerestem, ennyiből már el tudtam tartani magam. Életem egyik sorsfordító pillanata volt, amikor egy kis lakást béreltem, nem messze a coloradói Parlamenttől. Olyan volt, mint egy beteljesült álom, hiszen korábban soha nem volt lakásom, és önálló szobám is csak Tulsában lett. Fillérekből, karitatív áruházakból vásárolva – egy ing 10 cent, egy nadrág 20 cent volt -, dobozokból állítottam össze a bútorokat, és én voltam a világ legboldogabb embere” – folytatódik a sztori.
Fotó: Gergely Bea (forrás: Kossuth Kiadó)
Ezután pályája már egyenesen ívelt fölfelé, a reklámszakma, majd a „száguldó kábelszakma” felé, és vele „egy merészen és hosszú távon gondolkodó vállalkozói világgal” s sok jó kihívással találkozott, egyebek között a csatornafejlesztés problémakörével. Majd jött a Discovery Channel, amelyet neki sikerült kivinnie a nagyvilágba. „Büszke vagyok arra, hogy a körülöttem, a velem együtt dolgozó emberek nagyon sok pénzt csináltak. A beosztottjaim a legtöbbször komoly profittal szálltak ki a buliból. Hiszek abban, hogy élni és élni hagyni, ez a csapatmunka sikere. Olyan emberekkel kell összeállni, akik kompetensek, korrektek, tehetségesek és profin dolgoznak, és akkor az eredményből lesz mit szétosztani”- vallja sikerei titkát boncolgatva. Azután jött a HBO, a magyarországi karrier, majd a UPC, amelyből „több mint egymilliárd euró árbevételt produkáló kelet-európai birodalom lett, amelynek én voltam az elnöke”. Az élettörténet szálainak bogozgatása közben az üzleti életben szerzett számos tapasztalatot, aranyszabályt oszt meg az olvasókkal, s beszél hitvallásáról is, amely történetét különösen érdekessé és tanulságossá teszi.
Szalay Dorottya – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az, hogy amerikai, íme a válasz: „Igen, amerikaivá váltam úgy, hogy soha nem adtam fel a magyarságomat, mert a kettő nem zárja ki egymást. Alapvetően szimpatizáltam az amerikai értékrenddel és főként azzal, hogy mindegy, honnan jöttél és ki vagy, a siker kulcsa a kezedben van!”
Jelenleg Kovács Nimród a nevét viselő borászat termékeivel van jelen a gazdasági életben és a piacon: „Évente durván 100 000 palackot készítünk, ebből 35 000 – 40 000 a piramis alja, kicsit több palack tartozik a középmezőnybe és tízen-valahány ezer palack az, amely a Nagy-Egedről származik” (amely a legmagasabb minőségű földterületük). „A borászattal visszaléptem egy kis üzleti vállalkozásba, amely egészen más kihívásokat hozott magával. Korábban dollár milliárdokban gondolkodtam, most meg forintról beszélünk” – vallja jelenlegi vállalkozásáról, amely már számos rangos díjjal és elismeréssel is dicsekedhet.
Fotó: Gergely Bea (forrás: Kossuth Kiadó)
„Hatvanhét éves leszek, és még mindig keresem a választ arra, hogy miről szól az élet. Keresem az igazságot meg az utat. Ha az ember több jót tesz, mint rosszat, akkor ez jó dolog, minden szempontból. Mindig is értéket próbáltam adni a világnak, és jó érzés, hogy meg tudtam tenni (…) A csapat, a közvetlen környezet, a család mindig nagyon fontos volt az életemben. A többi megoldódik magától (…) Hiszek abban, hogy az embereken keresztül lehet megérteni és mozgatni a világot. ” – summázza Kovács Nimród a róla szóló, lebilincselő interjúkötet végén.
Gyémánt László festőművész, László Ágnes, Kovács Nimród – Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
Az olvasók nemcsak Kovács Nimród teljes életútjával, sikereivel, családjával, barátaival, hitvallásával ismerkedhetnek meg a jól megszerkesztett és az érdeklődést mindvégig ébren tartó kötetben, hanem még a menedzser világ kulisszái mögé is bepillanthatnak, így fejezetek szólnak a kapitalizmus mozgatójáról, a pénzről és annak motiváló szerepéről, a sikeresség zálogairól, a meggyőzés művészetéről, a márkanév fontosságáról, a kudarcokból levonható tanulságokról, sőt a gazdasági élet csúcsvezetői meg a szellemi és politikai elit tagjai közötti kapcsolatokról is, s nem utolsó sorban a magyar borászatról. Az ünnepélyes könyvbemutatót Kovács Nimród számos magyar és amerikai barátja, segítője is megtisztelte jelenlétével, így Medgyesy Jenő, a fogadott fivér, s a kulturális és üzleti élet más ismert személyiségei. Jelen volt az élő legenda, Gyémánt László festőművész is, akinek dzsesszzenekart ábrázoló műve szolgáltatta az ötletet a Kovács Nimród Borászat (KNW) magas minőségű borainak elnevezéséhez (Monopole Blues Kékfrankos, Monopole Rhapsody, Monopole Soul Syrah), s amelynek reprodukciója előtt felállított pultról meg is kóstolhatták a könyvbemutató vendégei ezeket a tüzes italokat.
Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
László Ágnes Jó pincér voltam… című, Kovács Nimródról szóló legújabb, érdekfeszítő interjúkötete a Kossuth Kiadó gondozásában október 15-étől kapható a könyvesboltokban.
(Kovács J. Nimród magyar-amerikai üzletember. Diplomája megszerzése után reklám-szakemberként kezdett a Madison Avenue-n, majd Denverben a kábel tv-k világában merült el; kábel, média és telecom üzleteket alapítva és vezetve a világ minden táján dolgozott, míg vissza nem vonult szülővárosában, Budapesten. Jelenleg befektetőként, filantrópként és természetbarát borászként tölti idejét. Nem csak a borok és a gasztronómia szerelmese, hanem lelkes műgyűjtő is. Gyűjteménye alapvetően 19. századi magyar festményekből és 20. századi nemzetközi és magyar műtárgyakból áll. Ugyan a nagyvállalatok világától visszavonult, de továbbra is aktív, számos jótékonysági és szellemi társaság tagja. 2005-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével.)