Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Október 2-án jelentkezett az új színházi évad első premierjével a Budapest Bábszínház. Az Andrássy úti épület Játszó-terére David Walliams gyermekkönyvéből Gimesi Dóra által adaptált két felvonásos, élő zenés és táncos előadást és annak látványelemeit Hoffer Károly rendezte.
Budapest Bábszínház: Gengszter nagyi (Blasek Gyöngyi és Szolár Tibor) – Fotó: Gálos Mihály Samu (forrás: Budapest Bábszínház)
A Bábszínház társulatának új előadása több szempontból is figyelemre méltó. A történet alapjául szolgáló, már magyarul is megjelent regényt a BBC megfilmesítette és ezáltal ismerté tette, de színpadi változatát Nagy-Britannián kívül még sehol nem mutatták be a világon. Így a széles korosztály által érthető, zseniális humorba ágyazott történet színpadi átdolgozásával a hazai közönség az anyaországon és angol nyelven kívül elsőként találkozhat. A regény kortárs írója, a rá jellemző módon, minden egyes kamaszoknak szóló történetében – így ebben is – az ezt a korosztályt érintő és foglalkoztató társadalmi-, emberi- és létkérdésekkel, problémákkal foglalkozik úgy, hogy azt humoros helyzetekbe és szójátékokba szövi bele. Ezt az eredeti műre is jellemző közérthetőséget és szórakoztathatóságot pedig ez a magyar nyelvre le- és átfordított színházi feldolgozás is tökéletesen megőrizte és adja át korosztálytól függetlenül a közönségének.
Budapest Bábszínház: Gengszter nagyi (Blasek Gyöngyi és Szolár Tibor) – Fotó: Gálos Mihály Samu (forrás: Budapest Bábszínház)
A történet címszereplője, Gengszter nagyi (Blasek Gyöngyi), hogy visszaszerezze kamaszkorba ért unokája figyelmét nemzetközi gyémántrablónak állítja be magát. Így az addigi játszótárs, aki a tizenéves unoka számára már csak unalmasnak látszó és a család által is elhanyagolt idős hölgy „fekete macskaként” olyan élményt szerez unokájának (Szolár Tibor), amely egész további érzelmi életére kihatással lesz. A történet egy tipikus 21. századi családi körként szembesíti a közönségét is azzal, hogy mennyire elcsúsznak mellettünk a napok, a dolgok és mennyire nem éljük meg azokat. A szereplők által a színpadon is használt technikai eszközök, a tehetségkutató show-kat megidéző TV-s világ és felszínes egymásra irányuló figyelem ugyanis úgy épül be a mindennapjainkba, hogy észre sem vesszük az élet igazi lényegét. A darab gyors váltásai, a mozgatható díszletek és eszközök ugyanúgy pillanatok alatt alakítják át a helyszíneket, mint amilyen gyors váltás és ritmus jellemző felgyorsult világunkra. Ettől is lesz még komfortosabb a kiskamaszok és az őket kísérő nézők számára is ez a színpadon megteremtett világ. A Pirisi László által komponált, élőben megszólaltatott kísérőzene, és a Szöllősi András által kidolgozott koreográfia úgy alkalmazkodik minden egyes pillanatban a szereplők által megtestesített báb- és hús-vér szereplők jelleméhez, hogy azok metakommunikációjának megerősítése mellett igazi lendületet és elcsendesedési lehetőséget is biztosít számunkra. A közönség sorai közé is kiszervezett színészi játék azonban most sem állhat meg az egyszerű szórakoztatásnál. Hiszen a kortárs történet érint olyan klasszikus „elkerülhetetlen” területeket is, mint az elmúlás, a búcsúzás. A nagymama megnyilvánulása unokájához: „Soha többé nem akarok hazudni neked!” kár, hogy csak nem sokkal a végső búcsújuk és a fekete macska utolsó nagy bevetése után következik be.
Budapest Bábszínház: Gengszter nagyi (Blasek Gyöngyi és Szolár Tibor) – Fotó: Gálos Mihály Samu (forrás: Budapest Bábszínház)
A tíz éven felüli korosztály számára szánt egész estés zenés darab azt hiszem, jó értelemben, de most már a legkisebbekben is átfogalmazza a bábszínházról alkotott klasszikus képet. A párhuzamosan megjelenő báb- és bábszínész monológok, ezáltal a rugalmas és cseppet sem zavaró szerepcserék, a felvonultatott óriásbábok ugyanis nem csak mozgalmasabbá teszik az élményt, de egészen más megvilágításba, mintegy kézzel foghatóvá teszik a bábszínészek teljesítményét is. Hiszen nem csak „kölcsönzik” az általuk mozgatott bábok számára jellemüket, de hús-vér megjelenésükkel is azonosulnak, egyenrangúvá válnak velük. Mindezt úgy, hogy a vicces, de irigylésre méltóan pontos táncmozgásuk (Ellinger Edina és Ács Norbert), a mimikájuk pontos kidolgozása mellett még a színpadkép teljes átrendezését is ők maguk oldják meg hihetetlenül lágyan és könnyedén. A garantáltan jó humorú, a közönséget is rendszeresen megkacagtató jelenetek mellett nagyon jó érzés volt megtapasztalni, hogy az előadást alkotók nem csak önmagukat, és az általuk megtestesített bábokat, de fiatal közönségüket is mennyire komolyan veszik.
Budapest Bábszínház: Gengszter nagyi (Blasek Gyöngyi és Szolár Tibor) – Fotó: Gálos Mihály Samu (forrás: Budapest Bábszínház)
A Bábszínház Játszó-terén megteremtett, korosztálytól függetlenül élvezhető kortárs, igazi való világ ugyanis rólunk és nekünk szól. Az viszont már a mi felelősségünk, melyik jelenet jellemzi leginkább az életünket. De akár megtaláljuk, akár nem önmagunkat ebben a „gengszterkedésben” egy biztos: soha ne féljünk játszani. Ben és nagymamája történetében – és a sajátunkéban sem – a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Amit Ben megtapasztalt, attól ő maga is sokkal szebben csillog, mint a gyémántoknak hitt üvegek nagymamája kekszes dobozában.
A Gengszter nagyi előadáshoz színház-pedagógiai foglalkozás is kapcsolódik, amelyre szeretettel várja a közönségét a Budapest Bábszínház.
David Walliams: Gengszter nagyi – Budapest Bábszínház
További előadások októberben: 10. 16. vasárnap, 10:30, 14:30 és novemberben: 24. csütörtök, 10:00, 25. péntek, 10:00