Szerző: Monostori Andrea
Klausz Melinda legújabb írása A közösségi média nagykönyve címmel jelent meg az Athenaeum Kiadónál a népszerű tudomány kategóriájában, tudnivalókat és tanácsokat kínálva azok számára, akik a közösségi oldalakat, blogokat és egyéb interaktív eszközöket szeretnék mélyebben, használatorientáltan megismerni, illetve ezeknek előnyeit a cégük, vállalkozásuk javára fordítani.
A könyv külseje igazán impozáns, ha belelapozunk egy szépen megtervezett kék-fehér felület, szellős sorok és munkafüzetszerű kérdések, feladatok várják az olvasót. A könyv alcímében és a hátsó borítón is azt ígéri, hogy trükköket tanít nekünk, elsajátíthatjuk a közösségi média használatának csínját-bínját, és mindezt nem csak, sőt nem elsősorban magánszemélyként, hanem vállalkozóként, cégünk marketingstratégiájának fejlesztése érdekében. A könnyed kivitelezés egyszersmind azt is sugallja, hogy ehhez nem is kell majd túl sok erőfeszítést tennünk, az információk és praktikák gyorsan elérhetőek, összhangban korunk és az internet használatának általános elvárásaival. Hogy a szerző mutassa, valóban nem fogja az időnket rabolni, már a kedvcsinálónak szánt szöveg is felsorolásszerűen pontokba van szedve.
Klausz Melinda pedig tényleg tudja, hogy miről beszél. Több, mint tíz éve foglalkozik a közösségi média világával a Pannon Egyetem doktoranduszaként, majd az egyetem Gazdaságtudományi Karának marketingeseként, ma pedig már saját cége vezetőjeként, és oktatóként is. Első blogját 2008-ban indította, első könyve 2010-ben jelent meg Facebook, Youtube, Wikipédia és társaik címmel, ezt pedig összesem öt követte, melyek mind a közösségi média felületeivel foglalkoznak.
Már rögtön az első fejezetben, mikor még csak az alapfogalmakkal ismerkedünk, a szerző megszólítja az olvasót, személyesen is felkelti az érdeklődésünket egyénre szabott rövid gyakorlatokkal, kérdésekkel, konkrét kipróbálható tippekkel. Saját digitális lábnyomát is megmutatja, személyes történeteivel, az élőbeszédszerűséggel tovább erősíti ezt. Túl sokat nem részletez, inkább minél több információ felvonultatására törekszik. Pörgős nyelvezettel sorjázza az alapvető kifejezéseket, mintha csak azt mondaná: „hidd el, amit állítok, hiszen szakértő vagyok!”. A könyv szerkezete, felépítése így valójában tükrözi magát a témát és a szerző marketingben való jártasságát – azt adja el, hogy hogyan tudunk minél ügyesebben eladni valamit.
Felvázolja a közösségi média működését, mindent tényszerűen, objektíven kezelve, a célt tartva szem előtt. Konkrét adatokra alapozza megállapításait, és bár hidegvérűen használja fel például saját közösségi hálózatát is a céljai eléréséhez, és erre buzdítja az olvasót is, technikái mégsem mondhatók gerillamarketingnek. Nem guru, aki megmondja a tutit, hanem egyszerűen megmutatja, hogy ő jelenleg milyen tudással rendelkezik ezen a területen, és igyekszik a tudatosabb médiahasználatot és –fogyasztást elősegíteni. A könyvből a vállalkozások internetes támogatásának eszközein túl megérthetjük azt is, hogy miért bukkan fel egy reklám éppen azután, mikor egy ahhoz köthető termékre kerestünk rá, vagy hogyan működnek a Facebook nyereményjátékai. Ahhoz is segítséget kapunk, hogy hogyan használjuk tudatosabban a közösségi média felületeit, és hogyan kerüljük el a negatív tapasztalatokat például a rosszindulatú hozzászólókkal. Az elmondottak kipróbálását egy online kiegészítő anyag is segíti.
Problémásnak tűnhet az elkötelezettebben érdeklődő, további olvasmányokat is folytatni szándékozó számára, hogy a szöveg helyesírásában és a szakkifejezések használatában következetlen. Ilyen például maga a közösségi média kifejezés is, amely helyett időnként az angol megfelelő, a social media jelenik meg, előbbire általában a többszörösen összetett szókapcsolatok utóbbinál adódó bizonytalansága szolgáltat okot. Mégis, a könyv összességében ezzel együtt is jól mutatja az internetes nyelvhasználat mai izgalmas állapotát, a főleg angol idegen kifejezésekkel való feldúsulását és átmeneti jellegét. Nem véletlen tehát a következetlenség, és ellenpontra is talál a hivatkozott adatok pontosságában, a szakirodalmi jegyzék precíz, aprólékos összeállításában.
A közösségi média nagykönyvéből néhány dologra valóban választ kapunk, és kezdő felhasználóként segítséget is ahhoz, hogy eligazodjunk a szakszavak és a temérdek lehetőség között. Kapunk egy fogalmi készletet, melynek birtokában magabiztosabban gyűrhetjük le a közösségi terek akadályait. A kezünkben tartott mű azonban talán mégsem nagykönyv. A szerző sok témát, helyzetmegoldást villant fel éppen csak egy pillanatra, melynek kapcsán a hogyan és miért kérdések merülnek fel bennünk, de nem találjuk a teljes képhez szükséges darabkákat. Legalábbis leírva nem. Persze, megkérdezni meg lehet. És most már azt is tudjuk, hova fordulhatunk. Igen, Klausz Melinda tényleg tudhat valamit.
Klausz Melinda: A közösségi média nagykönyve – Hogyan építsd fel magad és céged az online térben
Athenaeum Kiadó 2016, Budapest
320 oldal
ISBN: 978-963-293-5256