Csukás István-díj – Díjátadó ünnepség a Mesemúzeumban

„A jövő egy méternél kezdődik”- mondta Csukás István a 2015 áprilisában tartott első Csukás István-díjátadó ünnepségen a Mesemúzeumban, s ez a mondat vált szlogenjévé az immár második évadját hirdető díjnak. A Mesemúzeumban tartott díjátadó ünnepségen Simon Réka Zsuzsanna vehette át az elismerést 2016. április 7-én, aki a Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című művével pályázott. A díjat Csukás István, a pályázat névadója és tiszteletbeli elnöke adta át. A nyertes nagyszínpadi mű, a Herendi Porcelán készítette egyedi tervezésű díj, valamint az oklevél mellett a lehetőséget is elnyerte, hogy pályaműve a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában színpadra kerüljön.

Csukás István Kossuth- és József Attila-díjas költõ, író beszél a Csukás István-díj átadóján, ahol köszöntötték 80. születésnapja alkalmából a budapesti Mesemúzeumban 2016. április 7-én. Balról Õze Áron Jászai Mari-díjas színész, rendezõ, díjalapító, mellette Csekõ Krisztina, a Merituma Arts Management Kft. ügyvezetõje, jobbról E. Csorba Csilla, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgatója. Idén Simon Réka Zsuzsanna Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend címû mûvével nyerte el a díjat, amelynek pályázatára még be nem mutatott gyerekszíndarabokkal lehetett nevezni. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az immáron második évadát hirdető Csukás István pályázatra a beérkezési határidőig 24 szerzőtől 30 nagyszínpadi gyermek-és ifjúsági mű érkezett a CSID kuratóriumához. Az ország minden pontjáról jelentkeztek színdarabokkal, amelyek egy része már megírt fiókban hevert művek voltak, másfelől pedig akadtak szerzők, akik csak a Csukás István-díj miatt ragadtak tollat. A díjazott műről a kuratórium ez év április 1-én hozta meg a döntést. A nyertes ebben az évben Simon Réka Zsuzsanna, aki Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című meséjével pályázott. Az április 7-i ünnepségen Pásztor Csörgei Andrea, Simon Réka Zsuzsanna főszerkesztője vette át az elismerést, a nyertes szerző külföldi tartózkodása miatt. „Az elismerésen felül a díjazott lehetőséget is kap, hogy a gyermekeknek írt színdarabja a későbbiekben egy rendezővel és egy dramaturggal közös műhelymunka után színpadon is megszülethessen, a Csukás István-díj mögé ugyanis az elmúlt hetekben újra egy intézmény, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza került.” – mondta Őze Áron, a díj alapítója.  A döntés ebben az évben igen nehéz volt, mert kevés olyan mű érkezett, amely a kuratórium által felállított szempontrendszernek megfelelt.

A díjátadó ünnepségen, amelynek megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is támogatásban részesítette, az elmúlt esztendő díjazottjai, Mikó Csaba, Dóka Péter és Gődény Balázs is jelen voltak, akiknek művei az idei évben kiadvány formájában is megjelennek.

A Csukás István-díj küldetésének tartja nagyszínpadi gyermekelőadások alapjául szolgáló új magyar írások megrendelését és fejlesztését. Az elismerés megalapításának célja pedig, hogy a gyermekszínházi terület szakmai kommunikációját elősegítése, lokális, nívós műhelyek munkáit megismerje, valamint ezen helyeket bemutassa és beemelje az országos körforgásba, s hogy a ma olyan rendkívül aktív gyerekirodalom képviselőit a gyermek-és ifjúsági színpadi művek megírására sarkallja. „A díj egy meghívásos pályázat nyertesét illeti, az elismerésen felül pedig fontos ambíciónk, hogy a nyertes műveket hozzásegítsük egy nagyszínpadi bemutatóhoz. A jövő évtől pedig tervezzük, hogy kibővítjük a pályázati lehetőségeket és már bemutatott színdarabokkal is lehet majd pályázni. Ennek oka, hogy szeretnénk az ország egyik pontján már bemutatott sikeres műveket országos szinten is ismertté tenni.  A legfőbb célunk ugyanis, hogy egy olyan darab-cserekereskedelmet generáljunk, ami az ifjúsági és gyerekirodalommal foglalkozó színházi szakemberek, intézmények, műhelyek számára gyakorlati hasznot jelent.”- fejtette ki Őze Áron.

A kuratórium tagjai: Kiss-Péterffy Márta, Balassa Eszter, Sipos Imre, Balatoni Mónika, Csekő Krisztina, Balázs Ágnes, Berg Judit, Perczel Enikő, Böszörményi Gyula, Göttinger Pál, Jeney Zoltán, Őze Áron. A kuratórium elnöke és a díjnak nevét adó Csukás István.

A közelmúltban a Csukás István-díj mögé állt a Meritum Arts Management Kft. is, akik művészek és művészeti produkciók menedzselésével foglalkozó cégként látja el a díj működtetésével járó pénzügyi és jogi menedzsment feladatokat. Emellett a 2015-ös év végén a Herendi Porcelán is csatlakozott a kitüntetéshez, akik egyedi tervezésű díjakat készítenek a nyertes pályázóknak és mindezeken felül a 2016. évi Csukás István-díj átadási ünnepségének megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is támogatásban részesítette.

És: „Hogyan kell írni a gyerekeknek? – Úgy kell nekik írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.” Csukás István

A Mesemúzeumról:

A Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő kezdeményezésére létrejött Mesemúzeum és Meseműhely 2012-ben nyílt meg, a Budavári Önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum fenntartásában. Célja, hogy felhívja a figyelmet a mesékre, a mondákra, a mítoszokra, a szellemi kultúra valamennyi ősi és mindmáig eleven irodalmi-epikai formájára, hogy őrizze és ápolja ezt a mindannyiunk és az összes utánunk következők számára nélkülözhetetlen kulturális közkincset.

A múzeum több mint 200 éves épülete a mesék világához remekül illeszkedő atmoszférájával kivételesen alkalmas helyszínnek bizonyul, hogy a látogató a kapun belépve egyből érezze a „történetek varázsát”. A kapualjba található a ház titkairól szóló installációs elem, amelyre a múzeumnak otthont adó ház története van rányomtatva. A belső udvarban az ég felé törő „paszuly” mellett a restaurált kút áll, amelyből az „élet vize folyik.”

Innen nyílik a műhely, ahol a múzeumpedagógiai foglalkozások eleje és vége zajlik, valamint a műhely színtere a gyerekek által létrehozott vagy a befogadott színházi és bábelőadásoknak, árnyjátékoknak, vetítéseknek is, és itt tartjuk a kreatív műhelyfoglalkozásokat is. A műhelyből egy különleges ajtón át juthatunk be az állandó kiállításba, amelyben egyfajta sűrített meseutat járhat be a látogató: a meseindító üveghegyeken átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat a „fele királyságig”.

Az interaktív kiállításban nem elég csak végigsétálni, a látogatónak próbákat kell teljesítenie. A hét próba mindegyike más-más készséget, képességet érint, és az összes érzékszerv mozgósítására szükség van a megoldásukhoz, legyen szó népmesei idézetek párosításáról, az égig érő fa odújába rejtett kincsek kitapogatásáról, labirintusban való eligazodásról vagy éppen a sárkány elnáspángolásáról.

A Mesemúzeum hétfőn, kedden, szerdán és pénteken előre bejelentett óvodai és iskolai csoportokat fogad. A családi hétvégéken és csütörtökökön pedig az egyéni látogatók és családok járták végig gyermekükkel, unokájukkal a meseutat.

A múzeum honlapján megtalálhatjuk az aktuális rendezvények listáját, ahol feltüntetik azt is, hogy az egyes programokra kell-e e-mailben regisztrálni, ingyenesen látogathatók-e, vagy, hogy milyen korosztály számára ajánlott a program.