A Szegedi Nemzeti Színház, 2015/16-os évadának újabb jelentős eseménye előtt áll. 2016. február 26-án ősbemutatóra kerül sor Nagyszínházunkban. Az Árgyélus királyfi című gyermekeknek szóló daljáték kerül színre. Az előadás több különlegessége közül szeretném megemlíteni, hogy zenéjét Tóth Péter, az SZTE Zeneművészeti Karának tanára szerezte, szövegét Bognár Róbert és Schlanger András jegyzi, utóbbi rendezi is a darabot. A verseket pedig a Kossuth-díjas Várady Szabolcs alkotta.
Ritka és különleges alkalom manapság daljáték, főleg gyermekeknek szóló zenés produkció ősbemutatójának részese lenni, kiváltképpen, ha maga a téma az egyik legősibb világmese.
Szeretnénk nézőinknek még emlékezetesebbé tenni ezt az alkalmat, ezért az Árgyélus királyfi kapcsán gyermekrajz pályázatot hirdetünk óvodások és alsó tagozatos általános iskolások részére. Pályázni a darab műsorfüzetében található kifestő kiszínezésével, vagy a jó rossz elleni győzedelmes küzdelmét ábrázoló saját alkotással lehet április 10-ig. A nyertesek családjukkal együtt tekinthetnek meg a teátrum egyik előadását a díszpáholyból. Minden nyertessel emlékfotó készül az előadás díszleteiben, a díjakat átadó főszereplők társaságában. A legjobb pályaműveket közzé tesszük a honlapunkon! A pályázat részletei a jegyirodában és a www.szinhaz.szeged.hu oldalon találhatók.
Külön érdekességet kínálunk a február 27-i (szombati) 11 órakor kezdődő bérletszünetes előadásunkon. Az előadás végén egy jelmezversenyen vehetnek részt kicsik és nagyok. A jelmezek felöltésének autentikus helyszíne pedig a színpad. Azok a gyerekek, akik hoznak magukkal jelmezt, valamennyien a színpadra mehetnek, ahol egyenként fénykép készül róluk – igazi színpadon, igazi díszletek között! Minden fénykép a gyermekek nevével, életkorával együtt felkerül a színház honlapjára, illetve az Árgyélus királyfi főszereplői zsűrizik azokat. A díjazottak kisebb ajándékokat kapnak. A Korábban Érkeztem Alapítvánnyal kapcsolatban álló családok a február 27-i előadásunkra 50 %-os kedvezménnyel válthatnak jegyet.
A mese színhelye az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva; mondhatni jin és jang, így teljes a világ. A bűverős zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, a tolvaj madár legott visszaváltozik szépséges leánnyá…
„A téma Schlanger András rendező barátunk ötlete volt, és nem volt nehéz megnyernie sem Tóth Pétert, sem pedig bennünket, állandó szövegezőtársait. Az ősidőkben, 1987-ben kettesben írtuk (Gvadányi és Gaál József után szabadon) A peleskei nótárius című bohózatot, és már akkor Várady Szabolcs írta a dalszövegeket Darvas Ferenc zenéjére. Azóta is érvényes a sokszor kipróbált munkamenet: András és én megírjuk prózában a szövegkönyvet, amit aztán Szabolcs (Weöres szavával élve:) „berímel”. A prózaszekcióban Andrásé a legtöbb ötlet, én pedig leginkább szövegszabászként működöm. A legnagyobb öröm aztán azt látni, hogy Szabolcs mit hoz ki a félig nyers anyagból. Kevés szavú költő, de librettistaként gyors, mint a villám, és… jó, tudom, elfogult vagyok a barátommal, de nem csak én mondom, hanem… hanem mindenki: bravúros.” Bognár Róbert
SZAVÁRIUSZ
Tiszta egyedi erkölcs, példás közmorál,
Nincs semmi kétség, az ország prosperál.
MORTADELLA
Hah, átok, mit látok!
Vannak még almák ott,
csillognak, villognak,
azt mondtam, lopjátok,
amíg csak országuk
bele nem betegszik,
s helyette helybéli
herceggel hetyegsz itt?
Várady Szabolcs
„A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha. A komponáláskor egy tündérvilág lebegett a szemem előtt, így ehhez illő zenei kifejezéseket kerestem. És, ha úgy éreztem, hogy egy-egy karaktert Mozart Varázsfuvolája idéz meg a legjobban, vagy ha egy másikat a blues és a népdal, akkor nem restelltem a kitaposott úton járni. Az Árgyélus királyfi meseopera, elsősorban gyerekeknek. Így tehát rövid számokból építkező dallamos, de helyenként nagyon is drámai zenét kívántam írni, mely különböző karaktereket, zenei stílusokat vonultat fel.” Tóth Péter
„Olyan történetet kerestünk, amiben kellő arányban keverednek a színházi alapelemek: a dráma, a líra, a komikum, amely eljuthat minden korosztályhoz. Szerintem megtaláltuk. Az Árgyélus királyfi a magyar népmesekincs egyik alapdarabja. Motívumai megtalálhatók az emberiség ősi történetei között. Látunk hasonló elemeket kínai, arab, török mesékben is. Nem véletlen az sem, hogy Vörösmarty Csongor és Tündéje is erre az alapsztorira épül. (…) A jó és a rossz örök küzdelme, a férfivá érés problematikája, az igaz szerelemért folytatott keserves harc pedig az emberiség legrégebbi ősi, közös élményeit idézik. Ha ennek a sok gondolatnak, szándéknak csak egy része eljut Önökhöz, már nem dolgoztunk hiába. Szép estét, jó szórakozást kívánunk!” Schlanger András