Kern Andrással, a film főszereplőjével, és író-rendezőjével, ezen kívül Törőcsik Franciskával, aki egy fiatal medikát alakít, találkozhat a közönség január 27-én, szerdán, a Gondolj rám című, új, magyar vígjáték 19.00 órai vetítése után az Allee-ban.
Szerző: Sári Edina
Kern András 18 év után újra mozifilmkészítésre adta a fejét. A miniszter félrelép (1997. december) és a Sztracsatella (1996. február) között csak másfél év telt el, azóta viszont egy felnőtté válási időszak múlt el az életéből új film nélkül. Azt mondta, sem olyan ötlet nem volt, ami igazán megmozgatta volna a fantáziáját, sem ideje, hiszen ő elsősorban színpadi színész, és az anyaszínházában, a Víg- és a Pesti Színházban rengeteget játszik.
Fotó: Gál Gerenike, forrása: A Company Hungary
A Gondolj rám című film alapja Vámos Miklós novellája, a Halhatatlan, amelynek ötlete magától A 22-es csapdája című kultregény írójától, Joseph Hellertől származik. Az úgy volt, hogy Vámos Miklós a Yale Egyetemen találkozott a híres, amerikai íróval, aki beszélgetés közben megkérdezte tőle, írt-e már vidám regényt a halálról. A nemleges választ meghallva, azt mondta Vámosnak, addig nem is igazi író valaki, amíg meg nem írja a regényét a szép, vidám halálról.
Így született a Halhatatlan.
A film főszereplője Dr. Borlai Miklós, aki osztályvezető főorvosként a felsőközéposztály tagja, gyönyörű házban lakik, szép és szerető család veszi körül, remek barátai vannak, lojális kollégák támogatják a munkájában, akikkel közös hobbijuknak, a rock zenélésnek is együtt hódolnak, egyszóval: minden szempontból kerek az élete.
Az irigylésre méltó élet azonban a semmivé foszlik, amikor a több, cseppet sem biztató előjel – orrvérzés, szédülés – után kivizsgáltatja magát, és felfedezik, hogy rákbeteg. Azon a szörnyű napon szembesül azzal, hogy a napjai meg vannak számlálva.
Mit tehet ilyenkor egy orvos a megfellebbezhetetlen tények ismeretében? Az agya sebesen dolgozik a kérdésen, hogyan lehetne a leggyorsabban, legfájdalommentesebben búcsút venni az élettől. Aztán egy sugallatra kitalálja, mit fog tenni. Csak egy orvoskolléga-barátot avat be a tervébe, teljes titoktartást kérve, hogyan szeretné a számára boldogtalan véget elérni. Azt akarja, senki ne szeresse őt, senkinek ne hiányozzon, mire meghal.
Fotó: Gál Berenike, forrása: A Company Hungary
És elkezdi tervszerűen megutáltatni magát. Keresi a vészhelyzeteket, elébe megy a szakításoknak, felborítja egész addigi életét. Jönnek a kis gonoszságok, nagy szemétségek, óriási vétségek. Kiutálják, kidobják mindenhonnan. Piál, csajozik, amíg bír. Ennek eredményeként fizikailag lerobban, és egzisztenciálisan óriásit zuhan. Kirúgja a felesége, kirúgja a főnöke, kiátkozza mindenki. Már nincs otthona, nincs munkahelye, eltűnnek a biztos pontok az életéből.
Főhősünket snittváltással hajléktalan külsővel a nyóckerbe’ láthatjuk viszont, egy lepukkant, körfolyosós bérházban szobabérlőként – vagy inkább ágyrajáróként? – egy olyan helyen, ahol minden éjjel azon morfondírozik, a szomszéd nőt dugják-e vagy ölik, amikor sikoltozik.
Aztán, amikor már nincsen lejjebb, csak tovább, elmegy egy kontrollvizsgálatra, ami alapjaiban változtatja meg a véghez való hozzáállását.
De vajon kap-e még egy esélyt? Visszarendezheti-e az összekuszált szálakat, és a fő kérdés: vajon akarja-e kibogozni a gubancokat, és visszaállítani az idillt? És a többiek, akiket elhagyott, akarják-e? És vajon elénekelheti-e valaha közönség előtt a vágyott LGT-dalt, a film címadó dalát, a Gondolj rám-ot?
Kern András jutalomjátéka ez a főszerep. Nemhiába írta magára, lubickol a karakter adta ellentmondásos helyzetekben, sistergő kitörésekben, az érzelmi amplitúdók folytonos változásában.
A film naturalista stílusban mutatja meg az általában kihomályosított részleteket, olyannak mutatja a dolgokat, ahogyan azok a való életben vannak. Azt láttatja, érezteti a nézővel, amit az igaziból is látna és érezne hasonló helyzetekben – egyáltalán nem finomkodik, mégsem zavaró, vagy tolakodó ez a kendőzetlenség.
A film tagadhatatlan bája Dr. Borlai többnyire önironikus monologizálása, amellyel leltározza, nyugtázza a döntéseit, helyzetét, változó viszonyait. Miden tettét végigkíséri ez a kihangosított, belső gondolkodás, amely egyfajta együttgondolkodásra is készteti a nézőt. És arra, hogy megszeresse a bizonytalankodó kisembert, és szurkoljon neki, hogy bárcsak ne halna meg, bárcsak tévedés lenne ez az egész. De nem az. Vagy mégis?
Ha lenne egyáltalán valaki, aki még nem imádta volna eddig is Budapestet, az most Ragályi Elemér képei láttán azon nyomban beleszeret. Az operatőr a város száz arcát mutatja meg százféleképpen, az újrafelfedezés gyermeki örömével.
Ha lenne egyáltalán valaki, aki még nem imádta volna eddig is Presser Gábor dalait és az LGT zenekart, az most a felcsendülő dalok hallatán azon nyomban beleszeret.
És persze – van rá egy százasom, hogy – a mozit nézők fejében ezentúl Kern András hangján szólal meg a Gondolj rám.
Akinek nem lenne elég maga a csavaros sztori, hogy beültesse a moziba, még srófolható az élvezet, mert a feleséget alakító Eszenyi Enikő, a szeretőt játszó Liptai Claudia mellett a főbb szerepekben Rajhona Ádám, Elek Ferenc, Törőcsik Franciska és Szilasi Blanka látható. Dr. Borlai édesanyját Elekes Emma alakítja, aki egy 86 éves, erdélyi színésznő, akiért a stáb Marosvásárhelyig utazott, amire rátaláltak.
Fotó: Gál Berenike, forrása: A Company Hungary
A nem mellékes mellékszerepekben olyan nagyszerű színészek játszanak, mint például Zsurzs Kati, Papp János, Puskás Tamás, Börcsök Enikő, Józan László, Bereczki Zoltán.
Végre egy remek, fanyar humorral teli tűzdelt, szórakoztató, ámde elgondolkodtató és beszélgetésindító magyar mozifilm, amely 97 egész percre kikapcsolja a néző fejében folyton pörgő mókuskereket.
A Gondolj rám Facebook oldala: https://www.facebook.com/gondoljram