Szerző: Sári Edina
„Gondolj rám,
ha elpattan egy húr a zongorán,
ha széttörik egy rossz futam,
ha csendben élsz és boldogan,
egy szál gyufa, ha ellobban…
– S ne várj!”
Legördül a függöny, és az utolsó tapsfoszlány is elhal a Pesti Színházban A kellékes című, Kern András által játszott egyszemélyes darab előadása után. Araszolok fel a színház hátsó traktusán a színművész öltözőjéhez az interjú elkészítése érdekében, és a lépcsőfordulóban már hallom is a hangját, amint valakinek zsörtölődik, hogy szétszedik őt az újságírók, most is jön valaki a filmről beszélgetni.
Gondolj rám – Fotó: A Company Hungary
Hát, kérem, mit tegyünk, ő akarta, megint írt és rendezett egy remeknek ígérkező, sikergyanús egészestés mozit, naná, hogy mindenki őt faggatja, mert mint tudjuk, a premier előtt az alkotó minden szava kincset ér.
Pár perc várakozás után frissen – mintha a másfél órás stand up darabot hipp-hopp kipihente volna – érkezik a társalgóba, kedvesen bemutatkozik, leül, és érdeklődve várja azokat a kérdéseket, amelyeket előttem már jó páran feltettek a Gondolj rám című új, magyar filmmel kapcsolatban.
Amikor a műfaját kérdezem, azt mondja, vígjátéknak aposztrofálják, pedig van erre egy – mint kiderült, a filmforgalmazásban még nem létező fogalom, a dramedy, ami a dráma és a komédia egyvelege. Sok humor van benne, de nem a harsány fajtából való, hanem a keserédes, fanyar típusból, ami ugyan nevetésre húzza a szájat, de marokra szorítja a szívet. A film igazi szellemes, lélekboncolgatós, emberi történet, ami túlmutat a vígjáték egyszerű hatásmechanizmusán, mert elgondolkodtat azon, mi hogyan cselekednénk a főszereplő helyében, akit egyébként Kern András önmagáról mintázott. A karakternek olyan a mentalitása, humora, világlátása, „lelkizőssége”, mint az övé.
Hogy miről szól a történet? A sztori egyszerű: a főszereplőről, a szakmailag megbecsült, emberiessége miatt körülrajongott, közkedvelt Dr. Borlai professzorról kiderül, hogy rákbeteg, és a napjai meg vannak számlálva.
Hogy mit tesz? Választhatna adekvát megoldásokat, általánosan elvárt, hallgatólagos megegyezésen alapuló, sztereotip cselekvésekkel: sok időt szán a szeretteire, még szeretetreméltóbban, kedvesebben bánik velük, igyekszik minden időt kihasználni az utolsó napok értelmes és hasznos eltöltésére. Ám ő fittyet hány mindenre és mindenkire, és úgy dönt, megutáltatja magát mindenkivel a közvetlen környezetében, így, amikor meghal – tervezgeti – már senkinek sem fog fájdalmat okozni, vagy hiányozni, sőt, kifejezetten örülnek is majd, hogy megszabadulnak tőle.
Gondolj rám – Fotó: A Company Hungary
Az addig családcentrikus orvos, a szerető apa, a remek barát, a lojális kolléga kiállhatatlan pali lesz, szisztematikusan magára haragít mindenkit, és amikor már senki nem akar vele semmilyen közösséget vállalni, és amikor már minden orvosi számítás ellenére meg kellett volna halnia, még mindig életben van, és az istennek sem tud elpatkolni.
A történet főszereplője, egyben a film rendezője annyit hajlandó elárulni a mi történik ezután? faggatózásra, hogy Dr. Borlai megpróbálja visszalopni magát az emberek szívébe, és kétségbeesetten próbálja visszaszerezni az elvesztegetett bizalmat. Hogy sikerül-e, azt nem árulja el, tessék megnézni a filmet!
Miért Gondolj rám a film címe? Azért mert Dr. Borlainak van egy orvosokból álló amatőr zenekara. A professzor kedvence a legendás LGT zenekar Gondolj rám! című dala – egyébként az övé is, mondja a művész -, amit ő mindig is szeretett volna elénekelni, és most ezzel lehetősége nyílt rá.
Hogy kikkel játszik együtt? Mivel alapvetően hűséges típus, ezért a Sztracsatellában a szeretőjét alakító Eszenyi Enikő játssza a párját feleséggé avanzsálva, a filmnek az imént említett Presser Gábor a zeneszerzője és Ragályi Elemér az operatőre.
A professzor alkalmi szeretőjét Liptai Claudia alakítja, a főbb szerepekben játszik még Rajhona Ádám, Elek Ferenc, Törőcsik Franciska és Szilasi Blanka.
Gondolj rám – Fotó: A Company Hungary
Dr. Borlai édesanyját Elekes Emma alakítja, aki nem lehet ismerős a magyar nézőknek, mert ő egy 86 éves, erdélyi színésznő, akiért Marosvásárhelyig utaztak, amire rátaláltak. Sosem játszott filmen, színházban viszont nagy sztár volt, jó élmény volt vele dolgozni, meséli Kern.
Hogy hogyan születik egy ilyen csavaros történet? Két író és egy színész kellő időben és helyen való találkozásából, meséli Kern. A sztori alapja Vámos Miklós Halhatatlan című novellája, amit Joseph Heller ihletett és inspirált. A film forgatókönyvét Vámossal ketten írták, a rendezést is Kern András jegyzi. Amikor megkérdezem, nem okoz-e meghasonlást, hogy színészként a történetben benne van, rendezőként pedig kívülről és felülről kell rálátnia a készülő műre, azt feleli, őt kifejezetten szórakoztatja ez a fajta kettősség.
(Kern Andrásnak nem ez az első közvetett találkozása Heller-rel, a közismert, amerikai íróval, mert ő adaptálta a Vígszínház színpadára 1979-ben a világhírű, immár kultikusnak számító A 22-es csapdáját és játszotta is Yossariant a színdarabban.)
Hogy kinek ajánlja a Gondolj rám megtekintését a színész-rendező? Mivel a film témája remek beszélgetésindító lehet a XXI. század pestisének kikiáltott rákbetegségről, de egyszerűen lehet „csak úgy” beülni is a meleg moziba egy fázós, téli estén, jót szórakozni és izgulni a történeten – nem mellesleg önironizálni emberi esendőségünkön, ezért mindenkinek – dől hátra a kanapén Kern András, és este kilenckor belekortyol az új filmjéről való mesélés hevében kihűlt kávéjába.
