Gödöllőn mutatja be az Operaház Haydn „sci-fi” vígjátékát, az Élet a Holdont

Gödöllőn mutatja be a Magyar Állami Operaház Joseph Haydn Élet a Holdon című „sci-fi” vígjátékát pénteken.

A Carlo Goldoni tollából, 1777-ből származó operát Toronykőy Attila állítja színpadra a gödöllői királyi kastély barokk színházában, az Operaház idei szezonjának kilencedik bemutatójaként.

Az Il mondo della Luna, vagyis az Élet a Holdon című operát egyes zenetörténészek Haydn legsikerültebb műveként említik a műfajban – idézik fel a dalszínház hétfői közleményében.

A librettót Carlo Goldoni, korának sikeres szövegkönyvírója alkotta, ami a darab népszerűségéhez jelentősen hozzájárult, sőt a komédiát ma is fogyaszthatóvá teszi. A barokk és korunk közötti „szakadékot” Juhász Katalin jelmezeivel és Csákovics Lajos friss fordításával hidalja át a produkció – írják.

„A vígoperát muszáj magyarul játszani, az események olyan gyorsan pörögnek, hogy a feliratot olvasva lemaradna a néző a poénokról” – nyilatkozta az Opera Magazinnak Toronykőy Attila.

Az operát rövidített változatban adják, hogy élvezetes, fordulatos legyen. A történet szerint a makacs vénember két lányát gazdag kérőkhöz adná, ám a házába csöppent két ágrólszakadt fiatalembernek (meg persze gyerekeinek) egészen más elképzelése van a helyes felállásról. Az öreg megleckéztetését Goldoni holdbéli utazással bolondította meg: a kábult álmából eszmélő atyával a gazfickók elhitetik, hogy a Holdon van, ahol próbatételek után sikerül meggyőzni arról is, hogy a szeretők egymásnak valók.

A rendező szerint a darab fő kérdése, hogy milyennek képzeljük a holdbéli tájat. „A barokk embernek nem voltak erről közvetlen ismeretei. Mi viszont már tudjuk, hogy néz ki ez a vidék, éppen ezért nem érdekes egy, a Holdat lemásoló tér kialakítása.” A gödöllői kastély barokk színházának intim terében hangsúlyossá válnak az emberi viszonyok, a gesztusok és az arckifejezések.

„Sokan még mindig azt hiszik, hogy az operisták főleg énekesek, és csak másodsorban színészek, de ez tévedés: a mai harmincas-negyvenes generáció olyan tanároktól tanult, akik számára a színjátszás és az éneklés azonos jelentőségű. Ráadásul ők már minden őrültségre rávehetőek a színpadon” – fogalmazott az alkotó.

A sziporkázó vígoperában az Operaház legifjabb énekes generációja – Daragó Zoltán, Ducza Nóra, Haris Nadin, Kiss András, Kiss Tivadar, Ujvári Gergely, Zavaros Eszter – tűnik fel, vezényel Bartal László.

Az előadások november 20-án, 22-én, 27-én és 28-án láthatók.

Forrás: MTI