Óriási anyagon, csaknem 400 munkán keresztül vizsgálja az El Kazovszkij szerteágazó életműve által felvetett kérdéseket A túlélő árnyéka címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása, amelyben Francis Bacon egy festménye is helyet kapott.
Az MNG egyik fő feladata, hogy a kiemelkedő magyar életműveket bemutassa a közönségnek, ebbe a sorba illeszkedik ez a „minden szempontból nagyszabású” tárlat is – hangsúlyozta a kiállítás szerdai sajtóbejárásán Baán László főigazgató.
Rényi András kurátor kiemelte: nem szokványos életmű-kiállításról van szó, hiszen a 2008-ban elhunyt El Kazovszkij munkásságának teljes tudományos feldolgozása még nem történt meg, a látogató inkább az életmű egyfajta szubjektív, vizuális effektusokra is erősen építő olvasatával találkozhat 2016. február 14-ig az MNG-ben.
A kiállítás tizenkilenc metszetben „villantja fel” El Kazovszkijt és művészetét, az egységek közötti eligazodást a belépőjegyhez járó, 32 oldalas, térképes vezető segíti. Az MNG A épületébe lépőket El Kazovszkij egy műcsarnokbeli performanszának hatalmas, rekonstruált díszlete fogadja. A művész 24 éven át minden esztendőben megrendezte Dzsam-panoptikumoknak nevezett performanszait, melyek világa erős személyes emlékeket idézett meg.
Az emelet első terme segít felfejteni a titkot: El Kazovszkij 1975. január 15-én találkozott egy fiatalemberrel, akivel ugyan csak néhány napig tartott a kapcsolata, de ez a kudarc egész életművére kihatott. El Kazovszkij erre a történetre éppúgy felépítette saját mítoszát, mint életének többi fontos motívumára, ezek között a kiállítás labirintusszerű terei segítenek felfedezni az összefüggéseket.
A művésznek erős hajlama volt bizonyos tárgyak, emberek, műalkotások fetisizálására; a fétistárgyak állítása, kultusza és ledöntése El Kazovszkij festményeinek, installációinak és híres performanszainak központi témája volt.
A Rényi András által Százados Lászlóval és Jerger Krisztinával közösen rendezett tárlat nem kerüli meg nemi identitás El Kazovszkij számára oly fontos problémáját sem. A művész mindig bátran fordult szembe a nemi sztereotípiák zsarnokságával: de mivel saját önértékelése szerint „19. századi stilizált férfitudattal” nőtt fel, saját köztes pozícióját is a markáns férfi és női szerep-előírásokkal konfrontálódva formálta meg. Jól mutatja ezt az a festménye, melyben a vagy-vagy választás „vágy-vágy” jelszóként jelenik meg az őt magát szimbolizáló kutyamotívumra festve.
A tárlat megvizsgálja El Kazovszkij indulásának egykori avantgárd gyökereit, a vásznain megjelenő önmagukat és másokat megsebző alakok tematikáját, fetisizáló hajlamával összefüggésbe hozható gyűjtőszenvedélyét és azt is, miként nézett szembe késői munkáiban a közeledő halállal.
A kiállításhoz számos kísérőprogram kapcsolódik, melyekről a http://mng.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: MTI