Nyuszi-e vagy? – Back to the Future party / AnKERT / 2015. október 21.

Szerző: Lanczinger Mátyás

A Facebook idén október 21-én Marty McFly-tól hemzsegett és hiába vagyok rajongója én is a filmeknek, nem értettem, miért pont most, miért ennyire (megvilágosodás pár sorral később), mire föl? Mitől másabb 2015 és pláne október 21., hát mi van itt? Viszonylagos műveletlenségem boldog bódulatában indultam el mégis a Budapest Secret Cinema hivatalos Vissza a jövőbe bulijára, amely csak egy volt az idén megrendezett sok-sok vetítésből (!), de ha jól tudom, az egyetlen, ahol eredeti nyelven vetítették a filmeket. Jómagam pedig csak és kizárólag a régi magyar szinkronnal láttam (és voltam hajlandó) idáig megnézni eme klasszikusokat.

_MG_9021

Laza 10 perccel a vetítési időpont előtt érkeztem, utána pedig még laza fél órát kellett várni a tényleges kezdésre (ironikus módon egy el nem induló számlálót nézve a vásznon), mire megtelt a nézőtér (néhányan jelmezben, volt sok piros mellény, illetve egy Doc Brown-t is kiszúrtam), végre megjelent a Universal logo és elkezdődött a film. És lehet, hogy közhely és triviális viccnek tűnhet, de ezen a filmen egyszerűen nem fogott az IDŐ J. Még nagyobb közhely, amikor valaki sír, hogy „régen minden jobb volt”, de ezt a filmet látva, azt kell, hogy mondjam, hogy valóban nem született párja azóta se. Szinte minden pillanatában annyira jól működik és annyira jól kitalált mese, sci-fi, kalandfilm, vígjáték egyveleg, az őrület, humor és dráma arányai annyira jól vannak kezelve benne, hogy valószínűleg nem véletlen, hogy 30 év után is ekkora rajongótábora van (pláne utánaolvasva a filmnek, kiderül, hogy nagyon nehezen indult el, 40-szer dobták vissza a script-et). Mindenesetre angolul „is” remek, a ritmikus ceremoniális (avagy társasági) rituálén hangosan röhögtem ismét és a film megint új élményt tudott adni, nem csak nekem, hanem az egész „teltház”-nak, hatalmas taps és üdvrivalgás zárta a vetítést. Marty McFly amúgy a mai napig vagánynak számít a gitározásával, az autókba kapaszkodó deszkázással (tán még a mellényével is), de kíváncsi vagyok, hogy tetszene ez a ’85-ös film egy mai fiatalnak, aki először látja, aki pl. már más filmtrükkökhöz, hangtechnikához stb. van szokva, vajon neki is átviszi a lécet (ahogy pl. a Csillagok háborúja)?

vagott.00_17_52_13

Átvezetésként a Naked Truckers feszes tempójú minikoncertje szolgált, majd elindult a kettes számú film, ahol már sokkal oldottabb volt a közönség hangulata, végig ment a beletapsolás és kurjongatás, főleg, amikor Marty belebújik az önbefűző Nike cipőbe, vagy megjelenik a Cápa 19 hologram, vagy a légdeszka és még sorolhatnám. Éééés a megvilágosodás: a legnagyobb ricsaj a DeLorean számlálóján megjelenő dátumot övezte, nekem pedig a tantusz is végre leesett (és nem égetem magam jobban, eddigre mindenki rájöhetett, mit néztem be), happiness. Gyerekként, kamaszként, egyetemistaként mindig is a második részt szerettem jobban, most először fordult elő, hogy az első részt sokkal kerekebbnek, kiforrottabbnak láttam. A második rész sok szempontból érdekesebb és többet markol (3 idősík és ebből az egyik egy alternatív jelen), de ha mint egészet vesszük, akkor az első film egy fokkal jobban teljesít. Viszont a másodikban kerül elő a híres „Nyuszi vagy?”-jelenet is, az első részben nincs rá utalás. Angolul „chicken”, a feliratban pedig „majrés” (azt hiszem, maradok a nyuszinál). Akárhogy is, az egész trilógia jól működik együtt (itt sajnos a harmadik film vetítése nem került műsorra), kiváló filmek, olyan főhősökkel, akiket egy életre megjegyzünk.

Back_to_the_futuredng_16

Minden erénye ellenére, nyilván nem hibátlan, főleg, ha az időutazásos témakört boncolgatjuk, számomra mindig örök kérdés marad, hogy amikor Marty visszatér a már megváltozott jelenbe, 1985-be, akkor egy egészen új család fogadja, a mese szintjén teljesen jól működik és elvarródnak a szálak, de a logika szintjén már kevésbé, pl. ő az „új” családnak teljesen idegen lesz és mi történt az eltelt évekkel, emlékekkel? Kicserélődtek? Illetve, ki az a Marty, aki már ebből a jelenből utazik vissza 1955-be? Lett viszont egy új kérdésem is, ami csak most született meg és amelyre egyik film se ad választ, jelesint, hogy Marty és a Doki úgy egyáltalán, hogyan ismerkedett meg? Hogy került kapcsolatba a tudomány iránt egyáltalán nem érdeklődő vagány srác a „bolond” tudóssal? Mi volt a kapcsolódási pontjuk? Akárhogy is, kétségkívül van köztük egyfajta „crazy”, baráti összhang, tán nem véletlen, hogy a kérdés is csak most került elő nálam.

Egy kis update: a duó a Jimmy Kimmel show-ban újra összeállt pár percre, hogy szembesüljenek a valódi 2015-tel, technikailag milyen újítás valósult meg és mi nem. Repülő autók nincsenek, sem pedig hidratált pizza, de a légdeszkával már történtek kísérletek és állítólag az önbefűző cipővel 2016-ban tényleg találkozni fogunk. Úgy legyen. Addig is, bőszen dúdolgassuk magunkban Alan Silvestri filmzenéjét, mert az sem nagyon akar kopni.

Fotók forrása: Budapest Rooftop Cinema