Szerző: Varga Bótos Anna
Fotók: Korhut Lili
Amikor azt halljuk, Magyar Tudományos Akadémia, önkéntelenül is a jól ismert, impozáns Duna-parti palota és vele együtt az alapító Széchenyi István alakja jelenik meg lelki szemeink előtt, szinte szétválaszthatatlan egységben. De ki hallott Friedrich August Stülerről, korának legmeghatározóbb német építészéről, akinek tervei nyomán e palota az ötlettől eljutott a megvalósításig? S hogyan is esett a választás éppen erre a Mühlhausenben született építőmesterre?
Miután az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen a reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 000 forintot) ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására, majd más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták a vállalkozást, 1827-ben már a királyi szentesítés következett, majd az alapítás törvénybe iktatása. Nem sokkal ezután felmerült a székház építésének a gondolata is. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A széleskörű közadakozásban nemcsak a főurak, hanem a tehetősebb polgárok is részt vettek. Az országos megmozdulás azt kívánta, hogy az épület stílusának kiválasztását is széleskörű vita előzze meg. Ennek során kikristályosodott, hogy a neoreneszánsz testesíti meg leginkább azt a szellemet, amelyet az Akadémia képvisel. Pályázatot írtak ki az épület terveinek elkészítésére, amelynek nyertese Friedrich August Stüler neoreneszánsz terve lett. A hatalmas életművet létrehozó Stülert az európai klasszicizmus és historizmus egyik legjelentősebb, innovatív képviselőjeként ismerik, aki képes volt a 19. századi egyházi és világi építészet megújítására, munkásságában ötvözve angliai, itáliai és franciaországi tapasztalatait. Az Akadémia palotájának kivitelezése Stüler tervei nyomán Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el. A velencei, firenzei és római reneszánsz paloták stílusát tükröző épület Stüler fő munkáinak sorában az utolsó nagy projekt volt, amelynek során nemcsak a tervezői szerep volt az övé, hanem az épület belső kialakításában is folyamatosan részt vett. A különleges presztízsű székházat 1865. december 11-én avatták fel, amelyet azonban tervezője már nem érhetett meg, mert ugyanezen év márciusában érte a halál.
Kerek 150 év telt el azóta. Egy különös kor, a legendás 19. század s a magyar reformkor korszakalkotó, eminens személyiségei együttműködésének eredményeképpen nőtt ki a földből. Ez a kor a polgári demokratikus forradalmaknak, a modern nemzetállamok kialakulásának és a nagy változásoknak a százada volt, amelyre éppúgy rányomta bélyegét a romantika mint a realizmus, s amelyben nemcsak az építészet újult meg és hozott léte maradandó, markáns alkotásokat, új stílusirányzatokat, hanem felvirágzott az irodalom, a zene, a tudományos élet, nagy felfedezések rengettek meg elavult nézeteket, forradalmasították az ipart, kialakult az imperializmus, amelynek nagyhatalmai felosztották egymás között a világot. E kor híres szülöttei között van Garibaldi, Ferenc József és Cavour, olyan zseniális komponisták mint Verdi, Wagner, Puccini és Liszt, olyan mesemondók mint Balzac, Csehov, Dickens és Jókai, és olyan lánglelkű költők mint Petőfi és Arany (aki az Akadémia titkári tisztét is betöltötte 1865-től). Magyarországon a reformszellem, a szabadságharc, majd a kiegyezés alakították a század arculatát, és az azt követő rohamos gazdasági és társadalmi fejlődés felvirágoztatta a tudományos és kulturális életet is, aminek kiemelkedő példája az Akadémia létrejötte.
the-illusionists-syma-csarnok-2013-novembe
Az Akadémia 150 éve felavatott székházának és 150 esztendeje elhunyt tervezőjének állít emléket az MTA palota előcsarnokában október elsején megnyílt Európa tervezője: a mühlhauseni építőmester, Friedrich August Stüler című fotókiállítás, amely a „150 éves a székház, az Igaz és Szép palotája” elnevezésű jubileumi emlékév programsorozat részeként egyenesen az építész szülővárosából, a németországi Mühlhausenből érkezett. Stüler halálának 150. évfordulója adta az ötletet a Mühlhauseni Múzeum munkatársainak, hogy a jelentős türingiai építész életét és munkásságát önálló kiállítás keretében mutassák be. A több európai partner együttműködésével létrejött kiállítás arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy az európai kultúrák cseréje már Stüler életében is időszerű volt. A Mühlhäuseni Múzeum által összeállított anyag főként Tino Sieland német fotográfus képeiből áll, aki lencsevégre kapta a Stüler által tervezett, ma is eredeti funkciójuk szerint működő épületeket Berlintől kezdve Budapesten át Stockholmig, így egyebek között látható a kiállításon a berlini Új Múzeum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a letzlingeni vadászkastély vagy a Hohenzollern-vár képe, és keletkezésük történetével is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Stüler, Európa építésze kiváló tervet alkotott. A tudomány palotája a főváros első számú neoreneszánsz középülete lett, s a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon. Méltó helye a magyar tudományos életnek. A Magyar Tudományos Akadémia székháza stílusában, elhelyezkedésében, külső és belső kialakításában, funkciójában kifejezésre jut a tudomány egyetemességének, átláthatóságának és mindenki általi megközelíthetőségének a gondolata, ami minden korban érvényes. Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének igazgatója beszédében a kor építőművészeti irányzatiról és mestereiről, az építkezés előtörténetéről adott rövid áttekintést, hangsúlyozva, hogy Stüler építészetében a neoreneszánsz stílusirány Budapesten teljesedett ki. Thomas T. Müller, a Mühlhäuseni Múzeum igazgatója Stüler életútját méltatva hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal, milyen fontos szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia Magyarország tudományos fejlődésében, és Stüler is tudatában volt ennek, amikor elkezdődött a kivitelező munka. Szerinte kétségtelen, hogy a német tervező fő műve és az egyik legkedvesebb munkája volt a Magyar Tudományos Akadémia székháza.
A 30 fotóból, amelyből 19 nagyméretű fénykép és 12 információs táblából álló tárlat, amely a mühlhauseni építőmester teljes életpályájáról ad keresztmetszetet, bemutatja az általa tervezett épületek főbb jellemzőit is, december 22-éig ingyenesen tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájában.
A tárlatról további részletes információ: www.mta.hu