A Duna Televízió több mint két évtizede ad élő közvetítést a csíksomlyói búcsú ünnepi eseményeiről, a május 23-án 11 órakor kezdődő adást hagyományosan az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében, mozivásznon is figyelemmel kísérhetik az érdeklődők.
A jeles nap idén különösen kedves a zarándokok számára: a Csíksomlyói Szűzanya kegyszobrának 500. évfordulóját ünnepelhetik együtt. A szentmise végén Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, a búcsú szónoka – a Szentszék megbízásából meghirdetett jubileumi Mária-évre való tekintettel – a híveket teljes búcsúval járó pápai áldásban részesíti.
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a közvetítést követően, 14 órától Jean-Pierre Améris Marie története című életrajzi drámáját vetítik. A megrázó film megtörtént esetet dolgoz fel: a vakon és siketen született Marie megrendítő történetét, akit a szülei zárdába adtak a 19. század végi Franciaországban. Egy fiatal apáca szárnyai alá veszi Marie-t, és elnyeri a világtól elszigetelten élő lány bizalmát, akit a hit és szeretet erejével megtanít arra, hogyan fejezheti ki önmagát.
Az élő közvetítésre és az azt követő vetítésre a belépés díjtalan, helyfoglalás érkezési sorrendben, a szabad helyek erejéig lehetséges.
A csíksomlyói búcsú története
Az erdélyi búcsújáró helyen már a 15. században összegyűlt a környék népe Mária-ünnepeken. Először a bencések építettek itt román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a templomépítésben, viszonzásul búcsút engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának volt dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány-arcú Mária szobor, Csíksomlyó legértékesebb műkincse.
A csíksomlyói búcsú mára a magyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált, minden év pünkösdjén százezrek gyűlnek össze Csíksomlyó kegytemploma körül és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti völgyben. A kegytemplomot 1661-ben a török és tatár betöréskor felgyújtották, tetőzete leégett, de néhány év alatt újjáépítették. A mai nagy barokk templom építését a 19. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban basilica minor rangot kapott. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét, ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat – kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándokcsoportokat – és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait, az ünnepi szentmise is itt, szabadtéren zajlik.