Tagadhatatlan, a tánc, a mozgásművészet az egyik legősibb, legösztönösebb és ennélfogva legmisztikusabb kifejezőeszköz, művészeti ág, amely a legbensőbb sejtjeinkben, zsigereinkben rejti és hordozza a beszéd nélküli értés és önkifejezés legalapvetőbb, leglényegesebb és legkifinomultabb formáit, az érzések, a lélek rezdülései mozgássá alakításának rendkívül érzékeny és törékeny költői eszközrendszerét, amelyre ha az egyes korok és divatok rá is nyomták bélyegüket, mégis mindig megtalálta a fejlődés megfelelő útjait, a tradíciókat megőrizve tudott és mert megújulni, modern, avantgárd és korszakalkotó lenni, s lépést tartani, kapcsolódni a többi művészethez, kiegészítve vagy továbbvíve a bennük rejlő gondolatiságot, s tudott felelni a világban végbement változásokra, felgyorsult korunk problémáira is, tanítva és szórakoztatva egyszersmind, s valljuk be, nélküle üresebb, színtelenebb, komorabb lenne mindaz, ami körülvesz bennünket, olyan, mintha az álmainkat vették volna el tőlünk.
Az UNESCO Nemzetközi Táncbizottsága kezdeményezésére 1982 óta ünnepli a világ a „test költészetének”, a táncnak a világnapját április 29-én, amely Jean-Georges Noverre, felvilágosodás kori francia táncvirtuóz, balettmester, koreográfus és táncelméleti író, a balett atyja születésnapja, aki munkásságával lefektette a balett legfontosabb alapelveit, szabályait, amelyek napjainkig is érvényben vannak. A világnap célja a tánc népszerűsítése, s a kormányok ösztönzése, hogy minél nagyobb teret szenteljenek az oktatási rendszerükben a táncnak. S ez nem véletlen, hiszen noha a tánc az egyetemes emberi kultúra szerves része, hivatali jelenléte ehhez mérten világszerte alacsony. Magyarországon a Tánc Világnapja ma már kiemelt művészeti esemény, táncfesztivállal, tematikus rendezvényekkel, amelyeken bemutatkozhatnak a hazai táncművészet szereplői. Ezen a napon a Nemzeti Táncszínház a Magyar Táncművészek Szövetségével karöltve immár hagyományosan gálaesttel tiszteleg a táncművészet legsikeresebb művelői és eredményei előtt, s kiosztják a legrangosabb szakmai díjakat is.
A világnap, valamint a héten zajló Budapest Táncfesztivál alkalmából tartott sajtótájékoztatón Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a gálaesten fontos feladat az elmúlt időszak történéseinek értékelése. Ismertette, kik vehetik át a MÜPA Fesztiválszínházában rendezett ünnepségen a Magyar Táncművészek Szövetségének elismeréseit, így az évad legjobb végzős növendékeinek, legjobb pályakezdőinek, férfi és női táncművészeinek járó díjakat. Az évad legjobb alkotója díjban Bozsik Yvette részesült, A tánctudományért díjban dr. Andrásfalvy Bertalan, A táncoktatásért díjban pedig Pintér Tímea, az Életműdíjat Gál Jenő kapta, a Posztumusz életműdíjat Nagy Iván, A táncművészetért díjat Roboz Ágnes koreográfus és Stadler Ferenc világítástervező. Az Imre Zoltán-díj kitüntetettje: Goda Gábor.
A gálaesten az előző év díjazott művészei, a magyar táncművészet legkiválóbb együttesei lépnek színpadra, az idein egyebek mellett a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett. Rendezője Vincze Balázs táncművész, a Pécsi Balett igazgatója volt, aki az eleganciát és a minőséget tartotta szem előtt a műsor összeállításánál.
Mihályi Gábor azt is bejelentette, hogy a Szövetség elkészült a Nemzeti Táncprogrammal, amely független szakemberek egyéves alapos feltáró munkájának eredménye, és amelyet a gála keretében átadnak dr. Hoppál Péter kulturális államtitkárnak, remélve, hogy elnyeri a döntéshozók tetszését, és segíti majd a táncművészet fejlődését. Mint fogalmazott, a dokumentum átfogóan vizsgálja a magyarországi táncművészet helyzetét az iskolába lépéstől kezdve az életpálya végéig.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója a Budapest Táncfesztiválról szólva elmondta, fő célja, hogy neves külföldi együttesek meghívásával pozicionálja a magyar fővárost a nemzetközi táncszcénában. Az elmúlt években is sikerült rangos társulatokat meghívni. Az idén egy csodás produkcióval, a Hofesh Shechter Company vendégjátékával indítottak, a spanyol virtuóz Rojas&Rodriguez/Nuevo Ballet Espagnol fellépése pedig igazi kuriózumnak ígérkezik május 2-án és 3-án, az esemény zárásaként. Titánium című produkciójuk a flamenco, a hip-hop és a street dance izgalmas fúziója. Bemutatkozik a Szegedi Kortárs Balett is Insomnia című előadásával. Április 29-én a 65 éves Magyar Táncművészeti Főiskola nemzetközi táncgálája is színesíti a fesztiváli programot. Egyben jelezte, hogy 2016-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál előtt, február végére, március elejére tervezik a Budapest Táncfesztivált a programtorlódások elkerülése végett. Szólt a Nemzeti Táncszínháznak a Várszínházból való kiköltözése utáni új helyszíneiről, s arról, hogy várhatóan a Táncszínház új, végleges otthona a Millenáris Teátrum lesz, amelynek a kialakítására a táncszakma képviselőinek bevonásával kerül majd sor. A szakmai munka azonban zavartalanul folyik, a táncprodukciók nem szenvednek csorbát, a repertoárelőadások mellett új bemutatókat, nevelési és oktatási programokat, gyermekelőadásokat, koprodukciókat terveznek, és már az őszi fesztiváli előkészületek is folynak.
Kiss János, a Győri Balett igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik a Magyar Nemzeti Táncprogram és életpályamodell kidolgozásában közreműködtek. Ismertetve a hazai táncszakma fesztiváli programtervét és eseményeit, valamint bemutatva az általuk szervezett XI. Magyar Táncfesztivál programjait kiemelte, hogy eddig Budapesten koncentrálódott minden, most már viszont az egész országban működnek jelentős táncfesztiválok, s ezáltal a magyar táncművészek több lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Az idén kiemelkedő rendezvény a XX. Jubileumi Duna Karnevál Nemzetközi Multikulturális Fesztivál, valamint a XI. Magyar Táncfesztivál, amelynek házigazdája Győr városa lesz. Újdonsága, fesztivál a fesztiválban, az első magyar gyermektánc fesztivál megrendezése lesz. A fesztivál egy hete alatt naponta öt előadással lépnek majd közönség elé, ami igen nagy vállalkozásnak ígérkezik. A nyári táncművészeti programokhoz Jászberény is csatlakozik a Táncpanorámával. Ősszel Keszthelyen, Egerben, Pécsett, Budakalászon lesznek kiemelkedő táncművészeti találkozók. A határon túl Székelyudvarhely ad otthont az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek 11. találkozójának. A sort a IV. Sissi Őszi Tánchét zárja majd novemberben Budapesten.
A táncművészet tehát nem hagyja magát csak úgy háttérbe szorítani, legyőzni. Újból és újból magára talál, megerősödik és jó úton halad, hogy kivívja magának az őt megillető méltó helyet a művészetek olykor békés és csendes, némelykor azonban nagyon is zajos és kardcsörtetésektől sem mentes mennyei birodalmában. S csak kívánni lehet tiszta szívből, hogy a szakemberek erőfeszítései visszhangra és kirobbanó sikerre találjanak majd a nagyközönség soraiban, aminek a garanciája a rendkívül színes programkínálat, a szakértelem és a tehetséges és jól felkészült fiatal szereplőgárda.
Varga Bótos Anna
Fotók: Korhut Lili