A májusfa-állítás hagyományát is felelevenítik május elsején, pénteken a Sóstói Múzeumfaluban, ahol a majálison egész napos program várja a skanzenbe látogatókat.
Kisgyörgy Tamás, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő intézmény munkatársa az MTI-nek elmondta: a 10 órai kapunyitás után a Margaréta Táncegyüttes tagjai idézik vissza a valamikori májusfa-állítást a múzeumfalu jánkmajtisi portáján.
Egykor a májusfát az udvarlási szándékát jelző legény állította a lányos ház portája elé. A 15. századtól elterjedt szokás szerint a szép növésű fát, főként nyárfát, vadkörtét, a barátai segítették kivágni, együtt vitték szerelme otthonához, földbe ásták, vagy a kapufélfához, a kerítéshez erősítették. Fel is díszítették szalagokkal, virágokkal, kendőkkel, sőt több helyen, így például Erdélyben a májusfát állító fiú a fába véste a nevét. Szerenádot is kapott a lány, aminek elfogadását az ablakában gyújtott gyufa lángjával jelezte leendő párjának.
A történelmi Magyarország számos táján sokan úgy tartották egykor, hogy, ha a májusfa a nap végéig zöld marad, akkor a két érintett fiatal szerelme örökké tart.
Másutt közös májusfát is állítottak, jóval nagyobbat a lányos házakhoz elhelyezetteknél, s azok a település bírójának, valamint papjának lakása, vagy a templom elé kerültek. A közös fák tetejébe tele boros üvegeket is akasztottak, amiért felmászhattak a legények. S a fa kidöntését népünnepély, táncmulatság kísérte.
A Sóstói Múzeumfaluban a májusfa-állító együttes tagjai természetesen szabolcsi, szatmári és beregi táncokat mutatnak be a fa állításakor és későbbi kidöntésekor.
A skanzen majálisán résztvevők a századforduló népi építészetét rendhagyó tárlatvezetésen ismerhetik meg, sőt ellátogathatnak az Árpád-kori falurészbe is, ahol a honfoglalás-kori létesítményeket tekinthetik meg.
Lesz bábszínházi előadás, népzenei program is. Kézműves-foglalkozásokat, mesterség-bemutatókat ugyancsak rendeznek, fazekas, bőrös, szövő, mézeskalács-készítő, cipész, kádár és kerékgyártó munkáját lehet figyelemmel kísérni.
A skanzen paraszti portáin a kenderfeldolgozás, a szövés és a kézi nagymosás munkafolyamataiba is bekapcsolódhatnak a vállalkozó-szellemű látogatók, sőt népjátékok résztvevői is lehetnek. Az anarcsi portán pedig a nép gasztronómia híres ételeit ízlelhetik meg.
Forrás: MTI