Csütörtökön nyitotta meg kapuit Budapesten, a Millenárison a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek díszvendégével, az amerikai származású Jonathan Franzen íróval több időpontban is találkozhat az olvasóközönség. Hazánkban az Európa Könyvkiadó gondozásban megjelent regényeit – Szabadság, Javítások és az Erős rengés – most egy olyan, szintén Bart István által fordított önéletrajzi írás, a Diszkomfortzóna követi, amely kifejezetten a könyvfesztiválra jelent meg magyarul. A sajtó képviselőinek szervezett beszélgetésen – az Európa Könyvkiadó munkatársainak jelenlétében – lehetőség nyílt az író megszólítására, és annak megtapasztalására, ahogyan az 1959-es születésű, pillanatnyilag New Yorkban élő alkotó, a hozzá intézett kérdéseken keresztül nyílt meg.
Kiderült, hogy Jonathan Frazen ugyan hazájában (is) elismert író – a Time magazin címlapján is szerepelt már -, de Európában találkozott először azzal a lehetőséggel, hogy kimondottan a számára szervezett sajtótájékoztatón vegyen részt. Amerikában – ahol a népességszámból adódóan sokkal nagyobb a felvevőpiac, ennyiből egyszerűbb sikeresnek is lenni – a művészetek területén alkotóknál is anyagi alapon, a pénz oldaláról mérik a sikert. Az írás a szórakoztatásról szól, és az író személye igen ritkán érdekes az olvasók számára. Az európai és az amerikai viszonyok különbségét jól leírja akár egy olyan tény is, hogy a Cseh Köztársaságban Václav Havel íróként a köztársasági elnökségig, addig Kalifornia államban Arnold Schwarzenegger színészként a kormányzóságig jutott.
Sokat veszítenek amerikai olvasótársaink, hiszen a több száz oldalas, vaskos regényei alapján nem csak rengeteg és zseniálisan megfogalmazott mondanivalóval bíró író, de érdekesen gondolkozó személyiség is. Az, hogy Jonathan Frazen szerint a világ dolgai, az emberi kapcsolatok és a társadalmi problémák komplikáltak, ezért választ több nézőpontot a regényeiben is, azok megközelítésére és bemutatására, mert egy nem tudja képviselni a komplikáltságot nem csak művei hosszát, de a világról alkotott véleményét is meghatározza. Írásait minden esetben több szempontból értelmezhetően fejezi be, ahogy ő mondta „mindig nyitva hagyja a kapukat”. Egy hozzá intézett, művei happy enddel végződő befejezéseire utaló kérdésre elmondta, a Szabadság című regényének a befejezését igenis sokan szörnyűnek érzik. Hiszen ezt, az olvasóban keletkezett érzetet az határozza meg milyen ember az, aki éppen olvassa a könyvet. (A könyv végén egy, már kiégett kapcsolatot kezdenek újra a szereplők. Szerk.)
Jonathan Franzen író, aki több szempontból bemutatja, és nem megoldja a világ problémáit. Ezt erősítette meg az is, hogy a hozzá intézett környezetvédelemre, politikára és az élet értelmére irányuló kérdésekre saját szempontrendszere és értékrendje alapján válaszolt, de megoldást nem tud és nem is akar adni. Olyan, általa is fontosnak ítélet világméretű problémákra sem, mint a globális felmelegedés vagy a menekültek helyzete.
Egy biztos, nem szereti a hozzá intézett rossz kérdéseket, és megfontolja a nehéz kérdésekre a válaszait. Munkásságáról és hozzáállásáról sokat elárulnak mondatai: „Szeretném, ha az olvasóm azt érezné, megérte elolvasni az általam írt rengeteg oldalt. Az én dolgom ugyanis az, hogy őszintén, több szempontból jelenítsem meg a történeteimet. Olyan emberek számára írok, akik egyszerű válaszokkal nem érik be.”
Magyarországon egyértelműen megtalálta olvasótáborát, hiszen az ötödik, Purity című könyvének fordításán dolgozik éppen Bart István.
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével szombaton – a fesztivál harmadik napján – kétszer is találkozhatnak az érdeklődők. Nem csak új kötetének, a Diszkomfortzóna című önéletrajzi írásának bemutatóján, de az azt követő dedikáláson is.
Tóth Judit Nikoletta
A XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjairól a fesztivál weboldalán lehet tájékozódni: http://www.konyvfesztival.com/