Megnyílt a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestere, Csi Paj-si (Qi Baishi) életművét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (MNG); a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből összeállított, A természet igézete című tárlat péntektől június 28-ig látható.
Kínán kívül először Magyarországon mutatkozik be a Csi Paj-si egész életművét átfogó, retrospektív kiállítás, amely a művész hagyatékából csaknem 110 festményt mutat be – hangzott el a kiállítás csütörtöki budapesti megnyitóján.
Li Vej, a pekingi városi önkormányzat főtanácsadója a megnyitón kiemelte: a kínai nép több mint ötezer éves civilizációja hozta létre a hatalmas és mély kínai műveltséget. Csi Paj-si mester és az általa képviselt hagyományos kínai festészet a kínai civilizáció ragyogó égköve.
Mint mondta, szabad stílusú ecsetkezelési technikája művészi eszményképeket tár elénk, az általa papírra vetett úszó halak vagy rákok, növények, rovarok, virágok vagy madarak természetes bája kifejezi az élet iránti szeretetet áthidalja a keleti és a nyugati kultúra közötti különbséget. Művészetével számtalan kínait tanított és sok külföldi barátot bűvölt el – tette hozzá.
Kiemelte: a magyar közönség számára Csi Paj-si alkotásai nem teljesen ismeretlenek, 1930-ban egy kiállításon a művész 29 alkotását, 1938-ban pedig már 53 Csi Paj-si-képet ismerhetett meg a közönség. Mint mondta, az idén megrendezett pekingi Munkácsy-kiállítás és a mostani tárlat segíti a két ország kulturális cserekapcsolatait.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kiállítás nem egy egyedülálló, elszigetelt jelenség, hiszen a kormány politikájában kiemelt szerep jut a kínai-magyar együttműködéseknek. Arról is beszélt, hogy a magyar közönség érdeklődik és fogékony a kínai kortárs, valamint a hagyományos képzőművészet és kultúra iránt. Minden olyan esemény, olyan tárlat, amely az elmúlt időszakban a budapesti közönség elé tárult, mind a magyar kultúrakedvelők, mind a külföldi turisták figyelmét kiérdemelte – tette hozzá.
Vang Ming-ming, a Pekingi Művészeti Akadémia igazgatója arról beszélt, hogy miért lehet Csi Paj-si ilyen erős hatással az európai közönségre, mint mondta, ennek oka az lehet, hogy egészen egyedi nézőpontból láttatta a világot, a kínai művészet hagyományos, egyszerű, mégis egyedi megoldásait alkalmazta.
Az igazgató méltatta a kiállítás kiváló elrendezését, színválasztását, a terek kialakítását.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte: ez az első alkalom, hogy Csi Paj-si életművének teljességét bemutató anyag Kína határait elhagyja. Kína a világ egyik leghatalmasabb állama, ötezer éves civilizáció, ennek az országnak a legnagyobbként tisztelt 20. századi mesteréről van szó – hangsúlyozta, hozzátéve: az a megtiszteltetés érte Magyarországot, a Nemzeti Galériát, hogy ez az anyag Kínán kívül itt mutatkozhat be először. Kiemelte: ezáltal nemcsak a kínai-magyar kulturális kapcsolatok, hanem Kína művészetének a világban való bemutatkozása is mérföldkőhöz ért, hiszen a budapesti kiállítás egyfajta ősbemutatónak számít.
Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója elmondta: Csi Paj-si (1864-1957) élete csaknem egy évszázadot fog át a 19 század közepétől a 20. század derekáig. A művészt a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mestereként tartja számon a kínai művészettörténet, de számon tarthatja kiváló pecsétfaragóként is. Hozzátette: Csi Paj-si művészi kalligráfiájú pecsétjei jelentik a kiállítás látványának vezérfonalát, korszakról korszakra kísérnek az életművön át.
Csi Paj-si Budapesten bemutatott művein jól nyomon követhető festészetének alakulása. Tájképei és figurális alkotásai mellett a kiállítás gerincét életművének legfontosabb szakasza, az időskori stílusváltás remekeinek számító növény- és madárábrázolások képezi.
A kiállításon olyan híres tájképei is helyet kaptak, mint az Őszibarackvirág-forrás vagy A két Csao pavilon képe, amelyek jól mutatják a kalligráfia hangsúlyos szerepét a kínai festészetben és Csi Paj-si művészetében; a mélyebb érthetőség kedvéért a képek feliratai magyarul is olvashatók.
Forrás: MTI